Közölte a kormány a nemzeti konzultáció első eredményeit. Valamilyen megfontolásból a 14 kérdésből először csak négy eredményét közölték, amiből az a nem túl meglepő válasz kerekedett ki, hogy az emberek szeretik, ha több pénzt kapnak, mintha kevesebbet. A konzultáció kitöltőinek 94 százaléka támogatta, hogy emeljék 200 ezer forintra a minimálbért, 95 százalék támogatta, hogy ha 2021-ben 5,5 százalékosnál nagyobb lesz a magyar GDP növekedése, akkor az állam térítse vissza a gyereket nevelők szja-ját; 98 százalék értett egyet azzal, hogy biztosítani kell a családtámogatások és a munkát terhelő adók alkotmányos védelmét és 91 százalék gondolta úgy, hogy meg kell hosszabbítani a hiteltörlesztési moratóriumot. Aki azt szerette volna megtudni, hogy a kitöltők szerint Magyarországnak ki kell-e állnia a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásával szemben, vitába kell-e állnia Brüsszellel az értékeiért (bármik is legyenek azok) és helyes-e korlátozni a szexuális propagandát (bármit is jelentsen ez), azoknak tovább kell izgulniuk, mert ezekre és több más kérdésre egyelőre nem tudni a választ. Érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti konzultációt bárki bárhányszor kitölthette az interneten, erre semmilyen igazi korlátot nem állított a kormány. Sőt, Tomanovics Gergely, egykori fideszes aktivista, aki azóta szembefordult a kormánypárttal, írt egy programot is, amely automatikusan töltötte ki a konzultációt online, ezzel bizonyítva, hogy mennyire keveset tesz a kormány azért, hogy meggátolja a többszörös kitöltést. Ezt a kiskaput végül bezárta a kormány, Tomanovics ellen pedig büntetőeljárás indult, amelynek ugyan szakértők szerint nincs a BTK-ban olyan tényállás, ami szerint büntetni lehetne azt, ha valaki algoritmussal tölt ki egy online kérdőívet. A kormány közlése szerint a konzultációk 83 százaléka postán érkezett, csak 17 százalék az online kitöltés.