Megtörtént, amire mindenki számított, leginkább azért, mert a kormány már jó előre megígérte: egy szerda este megjelent rendeletben a kormány meghosszabbította a hiteltörlesztési moratóriumot a leginkább rászoruló adósoknak. Emellett viszont egy ennél váratlanabb húzással a kormány utasította a bankokat, hogy utólag számolják újra a moratóriumban legrosszabbul érintett hitelesek, a hitelkártyaadósok és folyószámlahitelesek kamatait. Azt már egy jó ideje hangoztatják közgazdászok, hogy a moratórium bizony nincs ingyen, a segítség árát pedig a jelenlegi szabályozás szerint az adósoknak kell megfizetni. Orbánék eddig nem annyira foglalkoztak ezzel a problémával, mert fontosabb volt a választásokig megtartani ezt a nagyon népszerű, de igencsak félreértett segítséget. Most viszont úgy oldják meg a törlesztési moratórium jelentette matekfeladatot, hogy a vizsgabiztossal átíratják a megoldandó képletet. Ez az erőpolitika persze nem karakteridegen az Orbán-kormánytól. Ki maradhat?A szeptember 15-én megjelent Magyar Közlönyben két rendelet is megjelent a hitelmoratóriumról. Az első a már sokat lebegtetett, nemzeti konzultáción is megfuttatott hosszabbítást szabályozza. Eszerint az október 31-én lejáró moratóriumot meghosszabbítják azoknak, akiknek:2020 március 18 után tartósan csökkent a háztartásban rendelkezésre álló jövedelme; Aki ekkortól legalább 30 napig regisztrált munkanélküli volt vagy álláskereső volt, mikor a moratóriumi kérelmét beadta; Aki közfoglalkoztatott volt 2020 márciusa után vagy a kérelem beadásának időpontjában; Aki a kérelem beadásakor 25 évnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbefogadott gyerekét eltartja; Aki 12 legalább 12 hetes terhes; Aki nyugdíjas; És akinek olyan vállalkozása van, amelynek a bevétele a kérelem benyújtása előtti hónapban 25 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az október végéig moratóriumban lévő adósok nagyjából kétharmada maradhat jövő nyárig. A kormány a szűkítéssel részben azokra a kritikus hangokra reagált, amelyek szerint már rég véget kellett volna vetni a moratóriumnak. Emellett érvelt, viszonylag érthető módon a Bankszövetség, hiszen a bankok szeretnék, ha minél előbb visszaállna a működés a normális kerékvágásba, bár eddig - a második rendelet kihirdetéséig - komoly anyagi terhet azért nem jelentett nekik a moratórium. A Bankszövetség becslése szerint a moratóriumban lévő adósok mindössze 10 százalékának lennének fizetési problémái, ha most kivezetnék a moratóriumot, vagyis 90 százalék különösebb probléma nélkül tudna fizetni. Szintén a kivezetés mellett érvelt a Magyar Nemzeti Bank, amelynek képviselői minden egyes alkalmat megragadnak arra, hogy elmondják, hogy aki teheti, aki tud törleszteni, az inkább lépjen ki a moratóriumból, mert amúgy több pénzt kell majd visszafizetnie és tovább, mint ha be se lépett volna. Igaz, az MNB a legutóbbi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében azt írta, hogy a moratóriumban lévő adósok 80 százaléka elkölti azt a pénzt, amit nem kell törlesztőként befizetnie, 63 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a megélhetéséhez szükséges költségekre megy ez a pénz. Vagyis a nyáron még elég sokan voltak olyanok, akik mondjuk rezsire vagy ételre költötték a fizetési stoppal a zsebükben maradt pénzt. Mindezek ellenére a jegybank szakértői azt írták a stabilitási jelentésben, még az előző hosszabbítás előtt, hogy “egy újabb, általánosan igénybe vehető hosszabbítás révén a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában, ami a hazai bankok, de akár az állam hitelminősítői és befektetői megítélésén, valamint a gazdaság versenyképességén is érdemben ronthat.”Durr bele hosszabbításOrbán Viktor pedig meghallgatta a kritikus hangokat, és csökkentette azok számát, akik moratóriumban lehetnek. Ezt viszont úgy tette, ami politikai szempontból ugyan értelmezhető, gazdasági szempontból viszont nem annyira. