Csúnya botrányba keveredtek Portugália fegyveres erői: nagyon úgy tűnik, portugál ENSZ-békefenntartó katonák is tagjai voltak egy részben a Közép-afrikai Köztársaságban működő bűnszövetkezetnek. A nyomozóhatóság szerint az afrikai országból katonai teherszállító repülőgépeken több millió euró értékben csempésztek aranyat, gyémántot és drogokat Európába, majd onnan szárazföldön továbbértékesítették, például Antwerpenbe és Brüsszelbe, az európai gyémántkereskedelem központjaiba. Emellett pénzt, bank- és hitelkártyákat hamisítottak, azokat tovább terjesztették és/vagy használták, de a vádak közt van adathalászat, fiktív átutalások és különböző számítógépes csalások is. A pénzt bonyolult céghálókon keresztül, illetve gyakran kriptovaluta segítségével, bitcoinvásárlással mosták tisztára. Mindez elég messze áll a humanitárius békefenntartók magasztos céljaitól.A bűnöző békefenntartók ügye hétfőn robbant a portugál sajtóban, és azóta is lázban tartja a közvéleményt. Az igazságügyi rendőrség ugyanis aznap hajtotta végre az Operação Miríade nevű műveletet és lecsaptak a hálózat tagjaira, melyet legalább 60-70 ember alkotott, és mintegy 40, többségében falból létrehozott cégen keresztül folyt a csempészet és a pénzmosás. A nagyszabású akció során több mint 300 nyomozó összesen 100 helyen tartott házkutatást Lisszabonban és országszerte, hogy további bizonyítékokat gyűjtsenek. Ebből 95 magánlakás volt, a többi katonai létesítmény. Végül tizenegy embert, köztük korábbi elitalakulatok katonáit vettek őrizetbe. Ami a tizenegy férfiról biztosan tudható, az az, hogy van köztük leszerelt és még állományban lévő katona, a civil rendőrség egy tagja, egy még kiképzés alatt lévő katonai rendőr, illetve egy ügyvéd is.A hálózat állítólagos vezetője, Paulo Nazaré, egykori őrmester, és a jobbkeze, Wilker Rodrigues de Almeida, előzetes letartóztatásba került. Nazarét a reptérre menet fogták el, a hírek szerint Dél-Afrikába akart szökni. A maradék kilencnek rendszeresen jelentkeznie kell a hatóságoknál. Nyolc gyanúsítottnak megtiltották, hogy más gyanúsítottakkal kapcsolatba lépjen és elhagyja, az országot, négyet pedig felmentettek a posztjáról. Mindannyiuknak meg kellett jelenniük a Lisszaboni Büntetőbíróság előtt, hogy Carlos Alexandre nyomozási bíró kihallgassa őket. Egyelőre csak öten tettek vallomást, Nazaré és Rodrigues nem volt köztük.A tolmács bosszújaPortugália az utóbbi években több száz katonát küldött békefenntartó misszióra a Közép-afrikai Köztársaságba, ahol muszlim felkelők 2013-as hatalomátvétele óta nagyon bizonytalan a helyzet. Jelenleg 180 portugál katona állomásozik az országban, a hetedik misszión. A Közép-afrikai Köztársaság ugyan gazdag arany- és gyémántlelőhely, de szegénység és etnikai-vallási összecsapások sújtják. Virágzik a feketekereskedelem, és gyakran gyerekeket kényszerítenek bányászatra. A csempészet a katonai gépeken állítólag már évek óta folyt. Nazaré valószínűleg 2017-2018-ban kezdte el a hálózat kiépítését, amikor még az állomány tagja volt, az egyik első misszióban. Később leszerelt és visszaköltözött Portugáliába, de például továbbra is videóhívásokon ellenőrizte a kövek mérését. (Az ex-katona idén egyébként Bissau-Guineában is megfordult, ahol megpróbált higanyt vásárolni a feketepiacon.)A békefenntartó erők egyik parancsnoka 2019 decemberében két embertől, egy őrmestertől és egy tolmácstól is kapott arról információt, hogy katonák futárként szállítanak tiltott javakat. A tolmács az ENSZ alkalmazásában állt, hogy segítse a helyiek és a békefenntartók közötti kommunikációt. Ő eredetileg