Minden olimpián ugyanaz a három ország nyeri a legtöbb érmet: Amerika, Kína, Oroszország. Az Amerikai Egyesült Államok végül 113 medállal, (ebből 39 arany) végzett az éremtáblázat első helyén.Viszont nem igazságos, hogy olyan országok nyerik a legtöbbet, ahol legtöbben élnek vagy akik a leggazdagabbak. Hiszen sportágak között is hatalmas különbségek lehetnek, vannak olyan sportok amik drágábbak, vannak amit többen kell játszani, vagy van olyan amelyhez különleges klíma kell stb. Nagyon kevés olyan nemzet van ahol minden adott ahhoz, hogy az összes számban indítsanak versenyzőket. Például Luxemburg csak 12 sportolót küldött az olimpiára, míg amerika 613-at.A BBC és David Forrest ezért készített több alternatív éremtáblázatot, amik figyelembe veszik az adott ország népességét, vagy éppen GDP-jét. Forrest szerint :”Egyértelmű, hogy ami számít az a népességszám, a bevételek aránya és a politikai berendezkedés.”Népességarányosan jobban teljesített a magyar csapatSok ország túlteljesít, ahhoz mérve, hogy mennyire népes vagy gazdag. San Marino mindössze 34 ezer polgárával három medált is tudott nyerni ezért ők végeztek az első helyen a populációt figyelembe vevő táblázatban. Őket követi Bermuda, Bahamák, Új Zéland és Jamaica. Ebben az összeállításban Magyarország tizedik helyen végzett, öt hellyel előrébb, mint a hagyományos éremtáblán. Ezek szerint hazánk is a túltejesítők között van mivel 9,7 milliós lakosságával 20 medált tudott hazahozni. De nem csak a népességszámot kell figyelembe venni, az nem garantálja, hogy egy ország végül hogyan teljesít a versenyeken. India például 7 darab érmet gyűjtött ami ahhoz képest, hogy a világ egyik legnépesebb országa elég nagy alulteljesítés. Az angol uralom alatt kezdett el Indiában is terjedni a krikett és mára már ez az ország nemzeti sportja. A baj csak az, hogy a krikett nem Olimpiai sport és ezért ezt a tudást India nem tudja kamatoztatni.Viszont ha a következő összehasonlítást vesszük figyelembe, mégsem teljesített olyan rosszul.GDP-arányosan Kína a legjobb“Ha egy ország szegény, nem lesznek meg az erőforrásai, hogy a potenciált teljesítményre váltsa, és ezzel versenyképessé váljon világszerte” - mondja Forrest. Ha az egy főre jutó GDP alapján vizsgáljuk az egyes országok teljesítményét Kína és az orosz delegáció itt is éllovas, az amerikaiak viszont a 15. helyre csúsznak vissza. Ezen a táblázaton Kenya a harmadik, amely ugyan csak 10 medált zsebelt be, viszont a GDP-je is csak 1,8 dollár/fő. Ezután jön Ukrajna, Uganda, Etiópia és India a hetedik helyen. Vagyis ebben az összehasonlításban nem is teljesített olyan rosszul az Indiai csapat hiszen szegénységük miatt valószínűleg nem volt elég lehetőségük hasznot kovácsolni abból, hány ember is él az országban. A listát a szintén népes Brazília, majd Irán és Üzbegisztán zárja.Kulturális és politikai faktorok is befolyásolhatják egy adott ország teljesítményét az olimpián. Forrest szerint a posztszovjet országok előnnyel indulnak, mivel erős sportinfrastruktúra alakult ki a kommunista rezsim alatt. Az is számít, hogy az ország mit választ, milyen sportágban szeretne versenyezni. Hiszen nem mindenki engedheti magának az előbb felsorolt okokból, hogy minden versenyszámban képviseltesse magát. Az sem utolsó szempont, hogy egy adott ország csapatsportokban jeleskedik vagy egyéniben. Hiszen ahhoz, hogy egy nemzet jól szerepeljen labdarúgásban minimum 11 jól focizó játékosra van szükség és akkor még nem is esett szó az edzőkről és a különböző segítőkről. Ha mindez megadatik és a csapat is jól szerepel akkor is csak egy medált fog érni az országnak. Ezzel ellentétben az egyéniben indulók akár több medált is szerezhetnek, de ha csak minden úszó vagy futó elér egy dobogós helyezést máris többszörösét éri a focicsapat sikerének a végső elszámolásban. (BBC)A cikket Cmarits Milán írta.