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója szerint a kormány jelenlegi szabályozása mellett olyanok is bent maradhatnak a moratóriumban, akik igazából nem szorulnak rá, és olyanok is kieshettek, akiknek viszont problémát jelent a törlesztés. Mint a 444-nek elmondta, azzal, hogy a gyermeket nevelő családok mind maradhatnak, sok olyan háztartás is jogosult lehet a moratóriumra, amelynek erre valójában nincs szüksége, mert a jövedelme nem csökkent vagy akár nőtt is az elmúlt időszakban. A nyugdíjasok bent tartásának sem igazán indokolt közgazdasági szempontból, mert az ő jövedelmük, a nyugdíj nem csökkent, sőt, a 13. havi nyugdíj visszavezetésével még nő is. Mindeközben viszont számos olyan adós lehet, aki ugyan nem fér bele a kormány fent felsorolt kategóriáiba, de problémát jelent neki a törlesztés, mert mondjuk részmunkaidőben tud csak dolgozni a járvány óta, vagy alkalmi munkákból tudja eltartani magát. Persze kérdés, hogy a kormány hogyan, mi szerint értelmezi majd, hogy valakinek tartósan csökkent a jövedelme a járvány okozta válság miatt. Molnár szerint mindenesetre viszonylag könnyen meg lehetett volna vizsgálni, hogy a moratóriumban lévő adósok közül ki az, aki még rászorul a törlesztés halasztására, mert nem nőtt a jövedelme a járvány mélypontjához képest. Erre minden adat elérhető a bankoknál, legalábbis ami az ügyfelek számlájára utalt vagy oda betett jövedelmeket illeti. Arra is van lehetőség, hogy a Magyar Nemzeti Bank összesíti az adósok különböző bankoknál tartott számláinak adatait, ugyan ezzel kapcsolatban felmerülnek némi adatkezelési aggályok. Akárhogy is, az adatok és a lehetőségek rendelkezésre álltak volna ahhoz, hogy a kormány valós képet kapjon arról, a moratóriumban lévő adósok közül mennyinek van még tényleg szüksége az intézkedésre. Ehelyett viszont inkább politikai szempontból értelmezhető kategóriák szerint állapították meg, hogy ki maradhasson és ki esik ki. A kormány politikai kommunikációja szempontjából nagyon fontosak a gyerekes családok, így ők mind maradhattak, a nyugdíjasok nagyon aktív szavazók, így tőlük választási évben nem érdemes pénzt elvenni. Ebben a nyári cikkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen alternatív megoldásokkal lehetett volna akár jobban, célzottabban kezelni az adósok problémáit, ha a kormány nem építi le ezeket a válság előtti években. Plusz milliók Érdemes viszont észben tartani, hogy aki most kiesik vagy kilép a moratóriumból, annak is több pénzt kell majd hosszabban visszafizetnie, mint ha az egész válság és a fizetési stop nem lett volna, aki pedig 2022 júniusáig marad, annak a költségei tovább növekednek majd. Az MNB nyári stabilitási jelentésében bemutatott példa szerint ha egy adósnak még 15 millió forint tőketartozást kellett volna törlesztenie 20 évig egy 5 százalékos kamatozású lakáshitel után, és 2020 márciusától 2022 júniusáig nem törleszt, akkor 3 millió forinttal többet kellene törlesztenie 56 hónappal, vagyis közel öt évvel tovább (beleszámítva a moratóriumban töltött hónapokat is). Varga Zsombor, a Bank360 szakértője most a 444-nek azt mondta, számításai szerint egy 20 éves, 12 milliós hitelnél két évvel és három hónappal nőhet a futamidő és 2 millió 44 ezer forinttal a visszafizetendő összeg, ha valaki 2020 márciusától 2022 júniusáig marad. A mostani hosszabbítás, vagyis a 2021 novembertől 2022 júniusig tartó időszak ebből 8 hónapért és 600 ezer forintért felelős. 