Orbán Viktor megszakította diplomáciai körútját és halálra vált arccal lépett a kamerák elé külügyminiszterével együtt Berlinben. A megrendülése nem elítélhető, a világ több vezetője is hasonlóan tájékoztatta nemzetét azokban az órákban, és mindannyian ugyanilyen döbbenten néztük az eseményeket 2001. szeptember 11-én, amikor az Al-Kaida terroristái egy addig elképzelhetetlen terrortámadást hajtottak végre. „Minden, ami most ott történik az Egyesült Államokban, az kicsit velünk is történik” - mondta akkor a miniszterelnök.A repülőgépekkel elkövetett, csaknem 3000 halálos áldozattal járó merénylet után az Egyesült Államok hamar azonosította Afganisztánt, mint az Al-Kaida vezetésének rejtekhelyét. Kevesebb, mint egy hónappal a támadás után elindult az afganisztáni háború. Abban az országban kezdett háborúba Amerika, ahol nem sokkal korábban már volt egy konfliktus. Kevesen említik, de a szovjet bevonulás Afganisztánba szintén a magyarok ügye is volt. A kárpátaljai magyaroké, akik a Vörös Hadsereg katonáiként több százan vettek részt az ország kudarcos megszállásában. 1978-ban a Saur forradalom során afgán kommunisták kerültek hatalomra, de az alig két éves uralmuk olyan brutális volt, hogy az iszlamista ellenállás gyakorlatilag az egész országot a Moszkva-barát vezetés ellen fordította. A Szovjetunió ekkor döntött az intervenció mellett. A csaknem tíz évig húzódó konfliktust a „szovjet Vietnamként” is emlegetik, végül 53 magyar áldozata lett ennek a háborúnak. Róluk szól Bárdy Zoltán dokumentumfilmje.Hogy 15 évvel később a World Trade Center és a Pentagon ellen elkövetett támadások miatt elindított újabb afganisztáni háború ugyancsak majd kicsit velünk is történik, már nem Orbán döntése volt. A NATO csak 2003-ban vállalta magára Amerika háborúját. Fél évvel korábban kellett arról döntenie Magyarországnak is, hogy részt vesz-e a szövetség műveleteiben. Ekkor már Medgyessy Péter volt a miniszterelnök. A kormánypártok egy korlátozott mennyiségű, mindössze negyven fős harcoló alakulatot szerettek volna küldeni a térségbe.„Még ha az a negyven katona nem oszt, nem soroz is a végeredményt tekintve, Magyarországnak meg kell mutatnia, hogy a demokratikus világ mellett a helye, más tisztes országokkal együtt közösen próbál részt venni a rendteremtésben, még ha momentán csak ennyi telik is tőle” - érvelt akkoriban a Népszava publicistája a kormányzati álláspont mellett. A Fidesz viszont csak egy orvosi kontingens kiküldetéséhez járult hozzá, a szavazatuk pedig kellett, hisz erről kétharmados szavazással lehet dönteni. Így végül 2003 februárjában kezdődött meg a Magyar Honvédség szerepvállalása Afganisztánban. Egy nagyjából 15 fős egészségügyi csoport és két törzstiszt szolgált az ISAF kötelékében azzal, hogy a megbízatásuk 2003 decemberében véget is ér. 2004-ben aztán, ahogy az egész NATO szerepvállalása, úgy a magyarok részvétele sem ért véget. Sőt elkezdett bővülni. Az év végére felállt Hamid Karzai kormányzata, a cél már nem csak bin Laden elfogása és a tálibok elűzése volt, hanem – bárhogy is tagadta hétfői beszédében Joe Biden – a nemzetépítés, Afganisztán működő, stabil állammá szervezése. Egyre több tartományban állítottak fel ún. PRT-ket (Provincial Reconstruction Team), azaz tartományi helyreállítási csoportokat. Ebben az évben már egy 125 fős alegységet telepített a Magyar Honvédség Kabulba egy norvég vezetésű harccsoportba. Ez volt az első alkalom, hogy harci műveletekre is bevethető magyar katonák szolgáltak Afganisztánban. 2006-tól aztán teljesen megváltozott a magyarok feladata. Ekkor már a Gyurcsány-kormány dönthetett arról, hogy vállaljuk a Baglán tartományért felelős PRT vezetését. A 750 ezres országrészben onnantól fogva egészen 2013-ig nagyjából 250 magyar katona felelt – a hivatalos feladat szerint – az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtéséért, koordinálásáért az abban való részvétellel. Ebben az időszakban teljes volt a politikai egyetértés a misszió szükségességéről a kormánypártok és a Fidesz között. Erről tanúskodik például ez a 2007-es külügyi bizottsági jegyzőkönyv, ahol Szekeres Imre miniszter és Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök is többször kiemeli, hogy nincs vita közöttük abban, hogy a NATO felkérésnek meg kell felelni. „...a döntés, amit a kormány a közelmúltban meghozott az afganisztáni NATO-keretekben történő magyar szerepvállalás kiteljesítésére, azt megértéssel fogadjuk természetesen azzal, hogy a szakmai felelősséget a kormány viseli, és a Fidesz politikai támogatását élvezi” - mondta Németh Szekeresnek. A Fidesz kritikája annyi volt, hogy figyelmeztette a honvédelmi minisztert, hogy ne a missziós szerepvállalásokkal akarják pótolni a NATO felé tett kötelezettségeket. A szerződés ugyanis előírta a Magyar Honvédség fejlesztését a költségvetés bizonyos százalékában. Ezt rendre alulteljesítette a mindenkori magyar kormányzat. Az ország méretéhez és lehetőségeihez képest nagy számú kontingens felállításával viszont jó pontokat szerezhettünk az észak-atlanti szövetségben, főleg az Egyesült Államok szemében.A PRT átvételével sokkal nagyobb kockázatot is vállaltak a magyar katonák. Baglánban ők voltak a tálibok szemében a megszállók. Bár messze nem ez volt az ország legveszélyesebb része, bármelyik pillanatban számítani lehetett támadásra és így arra is, hogy lesznek veszteségei a kontingensnek. 