Két-három hét, és azért fogunk imádkozni, ha közelít egy autó, hogy bár ne jönne be hozzánk tankolni– mondta lapunknak egy Tolna megyei faluban benzinkutat üzemeltető vállalkozó, aki jobboldali szavazó létére ki van bukva most az Orbán-kormányra. Egyelőre közel a nulláért dolgoznak, de ha a jövőben emelkedni fog a benzin nagykereskedelmi ára, úgy fognak átfordulni veszteségbe. Szerinte olyan nincs a világon, hogy valamit 520 forintért vesz, és 480 forintért kell eladnia. (A kormány 480 forintban maximálta a 95-ös benzin és a gázolaj árát november 15-étől három hónapra.)"Pisztolyt tartanak a fejünkhöz, azzal, hogy kötelező árulni veszteséggel is. Csak velünk akarják lenyeletni a különbözetet" – fogalmaz a kutas dühösen. Ha lenne alkalmazottja, már az elbocsátásán gondolkodna. Kérdésünkre, hogy ki jár itt jól összességében, azonnal rávágja: az állam, amelyik ezt reklámozza. De abban is biztos, hogy senki nem fog értük tüntetni, hiszen az autósok örülnek. Arról is hallott, hogy az üzemszünetet hirdető benzinkutak működtetése az ellátás biztonsága érdekében átmenetileg egy nyilvántartott szolgáltatóra bízható. A kormány már várja a megfelelő felkészültséggel és engedéllyel rendelkező vállalkozások jelentkezését."Hozzon nekem ide valakit, aki ezt vállalja. Ez abszurd. Senki nem akarhat a mínuszért dolgozni. Se szakmabeli, se idegen. A pék se adja 150 forintért a kenyeret, ha neki 200 forintba került" – nevet a felvetésen. A benzinkutas most annak örül, hogy a földeken a gazdák már végeztek a munkával, így nem hozzá fognak járni. Korábban 497 forintért árulta a 95-ös benzint és a gázolajat, tehát 17 forintot kellett engednie az árból. A kiskereskedelmi árrés jellemzően 20-30 forint a 95-ös benzin esetében, miközben a hatósági árbefagyasztás átlagosan 25-30 forinttal vitte le az árakat a múlt hetihez képest. Az árrést tehát vagy már teljesen elvitte a döntés, vagy a nagykereskedelmi ár emelkedésével a hetekben fogja ezt megtenni."Három hónap nagyon hosszú idő, és ki tudja, nem fogják-e meghosszabbítani" – mondja a kereskedő. A Tolna megyei faluban 1994 óta üzemelteti a kutat, éves szinten a cégének 160 millió forint körüli a forgalma – kisbolt és gumiszerviz is van –, az éves nyereség 1-5 millió forint között ingadozott.Ezekből a számokból is látszik, hogy az ilyen kisebb falusi-kisvárosi kutak üzemeltetésében azért nincs olyan sok pénz. Ugyanakkor a kormány egyértelműen arra számít, hogy lesz olyan, aki inkább üzemszünetet hirdet, átmeneti időre pedig egy másik, megfelelő engedéllyel rendelkező vállalkozó veheti át a kutakat. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lehet a háttérben: ki kinek a kútjait akarja átvenni – átmenetileg.A Magyar Ásványolaj Szövetség a legnagyobb cégeket tömöríti. Magyarországon közel 2000 benzinkút működik, ezek fele a négy legnagyobb piaci szereplőhöz tartozik. A Mol több mint 400 töltőállomással rendelkezik, ezek üzemeltetését a nagyvállalattal szerződő partnerek saját vállalkozásban végzik. Elő szokott fordulni, hogy néhány kút gazdát cserél: a magyar olajcég januárban adta el például az M1-es autópályánál található két benzinkútját a Lukoil-kutakat is üzemeltető Normbenz Kft.-nek. A Normbenz tulajdonosa a Norm Benzinkút Kft.-n keresztül a Normeston Group Cyprus Limited (NGC) nevű, Cipruson bejegyzett társaság. Ügyvezetője Geszti László, aki 2011-től 2013-ig volt a Magyar Posta vezérigazgatója, de 1999-től a Mol-csoportnál töltött be felső vezetői pozíciókat. Ebből is csak annyi látszik, hogy a Mol és a Lukoil-kutak között van átjárás.A mintegy 200-200 állomással rendelkező OMV és a Shell nagy nemzetközi háttérrel bírnak, az elmúlt években remek profittal tevékenykedtek, így aligha szeretnék feladni magyarországi pozíciójukat. Az OMV is töltőállomás-partnerekkel dolgozik: forgalomtól függően átlagosan 6 millió forint értékű bankgarancia kell az együttműködéshez. Ezenfelül – szintén forgalomtól függően – átlagosan ugyanekkora összegű készpénzre is szükség van a termékek és a forgóeszközök beszerzéséhez, biztosításához.Sikerült beszélnünk olyan kisebb, de milliárdos forgalmú benzinkúthálózat képviselőjével, amelyik nem tagja a Magyar Ásványolaj Szövetségnek. Ők egyéb lehetőség híján kénytelenek elfogadni a hatósági árazást, de nagyon nehezményezik, hogy nem igazították hozzá ehhez a nagykereskedelmi beszerzési árakat. Értékelése szerint elvették az árrésük nagy részét, és ahogy a helyzet kinéz, a világpiaci olajár emelkedése miatt tovább fog emelkedni a nagykereskedelmi ár, ami még nehezebb helyzetbe sodorja a kisebb benzinkutakat. Csak remélni tudja, hogy három hónap után ismét visszatér az eredeti árazási szisztéma, és nem sújtják őket tovább a hatósági árral.