20 milliárdos pofon a bankoknakMíg a hitelmoratórium meghosszabbítására eléggé lehetett számítani, arra nem, hogy a kormány utólag belenyúl a hitelek kamataiba. Pedig pontosan ez történt a másik, szerdai Magyar Közlönyben megjelent rendelet ugyanis arra kötelezi a bankokat, hogy utólag számolják újra bizonyos adósok, a hitelkártya-tartozással bírók és a folyószámla-hitelesek kamatait. Az ilyen hitelekre 20-30 százalék közötti kamatot szoktak számolni, a rendelet szerint viszont az MNB által számolt évesített átlagos kamatszinten, vagyis 11,99 százalékon kell újra számolni ezeket. Ha valakinek ilyen hitele van, és még a moratóriumban van, akkor a bankoknak a kilépéskor ez alapján kell majd elszámolnia, ha pedig már kilépett valaki, és eddig törlesztett, a banknak vissza kell fizetnie a 11,99 százalék fölötti részt. Minderre 60 napot kaptak a bankok. Varga Zsombor számítása szerint ez elég komoly könnyebbséget jelent azoknak, akiknek ilyen, magasabb kamatozású hitele van. Egy 200 ezer forintos folyószámlahitel esetében, ha valaki augusztusban kiszállt a moratóriumból, 62 ezer forintot kellett fizetnie, viszont az újraszámolt kamatok alapján már csak 35 ezret kellene, vagyis a bank vissza kell, hogy fizessen az adósnak 27 ezer forintot. A hitelkártya adósságoknál a különbség még látványosabb: egy 500 ezer forintos tartozás után a 2020-as kamatszint alapján 26,5 százalék kamatot kellett volna fizetni, amit 192 600 forint költséget jelentene a moratóriumból kilépve. A 11,99 százalékos kamat mellett viszont ez 87 ezer forintra csökken. Ilyen hitelekből nagyjából 300 milliárd forint állomány van Magyarországon, ezek pedig sokkal nagyobb arányban kerültek be a moratóriumba, mint bármelyik másik hitelforma. Az összes hitelkártya adósság és folyószámlahitel 70-80 százaléka nem fizetett törlesztőt, amint erre lehetőség nyílt. A jelenleg moratóriumban lévő 3000 milliárd forintnyi hitelből Varga Zsombor szerint 100-200 milliárd lehet ilyen hitel. A Bankszövetség azt írta a csütörtök délutáni közelményében, hogy tudomásul veszi a hitelmoratórium meghosszabbítását, de a kamatokra vonatkozó rendeletet méltánytalannak tartják. Míg a moratórium eddig nem jelentett költséget a bankoknak, a kamatok újraszámítása bizony fog. A Portfolio.hu számítása szerint az átszámítás és visszafizetés 20-30 milliárd forint költséget jelent majd a bankszektornak. A Bank360 is azzal számol, hogy a bankoknak úgy 21-22 milliárd forintot kell majd visszafizetniük vagy jóváírniuk az adósoknak. Ez az intézkedés egyértelműen annak elkerülésére szolgál, hogy a leginkább rászoruló, legrosszabb feltételekkel eladósodott hitelesek ne kerüljenek bajba, avagy ne okozzanak gondot a választás előtt. A maga orbános, erőszakos, izomból keresztül nyomós módján kezeli is a moratórium okozta legkomolyabb problémákat, legalábbis az adósok egy részénél. Viszont nyilván már a lépés kialakításakor vagy nem sokkal utána látni lehetett, milyen problémák merülnek majd fel, és ezeket lehetett volna kezelni is, visszamenőleges törvénykezés, tűzoltás nélkül, még akkor is, ha a válság elején gyorsan kellett segítséget nyújtani a rászorulóknak. Ez persze nem fogja meggátolni a kormányt, hogy sikerként kommunikálja a kivételesen hosszú, válságkezelő lépésből választási ajándékká alakult moratóriumot.