Az élelmiszerek ára globálisan nem ugrott akkorát - 40 százalékot - az elmúlt tíz évben, mint idén májusban. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) havi élelmiszerár-indexe alapján, mely a nemzetközileg forgalmazott mezőgazdasági nyersanyagok árát figyeli, utoljára 2011-ben voltak ilyen magasak az árak. Ez az év további részében jelentős inflációt okozhat, amit már a járvány miatt felborult ellátási láncok is beindítottak. Egyrészt az nyomja felfelé az árakat, hogy Kínában továbbra is növekszik a kereslet a gabona és a szójabab iránt. Másrészt Brazíliában, aminek fontos exportcikkei a kukorica és a szója, elhúzódó, súlyos aszály van, és a biodízelhez szükséges szójabab-olaj iránt is jelentősen megnőtt a kereslet.A világpiaci árak emelkedése tovább növeli az élelmiszerár-inflációt a szegényebb országokban, amelyek alapvető élelmiszerekből is importra szorulnak, mint például Etiópia vagy Nigéria. A gazdagabb országok esetében a nyersanyagköltségek a szupermarketben vagy az éttermekben fizetett teljes árnak csak egy részét teszik ki, de az emelkedés itt is meg fog mutatkozni, a Nestlé és a Coca-Cola például már bejelentették, hogy a fogyasztókra hárítják a pluszköltségeiket. Közgazdászok szerint az éttermek újranyitása is további emelkedést hoz, hiszen a munkaerő és a szállítás költségei várhatóan szintén feljebb tornásszák az árakat. 2020-ban az élelmiszerek fogyasztói árinflációja a FAO szerint 6,3 százalékra ugrott, szemben a 2019-es 4,6 százalékkal. Dél-Amerikában az élelmiszerárak 21 százalékkal, Afrikában és Dél-Ázsiában 12 százalékkal, Óceánia pedig 8 százalékkal emelkedtek. Egyes exportáló országok kiviteli vámot vezettek be, például Oroszország a búzakereskedelemben, míg például Argentínában a marhahús exportjának tilalmát fontolgatják. (Financial Times)