Október 29-én tartotta utolsó ülését Karas Mónika vezetésével a magyar médiapiacot szabályozó és felügyelő testület, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.A médiahatóság elnökének kilencéves mandátuma jövő nyáron járt volna le, Karas azonban október 15-én bejelentette lemondását, és ezzel lehetőséget teremtett a kormánytöbbség számára, hogy a jövő választások eredményétől függetlenül újabb kilenc évig megbízható Fidesz-kádert bízzon meg a hivatal vezetésével. Karas nagyvonalú gesztusa nem volt különösebben váratlan. Amikor egy évvel korábban a Szabad Európa megszellőztette, hogy idő előtt távozhat posztjáról, az elnök érdemben nem cáfolta az értesülést - annyit válaszolt csupán, hogy „a köztársasági elnök úr által átadott kinevezési okmányomban az szerepel, hogy a mandátumom 2022. augusztus 18-ig tart.”A választások közeledtével a Fidesz leplezetlenül betonozza be a párt embereit a formailag független hatóságok élére - ennek a folyamatnak a következő lépése Karas leléptetése. Április előtt épp jut idő a fideszes többségű Országgyűlésnek, hogy kijelölje a távozó elnök megfelelő utódját - a várakozások szerint ő Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz. Koltaynak, bár több mint tíz éve tagja a Médiatanácsnak maga is, nem lesz könnyű pótolnia Karast, mert az ilyen fegyelmezett, alázatos és precíz pártkáder még az Orbán-rendszerben is ritka.Az elmúlt években a magyar nyilvánosság soha korábban nem tapasztalt mértékű átalakulásokon ment keresztül. 2015 - azaz az Orbán-Simicska háború eszkalálódása után a kétharmados kormánytöbbség és hátországa olyan mélységben látott hozzá a médiakörnyezet átalakításához, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.Állami bankok nyújtottak milliárdos hiteleket kormányközeli vállalkozóknak, hogy médiacégeket állíthassanak a Fidesz szolgálatába. A kritikus sajtó több fontos állását egyszerűen megszállták kormányzati körök - a tulajdonosi kör behálózásával megtörte a hatalom az Origót, a Figyelőt, a TV2-t, és további lapok és csatornák függetlenségét. Rogán Antal irányításával miniszteri szinten központosították az állami szervek reklámköltéseinek több tízmilliárdos kereteit. Kormányközeli strómanok felvásárolták és egy kézbe csoportosították a komplett megyei lappiacot. Több tízmilliárdos értéket képviselő, kereskedelmi médiacégek százai kerültek egy politikailag egyértelműen beazonosítható alapítvány tulajdonába. A magyar nyilvánosság az elmúlt években szinte háborús övezetté változott, és ebben elévülhetetlen szerepe volt a háttérben csendben, ám annál precízebben dolgozó Karas Mónikának.Orbán a médiában biztosra akart menniKarast 2013 tavaszán szavazta be a Médiatanács élére az országgyűlés kétharmados fideszes többsége. A nagyközönség előtt nem volt ismert a neve, de a Fidesz hátországában hosszú évek óta megbízható jogászként ismerték. A kilencvenes években sokáig a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként, itt került munkakapcsolatba a cégvezető Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet későbbi főszerkesztőjével, és a későbbi tulajdonos Simicska Lajossal; majd a Magyar Fórumnál kapott állást. Rendszeresen védte a Fidesz emblematikus csatornáit sajtóperekben, képviselte a Lánchíd Rádiót és a Hír TV-t. 2005-ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja kft. jogi képviselőjeként megnyerte Orbán és Lévai Anikó perét az Élet és Irodalommal szemben - jóllehet a cikk főbb állításait nem sikerült cáfolni. Később volt Habony Árpád jogi képviselője is, kinevezése pillanatában pedig épp egy 3,6 milliós szerződés kötötte a Fidesz-frakcióhoz. A mindenkori médiafelügyeleti szerv - a korábbi ORTT, jelenlegi Médiatanács - rengeteg funkciót ellát a nyilvánosságban; a gyermekvédelmi szempontok érvényesítésétől kezdve a műsorkvóták megállapításáig. Elsődleges feladata mégis a demokratikus nyilvánosság működésének biztosítása, továbbá „megteremteni és fenntartani a közönség és a médiumok érdekei közti egészséges egyensúlyt, biztosítani a kiegyensúlyozott médiakörnyezetet és megakadályozni továbbá a jogszabályba