Orbán Viktor egy szerda esti kormányhatározattal elrendelte, hogy távolítsák el a közintézményekből a 12 éve ott lógó Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. Ezt az Orbán által előterjesztett szöveget nem sokkal a Fidesz 2010 hatalomra jutása után fogadta el parlament, ami a rendszerváltás és a NER közötti időszakot két zavaros évtizednek nyilvánította, valamint azt is kimondta, hogy „a magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez”. Gyakorlatilag ez volt a NER alapító okirata, a győzelmi mámorban kimondatták az új kétharmaddal: „e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.” Nem véletlen, hogy a kormány annyira fontosnak tartotta a szöveget, hogy külön rendeletben helyeztette ki legalább ötvenszer hetven centis színes nyomatként a közintézményekben.Azonban ennek a a korszaknak most vége, a szerdai kormánydöntés szerint a NENYI helyében az Alaptörvény preambulumaként működő Nemzeti Hitvallás kerül 500×700 mm méretű, álló téglalap alakú keretbe kell foglal színes formátumban.Ennek a szövegét Szájer József Gulyás Gergellyel közösen írta. Egy interjúkötetben elmondták, hogy a Fideszben voltak viták arról, minek is nevezzék a szöveget, hogy a hitvallás szó használható-e, vagy inkább nyilatkozatnak kellene nevezni. „A Fidesz és a KDNP frakciója szavazott erről, mert voltak református kifogások a kérdéssel kapcsolatban” -mondta Szájer. Gulyás pedig bevallotta, hogy „a »nemzeti nyilatkozat« kifejezésre voksoltam, mert a hitvallás szóról reformátusként nekem is rögtön a helvét hitvallás jutott eszembe”. A kormány indoklása szerint most „az Alaptörvény 10 éve történt elfogadásának tiszteletére és az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának jelentőségére figyelemmel” kerül a szöveg a NENYI helyére a közintézményekben. A közintézmények vezetőinek feladata, hogy a bekeretezett szöveget „méltó és a középület sajátosságainak megfelelő, jól látható helyen helyezzék ki”. A régit pedig szedjék le. Mindez a központi kormányzati igazgatási szervekre, a Honvédség katonai szervezeteire, a központi államigazgatási szervek és területi, helyi szerveire, valamint a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveire vonatkozik. Ugyanakkor a kormány a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Kúria elnökét, az alapvető jogok biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok képviselőtestületének, közgyűlésének vezetőit, a bíróságok elnökeit és az ügyészségek vezetőit is megkéri, hogy cselekedjenek hasonlóan, bár ez nekik az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét figyelembe véve elvileg nem kötelező. Az előbb említett interjúkötetben Szájer ezt is megjegyezte a Nemzeti Hitvallásról: „Világos volt kezdettől fogva, hogy kell egy társadalmi öndefiníció. Sok kritikus úgy fogalmazott, minél problematikusabb egy nemzet pszichéje, annál hosszabban mesél a preambulumban saját önazonosságáról. Nem kérdőjelezem meg, hogy a magyar társadalom identitásfelfogása és saját magához való viszonya súlyosan problematikus. Még mindig rengeteg eldöntetlen, tisztázatlan kérdés van. Ehhez a XX. század történelmi szörnyűségei jelentős mértékben hozzájárultak. Azon elkeseredett ideológiai viták, amelyek immár a demokratikus körülmények között lezajlottak, sokszor tovább távolították a megegyezést. Tagadhatatlan, hogy a Nemzeti Hitvallásban megfogalmazott öndefiníció – az eldöntetlen kérdések száma miatt – a szokásosnál jóval terjedelmesebb. De ne felejtsük el, hogy ez nem egy hagyományos preambulum, amely rögzíti: ki alkotmányoz, milyen célból, milyen körülmények között és milyen felhatalmazásból. A cél az volt, hogy az alaptörvény preambuluma a nemzeti identitás megfogalmazásának részévé váljon.”