Kedd este hozták nyilvánosságra azt a kormányhatározatot, ami megszabja, hogy a magyar küldöttségnek mit kell majd képviselnie az ENSZ Közgyűlésének 76. ülésszakán, írja a hvg.hu. „A küldöttség az ENSZ szerepével kapcsolatban képviselje hazánk álláspontját, mely szerint a COVID–19 világjárvány idején az ENSZ nem volt képes hatékony megoldásokat nyújtani a pandémia elleni küzdelemben, és csak kiegészítő jellegű hozzájárulást tudott biztosítani a nemzetállamok által megtett, a járvány hatásainak enyhítését hatékonyan elősegítő lépésekhez és intézkedésekhez” – áll a határozatban, ami előírja, hogy a magyar küldöttség mi szerint lássa majd el tevékenységét. Szintén határozottan képviselendő álláspont a magyar küldöttség számára, hogy „az ENSZ tartózkodjon az új közgyűlési határozatokban, illetve hivatalos állásfoglalásokban a Globális Migrációs Kompaktra, valamint a Globális Menekültügyi Kompaktra történő hivatkozások bármilyen, akár rejtett formában való megjelenítésétől, tekintve, hogy értelmezésünk szerint ezek célja a két dokumentum kötelező és általános érvényű elismertetése, annak ellenére, hogy azokat hazánk mellett több más tagállam sem írta alá, és azok végrehajtásában semmilyen módon nem kívánunk részt venni.”A hvg.hu kiemeli, hogy a magyar küldöttségnek emellett támogatnia kell a terror elleni és az üldözött keresztények érdekét szolgáló fellépést, a Közel-Keletről szóló határozatokban pedig „a kiegyensúlyozottság érvényesüljön Izrael állam egyoldalú felelősségre vonása helyett”. Emellett képviselni kell az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, a vallási és nemzeti kisebbségek, valamint az őshonos népek, a nők és gyermekek, illetve a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelmét, a nők jogainak előmozdítását, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, és hangsúlyoznia család fontos társadalomépítő szerepét és a hagyományos családmodell megerősítésének szükségességét. A kormányhatározat emellett úgy látja, hogy „az ENSZ Emberi Jogi Tanács azonnali, gyökeres reformjára van szükség, mivel a testületnek az elfogult, szakmai szempontból megalapozatlan határozatok és kezdeményezések túlbonyolított szövegezése és átpolitizálása helyett a konszenzusépítést és a párbeszédet kellene elősegítenie”.A lap megjegyzi, hogy a kormány számára ennek ellenére fontos lehet az ENSZ, mivel szeretnék elérni, hogy a jövő évi közgyűlésnek magyar elnöke lehessen, és emiatt is lobbiznia kell a magyar küldöttségnek. Magyar elnöke egyszer volt eddig a közgyűlésnek, 1982-83-ban. Az ENSZ legfontosabb döntéseit meghozó Biztonsági Tanácsnak pedig a magyar kormány határozata szerint „meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind figyelemmel kell lennie a hatékonyság követelményére is, amelyekre tekintettel indokolt egy további, nem állandó tagsági hely biztosítása a kelet-európai regionális csoport számára, mely növelné Magyarország BT-be való bekerülésének esélyeit”. Mint a cikk írja, legutóbb 1992-93-ban volt Magyarország a BT két évre választott tagja.