Idén februárban a BBC egyik újságíróját felhívták egy elhagyott Samsung tablet miatt. Nem ő hagyta a metrón a tabletjét, vagy ilyesmi, ennél sokkal izgalmasabb a történet: a táblagépet egy orosz zsoldos veszítette el Líbiában, még 2020 végén. A gépen pedig elég sok információ volt a Wagner nevű furcsa orosz zsoldoshaseregről, ami a hivatalos orosz álláspont szerint nem is létezik, valójában viszont nagyjából ezer orosz harcost vitt Líbiába, hogy Khalifa Haftar tábornok lázadó csapatait támogassák a tripoli kormánnyal szembeni harcokban. Az orosz zsoldosok nemcsak a kormányerőkre mértek csapást, a civil lakosságot is terrorizálták, a foglyaikat rabszolgaként dolgoztatták, és rutinszerűen követtek el háborús bűnöket az észak-afrikai országban. A BBC a tablet mellett a Wagner „bevásárlólistáját” is megszerezte, egy felsorolást, hogy milyen fegyverekre és katonai eszközökre lenne szüksége a líbiai akciókhoz. Szakértők szerint ezeknek az eszközöknek a megszerzéséhez az orosz állam támogatására is szüksége van a papíron nem létező magánhadseregnek. A hadsereg, ami nem is létezikA modern háborús övezetekben már nem igazán feltűnő, hogy privát katonai cégek is jelen vannak a konfliktuszónákban, lásd az Irakban különböző feladatokat ellátó, mindeközben pedig háborús bűnöket elkövető amerikai Blackwatert. Ezek viszont nyíltan működő, honlappal, irodákkal, telefonszámmal, pénzügyi kimutatásokkal és hasonlókkal rendelkező cégek. A Wagner viszont egyáltalán nem ilyen, ez egy igazi kémfilmekbe illő, de nagyon is valóságos entitás, amiről mindenki tudja, hogy létezik, de senki nem tudja, hogyan és miért. A csoport hivatalosan nem létezik, nincs tulajdonosa, nincsenek alkalmazottai, a Wagner zsoldosait különböző fedőcégekhez jelentik be biztonsági őrnek vagy olajmunkásnak. Hivatalosan azt sem tudni, ki képezi ki és ki fizeti ki ezeket az embereket, ahogy azt sem, hogy kinek az érdekében ügyködnek szerte a világban. És azt sem, hogy mi köze az orosz államhoz. Hivatalosan persze semmi. A csoport 2014-ben tűnt fel először, amikor titokzatos orosz zsoldosok jelentek meg a kelet-ukrajnai, oroszpárti és Oroszország által támogatott szeparatisták mellett. De a csoport katonái harcoltak Szíriában az Iszlám Állam ellen, őriztek gyémántbányákat a Közép-Afrikai Köztársaságban, felbukkantak Csádban, Fehéroroszországban és persze Líbiában is. Az ottani akcióikról először 2020 tavaszán lehetett olvasni, amikor egy kiszivárgott ENSZ jelentés alapján a BBC azt írta, hogy nagyjából 800-1000, nagyrészt orosz állampolgárságú zsoldos lehet az országban. A csoportot nagy valószínűséggel egy bizonyos Dmitrij Utkin alapította, aki az orosz különleges erők egyik parancsnoka volt. A csoport az ő egykori kódnevéről kapta a nevét, Utkint ugyanis állítólag annyira érdekelte Richard Wagner - és a zenéjéért rajongó náci Németország - hogy a zeneszerző nevét választotta magának. Azóta már valószínűleg a "kilences" vagy "kilencedik" lehet az új kódneve, a csoport dokumentumaiban ugyanis gyakran hivatkoznak így Utkinra, bár néha egyszerűen csak DU rövidítésként jelenik meg a papírokban. A csoport zsoldosait leginkább Oroszország mindentől távol eső régióiból válogatja, ahol kevés a munkalehetőség és sokan hajlandóak vállalni, hogy idegen országokban harcolnak pénzért, de vannak köztük fehéroroszok, ukránok