szintén be volt szervezve a bizniszbe, a „gyémántellátók” és a portugálok között közvetített. Húsz százalék jutalékot ígértek neki minden sikeres tranzakció után, de miután 5000 eurót nem fizettek ki neki, fogta magát és mindent elmondott a katonai igazságügyi rendőrségnek. A parancsnok megtette a protokollnak megfelelő lépéseket, elindult a nyomozás, João Gomes Cravinho védelmi miniszter pedig 2020 januárjában értesítette gyanújukról az ENSZ-t. A miniszter hétfőn közölte azt is, hogy az eredeti panaszban megnevezett két katona már nincs a Közép-afrikai Köztársaságban, így az ENSZ továbbra is megbízhat a portugál katonákban. „Minden jel arra utal, hogy az illegális tevékenységet egy maroknyi katona saját szakállára végezte, nem pedig rendszerszintű volt” - mondta a Diário de Notícias napilapnak.A fegyveres erők vezérkari főnöke, António Silva Ribeiro admirális megígérte, hogy ha bárkit is bűnösnek találnak a tagjaik közül, felelősségre vonják. „Teljességgel elutasítjuk ezt a viselkedést, mely szembemegy a katonaság intézményének értékeivel és etikai kódexével” - nyilatkozta.A portugál hadsereg emellett azt is közölte: amint tudomást szereztek a dologról, azonnal szigorúbb ellenőrzést és poggyászvizsgálatot vezettek be a külföldi misszióról hazatérő katonák esetében. Korábban a katonai teherszállító repülők rakományát ugyanis szinte egyáltalán nem, vagy alig ellenőrizték. Jelenleg nemcsak a határőrség, hanem a vámhatóság is ellenőrzi a csomagokat, tehát most a civilek poggyászánál is szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk.Az ENSZ pedig „aggasztónak” találja a vádakat. Egyelőre követik a fejleményeket és kapcsolatban állnak a portugál hatóságokkal, a tolmács ügyében pedig maguk is vizsgálatot indítottak.Ki, mikor mit (nem) mondott?Közben viszont némi belpolitikai feszültség is keletkezett az ügyből, vagyis inkább abból, hogy közel két évig a nyomozásról szinte senki sem tudott. Augusto Santos Silva külügyminiszter és António Costa miniszterelnök is azt nyilatkozta, hogy őket egyáltalán nem tájékoztatta a védelmi miniszter erről az ügyről. Így a köztársasági elnököt, Marcelo Rebelo de Sousát sem avathatták be, aki hivatalosan a fegyveres erők főparancsnoka és mint ilyen, talán illett volna tudnia egy ilyen horderejű esetről. Az ellenzéki pártok közül többen is Gomes Cravinho azonnali meghallgatását sürgették a parlamentben, sőt voltak, akik méris lemondásra szólították fel. A védelmi miniszter azzal magyarázta a hallgatását, hogy szabályosan járt el, az igazságszolgáltatási titokra vonatkozó törvényt tartotta szem előtt. Eszerint folyamatban lévő nyomozásról nem beszélnek, másrészt arra hivatkozott, hogy a jogi vélemények alapján úgy ítélték meg, nem szabad kommunikálniuk más, szuverén szervekkel, nevezetesen a köztársasági elnökkel vagy a parlamenttel. Végül a miniszterelnök azzal zárta le az erről szóló vitát, hogy közölte, elfogadja Gomes Cravinho magyarázatát.De nemcsak a miniszterelnök és a külügyminiszter taapogatózott a sötétben, hanem a korábban már említett vezérkari főnök, akit csak „két katona feljelentéséről értesítettek akkor”, és most szembesült az ügy valódi súlyával. A misszió jelenlegi szóvivője is csak a sajtóból értesült a történtekről.Ez egyébként nem az első botrány, ami a portugál fegyveres erők körül tört ki a közelmúltban: 2018-ban az akkori védelmi miniszter, Jose Azeredo Lopes lemondásra kényszerült, miután felmerült a gyanú, hogy a hadsereg megpróbált eltussolni egy hatalmas fegyverlopást.(Reuters, AP, Guardian, Expresso, Publico, Jornal de Notícias)