Abdul Gáni Baradar mollával, a radikális iszlamista tálibok politikai bizottságának vezetője lehet majd a formálódó afgán kormány vezetője - jelentette pénteken tálib forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség. A Reuters szerint Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amelynek megalakulása szombatra várható. A Hama Press afgán hírügynökség nemrég ugyanakkor arról adott hírt, hogy Baradar molla a külügyminiszter lehet Jakub molla a védelmi, Halifa Hakkani pedig a belügyi tárca élére kerülne. Abdul Gáni Baradar a dél-afganisztáni Uzurgán tartományban született és Kandahárban nőtt fel, a 2013-ban elhunyt Omar mollával közösen alapította a tálib mozgalmat. Sok afgánhoz hasonlóan az 1979-es szovjet megszállás hatására lett mudzsahid (fegyveres harcos), feltételezik, hogy Omár molla oldalán harcolt. 2010-ben a tálibok katonai vezetője volt, amikor a pakisztáni Karacsiban elfogták. Washington nyomására engedték szabadon 2018-ban. Később a katari tálib politikai iroda vezetője lett. Onnan irányította a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a külföldi csapatok kivonásáról Afganisztánból, majd a kudarcba fulladt béketárgyalásokat az afgán kormánnyal. A tálibok szóvivői csütörtökön közölték, hogy az új, huszonöt miniszterből álló kormány bemutatása alkalmából egy különleges ceremóniát készítenek elő a kabuli elnöki palotában. Úgy tudni, a leendő kabinet munkáját egy tizenkét muszlim vallástudósból álló tanács fogja segíteni. Értesülések szerint két hónapon belül összehívják az régiók és a civil társadalom képviselőiből álló afgán nagytanácsot, a loja dzsirgát is egy új alkotmány elfogadása érdekében. Az Al-Jazeera televízió tudósítása szerint a nap folyamán megérkezett Kabulba a katari külügyminisztérium egyik tisztségviselője. A látogatás célja mielőbb megnyitni a főváros nemzetközi repülőterét a polgári légiforgalom előtt.A fenyegető gazdasági összeomlás miatt a tálibok vezetése számára hírügynökségek szerint kényszerűen fontos, hogy a nemzetközi adományozók elismerjék legitimitásukat. Az Egyesült Államok és az Európai unió is attól tette függővé a tálib-hatalom hivatalos elismerését, hogy az iszlamisták megtartják az emberi jogok védelmével kapcsolatos korábbi ígéreteiket. A kormányalakítással párhuzamosan nő a nyomás a nyugati országokra is, hogy döntsenek a tálibok elismeréséről.Kína a nagyhatalmak közül elsőként jelezte Afganisztán új vezetőinek, hogy hajlandó lenne erre. Szuhail Sahín tálib szóvivő pénteken Twitter-oldalán közölte, hogy Peking tovább fogja működtetni kabuli nagykövetségét. Nem sokkal korábban Abdul Szalam Hanafi, a tálibok katari politikai irodájának egyik tagja Vu Csiang-hao kínai külügyminiszter-helyettessel telefonált. Sahín a Twitteren hozzátette, hogy Kína emellett "folytatná és fokozná" az Afganisztánnak szánt humanitárius segélyezést, különös tekintettel a koronavírus-járványra. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő megerősítette ezeket az értesüléseket. Hogy a kínaiak mit akarnak Afganisztánban, arról itt írtunk részletesebben.