és más nemzetiségűek is. A BBC-nek név nélkül nyilatkozó volt wagneres zsoldosok szerint a legtöbb volt társuk profi harcos, akiket leginkább a pénz motivál, hiszen az orosz átlagbér tízszeresét is megkereshetik, de magukra amolyan modern vikingekként tekintenek, bár vannak "romantikusok", akiket leginkább az orosz hazaszeret motivál. A harcosok között sok a büntetett előéletű, így nehezen kerülhetnek be a hivatalos orosz hadseregbe, a Wagner viszont tárt karokkal várja őket. Jó pénzért, de vállalniuk kell, hogy akár meg is halhatnak a bevetéseken, a csoport pedig, részben informális működése miatt, nem biztos, hogy haza tudja majd szállíttatni a holttestüket. A zsoldosokat az Oroszország déli részén, a Kaukázus lábánál fekvő Krasznodarban képzik ki, egy orosz katonai bázis mellett. Utána pedig várják, hogy mehessenek a terepre, ugyanis csak a bevetésekre szerződnek velük, ha otthon ülnek, nem jár nekik pénz. Éppen ezért a BBC-nek nyilatkozók szerint a Wagner emberei a világ minden konfliktusáról potenciális bevetésként beszélnek egymással, ahol ott lenne a helyük. Az elhagyott tablet A tabletet, ami a BBC-hez került, Líbia nyugati részén találták meg. Azt még 2020 tavaszán hagyhatta el a Wagner egyik zsoldosa, mikor a lázadó csapatok visszavonultak a térségből. A BBC újságírója szerint meglepően könnyű volt feloldani a gépet és hozzáférni annak tartalmához. A betört monitorú gépen több könyv - köztük a Trónok harca és a Mein Kampf - mellett például Tripoli egyik külvárosáról készült drónfelvételeket és orosz nyelvű jelzésekkel ellátott térképeket találtak. A térképen piros pontok mellett kódnevek szerepelnek, feltehetően a Wagner embereinek állásait jelezve, feketével pedig az, hogy hová helyeztek el aknákat, csapdákat és hasonlókat. Egy ukrán aktivisták által a Wagner zsoldosairól készült adatbázis alapján a BBC vélhetőleg be is tudott azonosítani a térképen szereplő neveket, így például egy Metka kódnevű, Fedor Metelkin névre hallgató embert, aki már a Wagner indulása óta a szervezet katonája lehet. A tableten szintén a Wagner csoport által ellenőrzött területként szerepel egy Espiaa falu, ahol korábbi beszámolók szerint oroszul beszélő katonák háborús bűnöket követtek el. A Tripolitól 45 kilométerre fekvő faluban egy helyi férfi beszámolója szerint még 2019 szeptemberében ismeretlen katonák megállították őt az úton, átkutatták a házát, majd családja több tagjával együtt bekötözött szemmel elszállították őket valahová. Később visszahozták őket a faluba, kirakták őket a falu szélén, majd Kalasnyikovokat vettek elő és tüzet nyitottak rájuk. A férfi a testvérével együtt csak azért maradt életben, mert halottnak tettette magát, és az oroszok nem végeztek annyira alapos munkát, hogy ellenőrizzék, ki maradt életben és ki nem. Több hasonló, háborús bűnnek számító esetről is vannak beszámolók, a Wagner zsoldosai rendszeresen lőttek le civileket, magukat megadó katonákat és foglyokat, ha már nem vették hasznukat. A BBC-nek nyilatkozó volt zsoldos szerint teljesen bevett gyakorlat, hogy ha már nem lehet egy fogolyból információt kinyerni, nem lehet rabszolgaként dolgoztatni, akkor inkább agyonlövik, hiszen akkor eggyel kevesebb lesz az éhes száj. A fent leírt vérengzés egyik elkövetőjét képek alapján sikerült azonosítani, így kiderült, hogy valószínűleg arról a Vlagyimir Andonov nevű férfiről van szó, akit már Kelet-Ukrajnában is azzal gyanúsítottak civilek, hogy foglyokat mészárolt le. A bevásárló listaA BBC a tableten kívül egy 10 oldalas dokumentumhoz is hozzájutott, amelyet szintén Tripoli déli részén találtak a líbiai titkosszolgálatok. Erre a dokumentumra a cikk szerzői csak bevásárlólistaként hivatkoznak, azon ugyanis az szerepel, milyen fegyverekre és katonai eszközökre lenne szükségük az országban harcoló oroszoknak. A listán szerepel 300 sisak, 270 éjellátó szemüveg, 270 AK-103-as gépfegyver, nyolc radar, 6 aknavető és egy T-72-es tank. A BBC-nek nyilatkozó Chris Cobb-Smith biztonsági szakember szerint ha mindezt meg is kapta a Wagner, akkor a világ legjobban ellátott magánhadseregének számít, ilyen mennyiségű és minőségű katonai eszközzel, különösen tankokkal és hasonlókkal még az amerikai katonai cégek sincsenek fölszerelve. A legtöbb, a listán szereplő fegyver ugyanis a legújabb típus, amivel az orosz hadsereg elit alakulatait is fölfegyverzik. A kért orosz fejlesztésű radarok és optikai berendezések például annyira újak, hogy nemcsak rengeteg pénzbe kerülhet a beszerzésük, de az sem kizárt, hogy civileknek nincs is ilyesmihez hozzáférésük. A Wagner viszont annyira előrelátó volt, hogy nemcsak az eszközökre tart igényt, de arra is, hogy valaki kiképezze a zsoldosokat azok használatára. Mindezek alapján Chris Cobb-Smith szerint a Wagner csoportnak nagyon komoly összeköttetése lehet az orosz fegyveres erőkkel és hadiiparral, sőt, akár az orosz hadsereg nem hivatalos ágának is tekinthető. Az orosz kormány persze többször is tagadta, hogy bármit is tudna a Wagnerről. Vlagyimir Putyin 2020 januárjában azt mondta, hogy ha vannak oroszok Líbiában, azok nem az orosz állam érdekeit képviselik és nem az orosz állam finanszírozza őket. A BBC megkeresésére az orosz külügy azt írta, hogy a Líbiában harcoló orosz katonákról szóló beszámolók leginkább meghamisított adatokra épülnek, és az a céljuk, hogy aláássák Oroszországot, amelynek viszont csak az az érdeke, hogy békés úton lehessen rendezni a líbiai konfliktust. Putyin annyiban igazat mondhatott, hogy bár nem sokat tudni arról, honnan jön a Wagner pénze, a meglévő információk szerint nem az orosz államtól, legalábbis nem közvetlenül. A BBC birtokába került egy 2019-es Wagner dokumentum is, Mozambikból, ami a szervezet ottani egységeinek eszközbeszerzéseiről szól. Ebben a Wagner egy Evro Polis nevű cégtől kéri a sérült eszközeinek pótlását. Az Evro Polis egy orosz cég, amelyet 2018-ban szíriai olajmezők "védelmével" bíztak meg, és amelyre az amerikai kormány szankciókat vetett ki. A cég egy Jevgenyij Prigozsin nevű szentpétervári üzletemberhez köthető, aki már korábban felbukkant a Wagnerrel foglalkozó oknyomozásokban. A szervezetet kutató orosz újságírók szerint rá hivatkoznak "főigazgatóként" a szervezet dokumentumaiban, így a Líbiában előkerült anyagokban is. Prigozsin persze tagadja, hogy bármi köze lenne a Wagnerhez vagy az Evro Polishoz, a BBC-nek azt válaszolta, hogy semmit nem hallott arról, hogy oroszok emberi jogokat sértenének Líbiában, és vélhetően minden ilyen hír oroszgyűlölő hazugság. Az viszont biztos, hogy amikor Khalifa Haftar tábornagy 2018-ban Moszkvába látogatott, hogy az orosz hadüggyel tárgyaljon, Prigozsin is jelen volt.