Egy kutatás szerint könnyen előfordulhat, hogy a mai harmincas nők 20 százaléka élete során egyáltalán nem fog gyereket vállalni. Ez jelentős változás az elmúlt évtizedekhez képest. Kiderült az is, hogy az iskolai végzettség ma már sokkal jobban meghatározza a gyerekvállalási szokásainkat, mint a rendszerváltás előtt. Az 1960-ban és 65-ben született nők kevesebb mint 10 százaléka nem vállalt gyereket Magyarországon, a 75-ben születetteknél ez már 18 százalék. Bár ők a következő években még szülhetnek, ez aligha fog jelentősen változtatni az összképen.Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének vezetője nemrég megjelent tanulmányában arra jut, hogya mai harmincasok gyermektelensége akár a 20 százalékot is elérheti, ami jelentős változás a megelőző évtizedekhez képest, és európai szinten is magasnak számít.Ahogy régen, ma is a diplomás nők közt vannak a legtöbben, akik egyáltalán nem vállalnak gyereket. Ennek oka, hogy ők jellemzően mindig később szültek az alacsonyabb iskolai végzettségű nőkhöz képest, ami növeli a gyermektelenség esélyét. Látványos változás 1990-hez képest, hogy a kétgyerekes modell egyre veszít a népszerűségéből. Akkor a 40-44 éves nők több mint felének két gyereke volt, 2015-ben ők már csak 37 százalékot tettek ki. Jelentősen nőtt az egygyermekesek (22-ről 28 százalékra) és a gyermektelenek (9 százalékról 16 százalékra) aránya, miközben a három- és többgyermekeseké 19 százalékról 20-ra emelkedett.Az érettségizettek és a szakképzettek közt találjuk a legtöbb egygyermekest, a legkevésbé képzettek közt pedig a legtöbb nagycsaládost. De a diplomások még mindig nagyobb eséllyel vállalnak három gyereket, mint az érettségizettek vagy a szakképzettek.Egyre meghatározóbb az iskolaÉrdekes változás a rendszerváltás előtti évekhez képest, hogy az iskolai végzettségünk manapság sokkal jobban meghatározza családalapítási szokásainkat.A két dolog persze mindig összefüggött valamennyire: a diplomás nők régen is később szültek, de végül majdnem annyi gyereket vállaltak, mint a nyolc általánost végzettek. Az érettségizettek és a szakképzettek sem lógtak ki a sorból, náluk is leginkább abban volt különbség, hogy mikor szülték az első gyereküket.Ha egymás mellé tesszük az 1990-es és a 2011-es adatokat, kiderül, hogy mostanra megváltozott a helyzet.Ahogy régen, a képzettségi csoportok ma is különböznek aszerint, hogy milyen életkorban vállalnak gyereket leginkább. De ma már abban is jelentős köztük az eltérés, hogy saját termékenységük csúcsán végül mennyi gyereket vállalnak. 2011-ben így alakult az ezer főre jutó gyerekszületés maximuma kerekítve:alapfokú végzettség: 140 középiskola érettségi nélkül: 80 érettségi: 90, diploma: 120 A képzettségi csoportokon belül is megváltoztak a gyerekvállalási minták.Az alapfokú végzettségűeknél a legkisebb a változás, most is ők vállalnak legkorábban gyereket, de a legfiatalabbak közt csökkent a termékenység. Vagyis ma már a legkevésbé képzettek is ritkábban szülnek tizenévesen vagy a húszas éveik elején, mint harminc évvel ezelőtt. A szakmunkás végzettségűeknél gyökeresen megváltozott a helyzet. Annak idején jellemzően korán, 20-22 évesen vállaltak gyereket, ami az életkor növekedésével elég gyorsan és meredeken visszaesett. Ma összességében sokkal kevesebb gyereket vállalnak, és életkor szerint sincsenek akkora különbségek, alig találunk eltérést a 21 és a 31 évesek közt. Ebben a csoportban tehát igazán sokféle életstratégiára találunk példát.Az érettségizettek gyerekvállalási szokásai hasonlítanak leginkább a teljes női népességére. Ma 29 évesen vállalnak gyereket a legtöbben, korábban ez 24 év volt. De a mai 29 éveseknél fele annyi gyerek jut ezer nőre, mint 1990-ben a 24 éveseknél.A diplomások leginkább azzal lógnak ki, hogy rövid szakaszra koncentrálják a gyerekvállalást, többnyire 28-34 évesen szülnek. A rendszerváltás idején még 25 év körül volt a csúcs.Spéder elemzése arra jut, hogy ezek a változások nem az egyéni választási lehetőségek bővülésének köszönhetők, inkább arról van szó, hogy a termékenység egyre inkább társadalmi státuszhoz kötött.