ütköző piaci koncentrációt”.A valóságban Karas Mónika politikai kinevezett volt, és a bizalmat 8,5 éves elnöksége alatt azzal hálálta meg, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítette az őt megbízó kormányhatalom érdekeit.A fideszes keménymag egyik alapélménye, hogy 2002-ben a „baloldali médiatúlsúly” miatt bukták el a hatalmat, és mert nem tettek eleget az erőviszonyok átrendezéséért. Orbán és pártja újra kormányra kerülve elsőszámú küldetésének tekintette a médiatérkép újrarajzolását - ezért ragaszkodott a tisztán pártmegbízottakból álló Médiatanácshoz, az új médiatörvényhez, és ezért 2011 elején hajlandó is volt felvállalni első súlyosabb brüsszeli konfliktusait. Tudta, hogy vannak területek, ahol engedhet, de a hatalomban maradáshoz a médiában első pillanattól fogva kíméletlennek lennie. Így lett a Médiatanács első elnöke és a médiatörvény fő politikai felelőse Szalai Annamária, aki nem csak a médiajogot ismerte, de párttag is volt, és a belső kör tagja; az ő 2013 tavaszán bekövetkezett halálával azonban új embert kellett találni a feladatra - így szállt a küldetés Karas Mónikára. Neki kellett hatósági szintről biztosítania, hogy a Fidesz médiapiaci térfoglalását ne fenyegesse veszély.Pártállami gyakorlatAz első újkori Orbán-ciklus a Simicska-médiabirodalom továbbépítéséről szólt. Az állami hirdetők, élükön a Szerencsejáték Zrt.-vel és az MVM-mel faképnél hagyták a szocialista kötődésű Neo FM-et, a piac követte őket, és a Fidesz egy év alatt megfojtotta két nagy kereskedelmi rádió egyikét, így a Simicska-közeli Class FM egyeduralkodóvá vált a piacon. A hatóság felfüggesztette az eladósodott Neo FM működését, frekvenciáját államosította, szétdarabolta, és felosztotta a lojális szolgáltatók között - ekkor erősödött meg a szintén Fidesz-istállóhoz sorolt Lánchíd Rádió, ami a Hír TV-vel és a Magyar Nemzettel karöltve a pártmédia gerincét adta. Karas láttamozta az első újkori Orbán-ciklus legfontosabb médiapiaci tranzakcióját is, amit hasonlóképpen a pártközpontból vezényeltek le. Az új médiatörvény, illetve egy annak nyomán született határozat lehetővé tette a hatóság számára, hogy piaci fúziók esetében vétójogot szerezzen magának. A hatalom ezzel 2014-ig akadályozta a két nagy nemzetközi médiavállalat, a svájci Ringier és a német Axel Springer fúzióját, ami Európa több országában már korábban megvalósult. Éveken keresztül zajló revolverezés végén a hatóság engedélyezte az egyesülést, de az egyezség nyomán néhány vállalatot külön cégbe szerveznek ki a felek. Így született meg a megyei lappiac jelentékeny részét - és többek között a Népszabadságot is - megkaparintó Mediaworks, és került a Fidesz-stróman Heinrich Pecina osztrák üzletember irányítása alá. Ez a döntés ágyazott meg az új fideszes médiabirodalom későbbi kiépülésének, és később a Népszabadság megszüntetésének is.Ebben az időszakban indultak meg az első súlyosabb támadások a független nyilvánosság bástyái ellen: 2014 augusztusában egyértelmű politikai nyomásgyakorlás végén eltávolították posztjáról Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét, de a hatóság nem látta indokoltnak, hogy állást foglaljon az ügyben. A kormány ugyanitt politikai fegyvert faragott a reklámadóból, ezzel csuklóztatva az RTL Klubot, továbbá a TV2 tulajdonosait, hogy kizsarolja tőlük magának a társaságot.Hatósági vezetőként Karas azonnal a kormány oldalára állt az Orbán és Simicska között kitört konfliktusban, így történhetett meg, hogy míg előzőleg minden eszközzel segítette a Simicska-csoport terebélyesedését, 2015 után ugyanilyen hatékonyan tett annak visszaszorításáért is. A korábban államilag támogatott Class FM-et eljárás alá vette a Médiatanács tartalmi kérdések miatt, és jogalapot teremtett ahhoz, hogy ne hosszabbítsák meg frekvenciajogosultságát.2021-ből visszatekintve kedves részlet, hogy a Médiatanács 2016-ben azért marasztalta el Sebestyén Balázs műsorát a Class FM-et, mert "aggályos kontextusban dolgozta fel a homoszexualitás témáját". Más idők jártak még: egy buzizás tette lehetővé, hogy Simicska rádióját kilőjék az