Az első ember alighanem az egyik legszebb űrhajósfilm, amelyet valaha készítettek. Pedig nem is kifejezetten az űrutazásra koncentrál – sokkal inkább az emberre, aki a szkafanderben összpontosít, és saját magánéleti drámája legalább annyira motiválja, mint az a bizonyos hatalmas ugrás az emberiségnek. Kritika.