2007-ben kétszer előfordult, hogy kisebb sérüléseket szenvedett egy-egy magyar, amikor házilag készített bombát robbantottak a járőrkonvoj mellett. Folyamatosan teljesítettek szolgálatot a PRT-n kívül, veszélyes küldetésekre induló, harcoló alakulatokban is magyar katonák, mégis a bagláni újjáépítési feladatokhoz kötődik az összes magyar áldozat. Két tűzszerész egy hónap különbséggel vesztette életét 2008-ban, amikor felrobbant egy-egy bomba, amit hatástalanítani próbáltak. A 30 éves Kovács Gyula nem tudta a helyszínen elvégezni a feladatot, ezért a házilag készített robbanószerkezetet az autóra tette és el akarta szállítani, az azonban felrobbant. A helyére a magyar kontingenshez érkező 32 éves Nemes Krisztián egy afgán rendőrrel ment hatástalanítani egy másik improvizált szerkezetet 50 kilométerre a tábortól. Mellette robbant fel a bomba. 2010 augusztus 23-án egy tálib rajtaütés miatt halt meg két újabb magyar katona. Épp hazaindultak Magyarországra, amikor Mazar-i-Sharif reptere felé tartó útjukon robbantottak mellettük a támadók, majd kézi fegyverekkel, többek között páncéltörő rakétával kezdtek lőni rájuk. A 32 éves Pappné Ábrahám Judit a helyszínen életét vesztette, két másik katona súlyos sérüléseket szenvedett. Közülük a 37 éves Kolozsvári György már Budapesten halt bele a sérüléseibe. A támadásról egy társuk részletesen beszámolt egy sajtótájékoztatón pár nappal később, itt lehet meghallgatni.2011. május 17-én baleset történt, amikor egy magyar katonai konvoj Mazari-Sarifból Pol-i-Kumriba tartott. Egy mellékútról egy afgán jármű hajtott a konvoj elé, melynek harmadik gépjárműve letérve az útról, az útpadkán megpördült és felborult. A balesetben Dálnoki András szakaszvezető, toronylövész, valamint Róth Orsolya őrmester, a jármű parancsnoka vesztette életét.Az utolsó magyar katona, aki az afganisztáni misszióban halt meg, a 44 éves Borbély Csaba, aki a 10. váltás katonaorvosa volt. Szívinfarktust kapott és meghalt Baglánban 2011. június 10-én. Az emberéletek mellett rengeteg munkát és pénzt is áldoztak a magyarok Baglánban. Eredetileg 2008-ban adták volna át a feladatokat az afgán hatóságoknak. Erre csak 2013-ban volt lehetőségük. Ezalatt a több mint hat év alatt csaknem négyszáz, oktatáshoz kapcsolódó projektje volt a PRT-nek, amelyek 40-50 ezer gyereket érintettek. A magyar kormány az oktatási programjain keresztül nyolc általános iskolát épített, tizennégyet bővített, illetve újíttatott fel, valamint látott el különböző oktatási eszközökkel, például iskolapaddal, táblával, tanszerekkel.A Camp Pannoniában 13 váltásban több mint 2500 magyar katona fordult meg. A munkájukról Szlankó Bálint többször beszámolt a még épeszű Origón. Írásából kiderül, hogy az etnikailag összetett régióban alapvetően kedvelték a magyarokat a helyiek és a NATO is elégedett volt a munkájukkal. Ugyancsak Szlankó munkájából ismerhetjük a magyar harcoló alakulat, az OMLT munkáját Afganisztán más területein. Ebből a videóból lehet képet kapni a veszélyről, amelynek ezek a katonák ki voltak téve, és az afgán katonasággal végzett közös munka nehézségei is kiderülnek belőle. 2014-től, ahogy a NATO egyre inkább törekedett arra, hogy a feladatait átadja az afgán katonáknak, csökkent a magyarok részvétele is. Egy kormányrendelet értelmében a Magyar Honvédség attól fogva egy legfeljebb 50 fős Különleges Műveleti Kontingenssel, egy legfeljebb 13 fős, Mi–17 szállító helikopter légi kiképzés-támogató csoporttal, egy 30 fős Nemzeti Támogató Elemmel, illetve egy legfeljebb 30 fős Biztosító Szakasszal vett részt az Afganisztáni misszióban. Ez az állapot 2020-ig tartott. Egy utolsó váltás még elutazott ezután Afganisztánba mindössze kilenc katonával. 18 év után idén június elején ért haza az utolsó kilenc magyar katona Afganisztánból. A napokban kialakult káosz miatt azonban a még mindig Kabulban rekedt magyar állampolgárok kimenekítésére elindul egy mentőakció. Ennek feltehetően a honvédség katonái is tagjai lesznek. Az ő feladatukról nem mondott részleteket Magyar Levente külügyminiszter-helyettes, hogy pontosan mit csinálnak majd Afganisztánban, azt majd csak utólag tudjuk meg. (A borítógrafika Koszticsák Szilárd - MTI képéből készült)