Az örökláng csak órákra aludt ki Chisinauban, de a rendkívüli állapot maradt

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Múlt pénteken a nemzetközi sajtó egy részét is bejárta a hír, hogy a durvuló gázhiány miatt Moldova fővárosában eloltották a második világháborús Eternitate emlékmű örökmécsesének öröklángját. A történtek miatt egy emberként kezdtek tiltakozni az ellenzéki politikusok és a veteránok lelki világának épségét szívükön viselő civil szervezetek, egyszersmind kifejezve abbéli reményüket, hogy legalább Balti és Comrat városokban nem hoznak hasonló döntést a helyi hatóságok, ahol szintén vannak még tüzecskék. Ezek után maga Natalia Gavrilita miniszterelnök volt kénytelen megszólalni és elmondani: szó sincsen spórolásról, technikai hibák miatt állították le a szerkezetet, amely a haladéktalan javításnak hála ismét zavartalanul működik.Lehet, hogy az esetnek valóban nem volt köze a takarékossághoz, ám arra az elkövetkezendő hetekben-hónapokban összességében nagy szükség lesz a kontinens egyik legszegényebb országában, amely az általános európai gázválság első igazi áldozatának szerepébe sodródott. Moldovának ugyanis nem sikerült új gázszerződést kötnie Oroszországgal, miközben a régi már szeptember 30-án lejárt. Első körben csupán annyit sikerült elérni, hogy a Moldovagaz és a Gazprom októberre megállapodott a további szállításokról ezer köbméterenként 790 dolláros áron, innen azonban nem tudtak továbblépni a felek. A múlt heti egyeztetések eredménytelensége nyomán a moldovai kormány október 22-én harminc napra rendkívüli állapotot hirdetett, ezzel egyidejűleg bejelentették, hogy alternatív lehetőségek után néznek, de közben az oroszokkal is próbálnak még tárgyalni.Ennyi az annyi – de lehet, hogy amannyiCsakhogy az álláspontok meglehetősen távol állnak egymástól. Az oroszok 25 százalékos engedményt kínálnak a mindenkori piaci árból – amely szeptemberben rekordot döntve meghaladta az 1000 dolláros lélektani határt –, de azt is elvárják, hogy a moldovaiak 3 éven belül fizessék ki felhalmozódott 700 millió dolláros tartozásukat. Moldova ezt egyszerre tartja lehetetlen feltételnek a források hiánya miatt, illetve nem ismeri el jogosnak a követelést sem. Maia Sandu államfő korábban kijelentette, a Dnyeszteren Túli Területért Chisinau nem vállalhat felelősséget, ám a sajtó szerint az egészen horribilis, több mint 6 milliárd dolláros tiraszpoli tartozásnak nincs köze a moldovaiak 700 milliójához, a kettőt az oroszok külön kezelik. A moldovaiak ezenközben 50 százalékos engedményt szeretnének a következő időszakra hosszú távon – még ez is komoly emelés jelentene számukra, hiszen 2020-ban átlagosan 148,8 dollárért jutottak hozzá a fűtőanyaghoz –, míg a tartozás ügyét teljesen kihagynák a megállapodásból.Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes mindenesetre szerdán ismét Moszkvába utazik, hogy tárgyaljon a folytatásról Alekszej Millerrel, a Gazprom igazgatójával. Hogy milyen javaslatot visz magával, arról nem jelentek meg hírek. Chisinauban sokan úgy értékelik a kialakult helyzetet, hogy az oroszok zsarolnak a gázzal, és Moldova függetlenségének korlátozására törekszenek. Natalia Gavrilitát meg is kérdezték arról, hogy ha eszkalálódna a feszültség, felmerülne-e az ország kilépése a Független Államok közösségéből – amelyet az elmúlt másfél évtizedben Grúzia és Ukrajna is elhagyott –, de a miniszterelnök erre határozott nemmel válaszolt. Ezzel együtt az a változat is él, amely szerint a fejlemények Moszkva bosszúját jelentik Moldova eurointegrációs törekvései miatt. Az orientáció változása persze kézenfekvő volt az elmúlt hónapokban, a korábban a Világbankban is dolgozó Maia Sandu az elnökválasztáson aratott 2020. őszi győzelme után idén az előrehozott parlamenti választásokat is behúzta pártjával. Emellett májusban ukrán és grúz társával közösen memorandumot írt alá a moldovai külügyminiszter az országok uniós integrációért folytatott együttműködéséről is. Noha ennek inkább szimbolikus a jelentősége, mint gyakorlati, az oroszok nyilván nem nézik jó szemmel ezt a fejleményt sem, a vonatkozó elméleteknek ennyiben lehet alapjuk.Ukrajna ahol tud, segít – vagy nem segítOroszország mindazonáltal igyekszik politikai értelemben alacsonyabb szinten tartani a gázkérdést. Spinuékkal múlt héten a Gazprom emberei mellett Nyikolaj Sulginov energetikai miniszter és Dmitrij Kozak, az elnöki adminisztráció vezetőhelyettese tárgyalt, Dmitrij Peszkov, az államfő szóvivője pedig hétfőn kijelentette, Vlagyimir Putyinnak nem áll szándékában kapcsolatba lépni az ügyben a moldovai féllel. Peszkov ugyanakkor a Gazprom javaslatát világosnak és üzleti karakterűnek nevezte, és azt mondta, a párbeszédet folytatni kell.Moldova egyelőre nem jutott sokra az alternatív források tárgyában sem. Meglepő módon a gázbőségben kevéssé dúskáló Ukrajna jelezte elsőként, hogy kész segíteni, sőt az Ukrajinszka Pravda arról írt hétfőn, hogy keretszerződést kötött a Naftohaz és a moldovai Energocom, ezt az információt azonban Gavrilita miniszterelnök cáfolta. Az ukránok "kölcsönbe" kínálnák a gázt a "baráti országnak" a mostani átmeneti időszakban, azzal a kikötéssel, hogy a tél végéig szeretnék visszakapni az átadott mennyiséget. Konkrétabb hír, hogy az országnak története során először sikerült vásárolnia nem az oroszoktól, hanem másoktól: a lengyel PGNiG-vel szerződött le az Energocom 1 millió köbméterre. A léptékek érzékeltetéseképpen: Moldova egész éves gázfelhasználása 3 milliárd köbmétert tesz ki.A legfrissebb hírek szerint Maia Sandu államfő pillanatokon belül megvitatja telefonon a gázválság fejleményeit Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A másik oldalról Szergej Kuprijanov, a Gazprom hivatalos képviselője kijelentette, elképzelhető, hogy mindenestül leállítják a szállítást, ha Moldova nem fizeti ki a tartozásait, és nem írja alá az új hosszú távú szerződést december 1-jéig.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció