Az elmúlt hetekben nagyon sokakban felmerült a kérdés, hogy miért éri meg a magyar kormánynak beáldozni a magyar egyetemistáknak tervezett Diákváros projektet, hogy a helyén kínai hitelből, kínai vállalatokkal felépíttessen egy kínai egyetemet, ahová magyar diák csak nagyon nehezen teheti majd be a lábát. Nyilván a Fideszben is érzik, hogy ez indoklást igényel, ezért az mostanában több kormánypárti politikus, köztük Orbán Viktor is kifejtette, hogy Kína milyen fontos szerepet játszik majd a jövőben, ezért mennyire lényeges dolog, hogy javítsunk a kínai kapcsolatainkon, például az ilyen beruházásokkal. (Aztán egyszerűbbnek tűnt a magyarázkodás helyett inkább bedobni egy nagyon homofób törvényjavaslatot, hogy inkább arról beszéljen az ellenzék, de ez egy másik kérdés.) A G7.hu cikke szerint viszont nagyjából fölösleges a kormánynak a Fudan egyetemhez hasonló, politikai és pénzügyi szempontból is nagyon költséges gesztusokat tennie, mertA kínai-magyar gazdasági kapcsolatok maguktól is egyre szorosabbra fűződnek, ráadásul olyan módon, amire a politikának továbbra is nagyon kevés befolyása lesz.A gazdasági szakportál cikke magyar közgazdasági kutatások alapján igyekszik ezt a két állítást alátámasztani. A részletesebb kifejtésért és levezetésért érdemes elolvasni a teljes cikket, itt csak zanzásan igyekszem összefoglalni a lényeget. A magyar gazdaság kínai kitettsége jelentősen nőtt 2010 óta, miközben kínai beruházásból nem lett sokkal több és a kétoldalú kereskedelem sem nőtt olyan óriási mértékben. Viszont egy specifikus iparágban Kína teljesen megkerülhetetlen lett: az elektronikai eszközök és alkatrészek gyártásában. A kínai beszállítók ráadásul egyre magasabb hozzáadott értékű elektronikai résztermékeket gyártanak, ezért a Magyarországon termelő multik egyre jobban függnek a kínai gyártástól. Ilyen szempontból Magyarország a kínai gazdaságnak az egyik legjobban kitett országnak számít a világon. Viszont erre Orbán Viktornak és a kormánynak nincs szinte semmi ráhatása. Ezt egyrészt a kínai termelők globális termelési láncokban megnőtt szerepe magyarázza, másrészt azoknak a multinacionális vállalatoknak a beszerzési döntései, amelyek nálunk termelnek. Ezek a vállalatok viszont akkor is több kínai alkatrészt vásárolnának és importálnának Magyarországra, ha a kormány nem venne föl többszáz milliárd forintos kínai hiteleket és áldozna föl amúgy a kormánypárt és ellenzék által is támogatott fejlesztéseket pár pirospontért.