éterből. Hirtelen új szelek kezdtek fújni. A hatóság kizárta a Vajna-féle Rádió 1 vetélytársait a 96.4-es rádiófrekvencia pályázatáról, megnyitva a pályát a Simicska helyére benyomuló filmbiztos terjeszkedése előtt, és engedélyezték, hogy az adó további rádióüzemeltetőkkel hálózatba kapcsolódva növekvő országos lefedettségre tegyen szert. Összesen tizenhat vidéki rádiófrekvenciára kapcsolódhatott rá a Rádió 1; komplett strómancég-hálózat épült ki Vajna körül a vidéki rádióspiac bekebelézéséhez, a hatóság pedig nem hogy nem emelt szót emiatt, de minden eszközzel támogatta a terjeszkedést. OIyan is előfordult, hogy Vajna cége szabálytalanul pályázott, mégis nyerhetett. A simicskista Lánchíd Rádió frekvenciáit a hatóság eközben egész egyszerűen átirányította a Karc FM-hez.Vajna felfuttatásával párhuzamosan zajlott az állami hirdetési piac teljes politikai megszállása: 2015 októberében hozta létre a kormány a Miniszterelnöki Kabinetirodát, és a közvetlen irányítása alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKH). Az NKH lett felelős a kormányzati szervek és intézmények hirdetési költéseinek kizárólagos felügyeletéért. Az első évben 25 milliárd forintot különített el ilyen célra a kormány, és három versenyző között osztotta szét a munkákat. Azóta ennek a pénznek akár négyszeresét is elkölti a kormány propagandára egy évben, és még a házi versenyt is kiiktatta a rendszerből.A hatóságnak fontosabb dolga akadt annál, minthogy ezzel bajlódjon - biztosítani kellett a Mészáros Lőrinc és Andy Vajna környezetében terebélyesedő médiabirodalom növekedését. Előbb engedélyezték, hogy a Mediaworks felvásárolja a négy megyei lapot kiadó Pannon Lapok Társaságát, majd jóváhagyták, hogy Pecina a komplett lapcsaládot eladja a Mészáros-körhöz tartozó Opimus Pressnek. Néhány hét alatt több mint 190 médium - a megyei lappiac kétharmada - került Mészároshoz, de a hatóság nem állapított meg túlzott piaci koncentrációt, se politikai befolyásolási kísérletet. Hasonló folyamat zajlott Vajna oldalán: a producer a Lapcom Zrt. és a Russmedia kiadók megvásárlásával maga köré gyűjtötte a megyei lappiac maradék állásait - a hatóság ehhez is zöld utat adott. Amikor viszont kormánytól független médiacégek léptek volna fúzióra - az RTL Klub tett ajánlatot a Centrál Média digitális portfóliójára - Karas és testülete azonnal veszélyeztetve érezte a sokszínű tájékoztatást, és megtorpedózta az üzletet. A nagy fideszes médiavásárlások döntő többségéhez állami felügyelet alatt álló bankok nyújtottak hiteleket - MKB-s millárdokból lett kormánypárti lap az Origóból, így lett a megyei lapok jelentékeny része Vajna-tulajdon, szintén MKB-hitelt vett fel a Mediaworks, a TV2 bekebelezéséhez pedig az Eximbank is hozzájárult egy 6,7 milliárdos kölcsönnel. Közpénzek tízmilliárdjai mozdultak meg a médiapiac átforgatása érdekében, de a hatóság továbbra sem érzékelte úgy, hogy veszélybe került volna a médiakörnyezet kiegyensúlyozottsága. A színjáték végeA kormány több év munkájával, és legalább fél tucat stróman bevonásával vonzáskörzeten belülre terelt minden lehetséges és megvásárolható médiumot, hogy végül egy alapítvány ernyője alatt létrehozza saját gigantikus médiaholdingját. Az összesen 476 sajtótermékből összeállt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) már annak a bizonyítéka volt, hogy a médiahatóság által lefolytatott szakhatósági engedélyezések mind politikai színjáték részei voltak; a miniszterelnök s.k. minősítette nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek az alapítványt, és mentette ezzel ki a versenyjogi vizsgálat alól az évi 60 milliárdos forgalmat bonyolító médiakonglomerátumot, melynek elemeit a kormánypártnak állami hitelekből frontoló üzletemberek dobták össze.Karas Mónikának az asszisztenciáért cserébe megháromszorozták a fizetését: 2019 nyarán a parlament az NMHH elnökének bérét a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékában, azaz havi 4 millió forintban állapította meg. Karas emellé kapott még 400 ezer forintot a tanácselnöki posztja után, személyzeti autót és lakhatási támogatást is. 50 millió forintot egy évben. Az indoklás szerint azért, mert "időszerű volt".A kormány és a hatóság ettől fogva a látszatát sem igyekezett fenntartani annak, hogy az NMHH független szabályozó szervként működne. 