Kereken egy hét telt el azóta, hogy szintet lépett a migránsválság a lengyel–fehérorosz határon. Múlt hétfőn mintegy ezer menekült vonult a négysávos auóúton Bruzgi/Kuznica határátkelő közelébe, majd a közelben vertek tábort. Azóta "állóháború" alakult ki mind a helyszínen, mind nemzetközi politikai értelemben. A jórészt iraki kurdokból, szírekből, jemeniekből és afgánokból álló tömeg egy része több ízben megostromolta a szögesdrót akadályokat, de a lengyel hatóságok vagy megakadályozták az áttöréseket, vagy elfogták azokat, akiknek mégis sikerült bejutniuk Lengyelországba, és valamennyiüket visszatoloncolták. Ezt egy nemrégiben elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően tehették meg.A menekültek száma az első néhány nap látványos gyarapodása után a nagyságrendet tekintve már nem növekedett, miután a légitársaságok – beleértve a fehérorosz Belaviát is – Isztambulban, Damaszkuszban és Dubajban sem veszik fel a fent említett államok polgárait a gépeikre. A határt védelmező lengyel rendőri és katonai kontingens mindeközben több tízezer fősre duzzadt.Ami a történet diplomáciai részét illeti, az érintett országok és szervezetek az eltelt időt egymással szembeni vádak megfogalmazásával töltötték. A lengyelek kezdetben csak azt állították, hogy a fehéroroszok kezdtek hibrid háborút ellenük, később bevonták a felelősök körébe Oroszországot, majd ezt a verziót kezdte hangoztatni az Európai Unió is. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök-diktátor szerint ellenben Lengyelország és azt EU a hibás mindenben, előbbi azért, mert embertelen módon bánik a menekültekkel, utóbbi azért, mert az általa bevezetett szankciók miatt nem áll módjában Minszknek úgymond akadályoznia az illegális migrációt az országon keresztül.Amennyiben Lukasenkónak ténylegesen az lett volna a célja, hogy a migránsok felhasználásával gyakoroljon nyomást az uniós szankciók feloldása érdekében, akkor hibás taktikát választott. Jelen állás szerint fordított előjelű fejlemények vannak kibontakozóban. Az európai uniós országok külügyminiszterei ugyanis újabb célzott szankciók bevezetéséről döntenek azokkal a fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult migrációs válságért. Ezt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közölte Brüsszelben az uniós külügyminiszterek hétfői találkozója előtt.Borrell az ülésre érkezve kijelentette: az EU kiszélesíti a Fehéroroszországgal szemben hozott megszorító intézkedések keretét, hogy lehetővé tegye mindenki szankcionálását – légitársaságokét, utazási irodákét, a képviselőikét –, akik felelősek a menedékkérők "utaztatásáért" Fehéroroszország és az Európai Unió közös határára. "A helyzet elfogadhatatlan, a migrációs beáramlást ellenőrzés alatt kell tartani, le kell állítani a migránsokat szállító repülőjáratokat, fenntartható megoldást kell találni a kialakuló humanitárius válságra" – tette hozzá.Ehhez képest Lukasenko több alkalommal kijelentette, Fehéroroszországnak nincs hova hátrálnia, és kemény válaszlépésekkel fog reagálni az esetleges újabb szankciókra. Az elnök-diktátor korábban arról is beszélt, hogy Minszk végső esetben az Európai Unióba irányuló gáztranzitot is leállíthatja. Erről Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hét végi interjúban azt mondta: Lukasenko képes lehet rá, hogy akár ezt is megtegye, ám az nagyon nem lenne jó.Oroszország minden lehetséges fórumon tagadja, hogy köze lenne a konkrét fejleményekhez, vagy hogy előzetesen tudott volna róluk. Putyin ugyanakkor több alkalommal tárgyalt Angela Merkel leköszönő német kancellárral, majd felvetette, hogy a németeknek közvetlenül kellene konzultálniuk a fehéroroszokkal, annál inkább, hogy a migránsok nem Lengyelországba, hanem Németországba szeretnének eljutni. Ehhez kapcsolódó érdekesség: Lukasenko felvetette, hogy amennyiben a lengyelek nem hajlandóak humanitárius folyosót nyitni Németország felé, akkor a Belavia légitársaság közreműködésével a fehéroroszok szívesen elszállítják valamennyiüket Münchenbe. Az érdekességen belüli érdekesség: a Roman Protaszevics-ügy óta – amikor az ellenzéki blogger-aktivistát levadászták egy Litvániába tartó Ryanair-gépről – a Belaviát kitiltották az Európai Unió légteréből.Egy héttel az események eszkalációjának kezdete után elfogyni látszik a határon összegyűlt menekültek türelme is, akiket előre a határokat védő lengyelek nem engednek, míg a visszatérésüket fehérorosz egyenruhások akadályozzák.November 15-én dél körül a tömeg felszedelőzködött, és a forgalom elől még november 9-én lezárt Bruzgi/Kuznica határátkelőhöz vonult. A lengyelek szögesdrót akadályokkal, számos fegyveressel, helikopterekkel és készenlétbe helyezett vízágyúval fogadták őket itt is. A tömeg délutáni állás szerint várakozik, többen sátrat vertek az aszfalton, illetve az úttesten ülnek. Az első sorokban sok a nő és a gyerek. A lengyelek azzal vádolják a fehéroroszokat, hogy ők szervezik a tömeget, és szándékosan tolják előtérbe a gyerekeket, hogy a hírügynökségi fotók révén is ellenük hangolják a nemzetközi közvéleményt.A lengyel rendőrség szerint a határátkelőn és a közelében mintegy 3500 ember várakozik. A fejlemények egyes hírek szerint azzal is magyarázhatók, hogy a migránsok körében elterjedt: a határra német buszok érkezhetnek, amelyek elszállítják őket álmaik földjére. A német külügyminisztérium cáfolta a híresztelést. "Azok, akik ezt a hazugságot terjesztik, veszélyes helyzetet idéznek elő" – húzták alá.