Tavaly tavasszal elképesztően drágán (300 milliárd forintért) feleslegesen sok, 16 863 lélegeztetőgépet vásárolt a Külügyminisztérium, amiket milliárdokért üzemeltettek be, többek között egy fuvarozásra alapított céggel, azóta pedig havi 90 millió forintért tárolják az eszközöket raktárakban. A raktárban porosodó eszközökből időnként a kormány megpróbál eladni 8 ezer darabot, de ez eddig egyáltalán nem sikerült. Nem csoda: nagyon drágán vettük ezeket tavaly. Azóta jobb és olcsóbb minőségű gépek vannak a piacon, mint azt éppen egy, a magyar kormány által lebonyolított idei közbeszerzés bizonyította be. Az Európai Unió ugyanis több országban létrehoz olyan stratégiai raktárkészleteket lélegeztetőgépekből, ahonnan ki lehet segíteni szükség esetében a bajba jutott EU-s tagországokat. Az egyik ilyen raktár Magyarországon lesz, az EU-s közbeszerzést a magyar kormány írta ki a készletek feltöltésére. 465 darab lélegeztetőről van szó. Egy gép átlagára most márciusban 4,2 millió forintra jött ki, míg tavaly az állami kórházellátó több mint tízmillióért, a külügy pedig közel 20 millióért vásárolt átlagosan egy berendezést. Utóbbi ugye ezen az áron rögtön 16 683 darabot is bezsákolt. Az, hogy mit kezdünk az irgalmatlan mennyiségű lélegeztetővel, a csütörtöki kormányinfón is szóba került, miután rákérdeztek Gulyás Gergelynél. A miniszter szerint ez olyan stratégiai tartalék, „amire szívből kívánjuk, hogy soha ne legyen szükség”. Gulyás szerint 10-12 ezer lélegeztetőgépnek „mindaddig, amíg a koronavírus járványról nem merjük azt kijelenteni, hogy soha többé vagy belátható időn belül nem fogja fenyegetni az országot, addig jobb ha van, mintha nincs”.A 10-12 ezres tartalék messze meghaladja azt a szintet, amit a magyar egészségügy használni tudna. Az elmúlt hónapok bizonyították be, hogy a hazai betegellátásban nem eszközhiány, hanem szakemberhiány van. A tavaly tavaszi első és az őszi második hullámnál is erősebb harmadik hullámban egyszerre a legtöbben 1 529-en voltak lélegeztetőn március végén. Ennyi beteg már a teljesítőképessége határára szorította a magyar egészségügyet, sőt, több intézményben rangsorolni kellett, hogy kik kerülnek intenzívre, mert olyan kevés szakápoló és szakorvos jutott volna a betegekre, ami az ellátás színvonalát lehetetlenített volna el. Hogy mennyire feleslegesen sok lélegeztetőt vásárolt a külügyminisztérium, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy éppen márciusban, a harmadik hullám meredek felfutása alatt döntött ismét úgy döntött úgy a kormány, hogy a sikertelen októberi nekifutás után ismét piacra dobná a felesleges lélegeztetőkészletet. Alighanem azzal kalkulálva, hogy a piacon megnő értük a kereslet. Nem hallani arról, hogy sikerült eladni lélegeztetőket.Így aztán leginkább az marad, hogy elkezdtük elajándékozni azokat. Május 8-áig az RTL Klub összesítése szerint 425 darabot ajándékoztunk el, ami 8 milliárd forintot érhetett. Jutott belőle a határon túli területekre (Kárpátaljára, Vajdaságba, Felvidékre), Csehországba, Boszniába, Libanonba, Jordániába és Kirgizisztánba. Azóta adtunk még7 darabot Palesztinába 30 darabot Moldáviába és Tunéziába Az is látszik, hogy ha az államnak, így az adófizetőknek óriási ráfizetés is volt a lélegeztetőgép-beszerzés, vannak nagy nyertesei az óriásbevásárlásnak. Az Mfor nézte át a keleti beszerzésnél közvetítő magyar cégek éves mérlegeit. A Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel például 1000 lélegeztetőgép megvásárlására szerződött a külügy, összesen 17 milliárd forintért euróért. Ezzel csodaévet zárt a cég tavaly, 2019-hez képest a profitjuk hirtelen 513-szorosára nőtt. A beeső plusz 15,9 milliárd forintot szinte teljes egészében ki is vették osztalékként. Ennek 90 százaléka egyetlen személyhez, Nagy Beatrixhoz került, aki a Válasz Online szerint több szálon is közeli kapcsolatban áll Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával.