Az Apple egyike azoknak a tech cégeknek, amelyek ellen jelenleg versenyügyi hatóságok hada folytat vizsgálatot, illetve amelyekre több, a digitális platformokra fókuszáló törvénycsomag is irányul. Ebben a hangulatban indult még tavaly a Fortnite videójátékot forgalmazó Epic Games Apple elleni pere az App Store alkalmazásbolt versenyellenes gyakorlatai miatt, a most ősszel ismertetett bírói döntés pedig bár látszólag az iPhone gyártójának kedvez, azonban hosszabb távon az Apple-nek bőven van mitől félni.Történetünk az ókori Görögország helyett tavaly ősszel kezdődik, amikor sok fiatal rezignáltan vette tudomásul, hogy egy darabig nem fognak tudni fortniteozni barátaikkal iPhone-on keresztül. Ez a szomorú tény onnan eredt, hogy az Epic Games egy olyan online fizetési megoldást adott a játékhoz, ami lényegében megkerülte az Apple App Store-jának fizetési rendszerét és ezzel az Apple által begyűjtött 30 százalékos jutalékot is. Az Apple digitális piacterének fejlesztői szerződése azonban egyértelműen tilt minden nem házon belüli fizetési mechanizmust, így a vállalat nem tehetett mást, mint szerződésszegés miatt nemes egyszerűséggel kidobta a játékot az App Store-ból. Az indulatok itt gyorsan elszabadultak: az Epic Games azonnal beperelte az Apple-t versenyellenes magatartásért.9:1 az Apple javáraAz Epic három különböző versenyjogi törvény megszegésével, összesen tíz pontban vádolta az Applet. A jogi formalitásokat leegyszerűsítve ezek lényegében a következők: versenyelőny jogszerűtlen megszerzése és az ezzel való visszaélés az iOS alkalmazások értékesítése, valamint az alkalmazásokon belüli fizetési megoldások piacán; az előbbi kettő, tehát az App Store és az Apple appon belüli fizetési rendszere, másnéven In-App Payment vagy IAP szabálytalan összekötése; végül pedig, törvénytelen és tisztességtelen üzleti magatartás az App Store fejlesztői szerződése kapcsán, ami szerint a fejlesztők nem hívhatják fel a felhasználók figyelmét az App Store-on kívüli forrásokra ahonnan a felhasználók gyakran olcsóbban tudnának appokhoz vagy előfizetésekhez hozzájutni. Yvonne Gonzales Rogers (a továbbiakban csak YGR) végül az első kettőhöz kapcsolódó kilenc vádpontban ártatlannak, míg az utóbbi esetében bűnösnek találta az Apple-t. YGR szerint nem lehet kijelenteni, hogy az Apple jogszerűtlen módon „monopolizálta-e” az iOS alkalmazások, vagy az alkalmazáson belüli fizetések piacát, mivel mindkettő a mobiltelefonos operációs rendszerekhez (másnéven OS) kapcsolódik. Itt azonban az Apple egyrészt kénytelen versenyezni a Google Android rendszerével, másrészt az OS egyébként sem alkot önálló piacot, mivel azt a gyakorlatban nem lehet szabadon adni-venni, a rendszer a telefonnal együtt jön. Az IAP fizetési megoldás szintén nem egy önálló termék, ezért YGR szerint az Apple nem kötötte ennek használatát jogszerűtlenül az App Store-hoz. Az Apple a fentiekhez kapcsolódó kilenc vádpontban tehát győzött, a cég eddig a pontig biztos befutónak tűnhet. Azonban a meccs az utolsó sípszóig tart, YGR döntése alapján pedig az Apple törvénytelenül járt el akkor, amikor megtiltotta az alkalmazások fejlesztőinek, hogy az App Store-on keresztül felhívják a figyelmet alternatív fizetési megoldásokra, melyekkel a felhasználók pénzt takaríthattak volna meg. Bár a bíró szerint az Apple fejlesztői szerződésének így jogszerűtlen feltételei sem hatalmazták fel az Epic Gamest ennek a szerződésnek a megszegésére (vagyis a saját fizetési megoldás elindítására) és így a játékosok nagy bánatára a Fortnite nem kerül vissza az App Store-ba, az Apple így sem dőlhet hátra.YGR szerint az Apple üzleti magatartása meggátolta a felhasználókat abban, hogy szabadon válasszanak az alkalmazáson belüli fizetési megoldások között. Ez így nem hangzik valami durván, de a bíró leszögezte, szerinte az Apple üzletpolitikája lényegében lehetetlenné teszi, hogy a felhasználók össze tudják hasonlítani az egyes ajánlatokat. A vásárlóknak nincs információjuk például arról, hogy egy adott előfizetéses szolgáltatás hol érhető el és mennyiért, illetve arról sem, hogy az Apple-nek fizetett összegből mennyi kerül a fejlesztők zsebébe. Ez azonban nem véletlen, a bíró döntése szerint ugyanis az Apple aktívan gátolja a tudatos fogyasztói döntéshozatalt az ahhoz szükséges információ visszafogása révén, majd pedig profitál ebből az információs aszimmetriából.Nem (csak) az App Store a lényegA döntés hatására az alkalmazásfejlesztők elméletileg szabadon kell, hogy dönthessenek az általuk használt fizetési rendszerről, potenciálisan megfosztva az Applet egy arany tojást tojó tyúktól: az App Store évente több mint 60 milliárd dollárnyi tranzakciót kezel, amiből az Apple akár 30%-os jutalékot is lefölöz, mely az online szoftverekre jellemző magas haszonkulcs miatt nagyrészt tiszta profit (ezt a per anyagából tudjuk). Ez persze csak egy pillanatkép, ugyanis az Apple App Store-ból származó bevételeit is tartalmazó Szolgáltatások szegmens évről-évre stabilan kétszámjegyű ütemben növekszik: a vállalat idén szeptemberben végződő pénzügyi évében az üzletág 68 milliárd dolláros bevételt termelt, mely meghaladta az Mac számítógépek és az iPad táblagépek együttes eladásait.Az Epic Games-szel való csatározásban tehát nagy a tét, és bár az Apple jogi képviselője Kate Adams egyértelmű győzelemként hivatkozott a bírói döntésre, a befektetők máshogy látták: az Apple részvényeinek árfolyama YGR döntése után több mint 3 százalékkal esett. Wall Street félelme ugyanakkor nem feltétlenül a külsős fizetési rendszerek réméből ered, többek között azért sem, mert YGR jogi véleménye szerint az Apple még akkor is jogosult lenne az App Store-on keresztüli jutalékra, ha az nem a házon belüli IAP-n keresztül jönne. A bíró szerint ugyanis a fejlesztők által fizetett összeg jogi értelemben az Apple szellemi tőkéjének használatáért cserébe jár, a jutalék nagyságát és kifizetésének módját ettől teljesen függetlenül kell kezelni.Az Apple számára a legnagyobb fejfájást tehát nem ez okozhatja, és még csak az sem, hogy a cég végül diadalmaskodik-e az amerikai tech cégeket úton-útfélen támadó hadjárat legújabb állomásánál. Közhely, de jelen esetben igaz, hogy a győzelem helyett a részvétel a fontos: ahogy a cikk során eddig láthattuk, a kaliforniai vállalat elérhetetlenné tett egy roppant népszerű videójátékot, jogszerűtlen szerződési feltételeket támasztott fejlesztőinek, valamint üzletpolitikáját a tudatos fogyasztói magatartás ellehetetlenítésére építette fel.Ez finoman szólva sem hízelgő, azonban ennél is fontosabb, hogy YGR szerint az Apple gigászi piaci erővel bír, emiatt pedig csak a jogi lépések tudják rákényszeríteni arra, hogy változtasson a jelen esetben szabálytalannak ítélt magatartásán. A mobiltelefonos játékok esetében az Apple-Google páros lényegében mindent visz, a játékokban futó tranzakcióknál pedig az Apple 55 százalékos piacrésszel bír. YGR szerint bár az Epic Games nem tudta bebizonyítani, hogy az Apple monopol pozícióval rendelkezik ezen az utóbbi piacon, de a per anyagából világosan látszik az Apple dominanciája és profitabilitása. A bíró tehát nem mondta ki, hogy az Apple versenytorzító piaci erővel bír, de azt sem, hogy nem, megadva a lehetőséget azoknak a cégeknek és versenyügyi hatóságoknak, akik az Epic Games után vállalkoznak majd előbbi bizonyítására – immár sokkal több értékes adattal a zsebükben.Drága győzelemAz Apple-Epic per legfőbb eredménye tehát egyrészt az, hogy látványosan megromlott az Apple-ről alkotott kép a tech világ szereplői, kifejezetten az alkalmazásfejlesztők között. Az iPhone piaci ereje miatt ez persze nem jelenti azt, hogy fejlesztők tömegei váltanak majd a rivális Androidra, ugyanakkor vannak olyan piaci szegmensek is, ahol az Apple-nek több oka lehet a félelemre (például a játékkonzolok piacán). Az Apple-ből kiábrándult szoftvercégek pedig iparági érdekképviseletbe tömörülve hatékonyabban tudják folytatni a versenyjogi csatározást, amint ezt a Coalition for App Fairness esetében is láttuk: az Epic Games mellett többek között a zenei streaming szolgáltató Spotifyt és a Tinder társkereső appot fejlesztő Match Groupot is a tagjai között tudó szervezet a Fortnite-csata tavalyi kirobbanásakor jött létre a fejlesztőket súlytó tisztességtelen üzleti magatartás elleni küzdelem miatt (a csoport a jelek szerint igen eredményes, tavaly a Windows alkalmazásboltja az ő nyomásukra vált sokkal nyitottabbá).Azonban talán a fejlesztők jóindulatának elvesztésénél is fontosabb, hogy a per anyaga ezüsttálcán kínálja az Apple piaci erejét demonstráló bizonyítékokat. Ez várhatóan jól jön majd a kaliforniai céget vizsgáló versenyügyi hatóságoknak, mint például az Európai Bizottság, a brit piacfelügyelet, valamint a pletykák szerint a vizsgálatot hamarosan záró Amerikai Igazságügyi Minisztérium. Az ölükbe hulló bizonyítékok szintén mosolyt csalhatnak majd az alkalmazásboltokat is magába foglaló digitális piacra fókuszáló intézkedéseken dolgozó döntéshozók arcára: a per miatt előásott belsős dokumentumok befolyásolhatják az EU és az USA épp most formálódó digitális versenypolitikai javaslatait is. Összegzésként tehát, első ránézésre úgy látszik, az Apple megnyerte ezt a csatát. Az Epic Games által hozott tíz vádpontból kilencben az Apple győzött, a tizedikben elszenvedett vereség pedig ahogy láttuk, nem feltétlenül vezet az arany tojást tojó App Store bevételeinek összeomlásához. Ha ez sem lenne elég, az Apple megfellebbezte a döntést és ennek elbírálásáig kérelmezte a külsős fizetési megoldások App Store-ba integrálásának elhalasztását.Azonban az Apple-nek érdemes lenne megszívlelnie Plutarkhosz legendássá vált helyzetértékelését I. Pürrhosz hadjáratáról, aminek során az épeiroszi király bár több csatában is diadalmaskodott, de nem sikerült döntő csapást mérnie ellenfelére, veszteségeit pedig nem tudta pótolni: “Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk.”Pákozdi Dávid közgazdász, a Frontier Economics versenypolitikai tanácsadója.