2019 őszén a Fidesz saját sarkallatos törvényét is kijátszotta annak érdekében, hogy újabb 9 évre fideszesekkel tölthessék fel a Médiatanácsot. (A tanács rendes tagjainak előbb lejárt a mandátumuk, mint Karasnak, aki csak Szalai halála után került a testületbe.) Tartalmi kérdésekben is tartotta magát a hivatal ehhez: nem kritizálták a közmédia teljesen eltorzult tájékoztatását; sem a pártérdekeket kiszolgáló kormányzati plakátkampányokat, nem vizsgálták azokat a hangfelvételeket sem, amik egyértelmű bizonyítékául szolgáltak a közmédia politikai befolyásolásának; ellenben a gyerekek védelmére hivatkozva eljárást indítottak, amikor az RTL Klub egyetlen alkalommal leadta a Háttér Társaság nemek egyenjogúságáról szóló, társadalmi célú hirdetését. Nagyvonalúbb volt a viszont hatóság, amikor saját alkalmazottai pihenéséről volt szó: három évre 200 milliós értékű bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira.Ezeknél az eseteknél is többet elmondott Karas szerepfelfogásáról az a szenvtelenség, amit a hivatal a politikai nyilvánosság szétzilálása során tanúsított. Az Origo megszállása vagy a Simicska-botrány után történt visszafoglalások - Magyar Nemzet, Hír TV - nyomán, majd az Index-ügy miatt is százával kényszerültek újságírók és riporterek elhagyni állásukat. A Médiatanács egyetlen alkalommal sem találta fontosnak, hogy bármilyen gesztust gyakoroljon ezekben az ügyekben. A Karas-éra utolsó fontos döntése a Klubrádió 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázatának elkaszálása volt: a hatóság 2020 szeptemberében nem hosszabbította meg a rádió frekvenciajogosultságát, ismételt jogsértések miatt, ezután pedig hiába indult el a meghirdetett újabb pályázaton a rádió, a Médiatanács nem fogadta be a tenderüket azzal, hogy a programterv "nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek, ellentmondásokat tartalmazott." A frekvenciát ezután ideiglenesen az ATV-csoporthoz tartozó Spirit FM foglalta el.Karas azzal lett a NER mintahivatalnoka, hogy miközben a politikai érdeket szem előtt tartva cselekedett, tudta, hogy a háttérben van a helye; szürke eminenciásként tette a dolgát. Interjúkat alig adott. A nyilvánosságot, aminek átalakításáért több mint nyolc évet dolgozott, messziről kerülte. Egy alkalommal szabályosan felháborodott és provokációról beszélt, amikor Erdélyi Péter a Népszabadság ügyéről kérdezte a debreceni Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ jövője helyett. „A Médiatanács határozatai mindig a jogszabályokon alapulnak, és minden határozata a Médiatanácsnak, minden döntése bíróság előtt megtámadható” - ezt az RTL-nek mondta egy alkalommal, amikor Mészáros és Vajna térnyeréséről kérdezték, ki sem ejtve említett urak nevét, vagy azt, hogy neki tudomása lenne bármilyen befolyásszerzésről a médiában. A Klubrádió ügyéről közleményben nyilatkozott; akkor azt írta: ő a jogállamban hisz, minden jogszerűen történt.A rendszer megbecsülésével jelezte, hogy a hivatalnoki posztok betöltőitől pontosan ezt a hozzállást várják el, Karas pedig lemondásával tette világossá, hogy továbbra is kész szolgálni az őt megbízók érdekeit. Ezért aztán nem is hagyják állás nélkül a Médiahatóság távozó vezetőjét: a közmédia már tudni véle, hogy Karas lesz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) következő alelnöke. Az ÁSZ-elnök Domokos László mandátuma jövőre jár le, és ahogy Haszán Zoltán írta, ha sikerülne elmozdítani Domokost a helyéről, Karas alelnöki megbízatása attól függetlenül is érvényben maradna. 2020 nyarán a kormánytöbbség ugyanis átírta az ÁSZ vezetési rendjét, és az most már lehetővé teszi, hogy az elnök két alelnököt is jelöljön maga mellé. Karas megbízatása ÁSZ-alelnökként 12 évre szólhat, jelenléte egészen 2033-ig adna jelentene biztos pozíciót a Fidesz számára az állami szervek és pártok költéseit felügyelő számvevőszék vezetésében.