Eldőlt a hónapok óta tartó vita, az ellenzéki összefogás radikális lépésre készül: ha tavasszal győznek, feles többséggel is nekimennek az alaptörvénynek. Az alaptörvény szükséges korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait. A legnehezebb feladat az, hogy az új alkotmány elfogadásáig tartó átmeneti időszak alatt se sérüljön a hatalommegosztás jogállami elve. Az új alkotmányt annyira minimalistára szabnák, hogy a jobboldal számára is elfogadható legyen. Viszont a Fidesz helyett inkább a Fidesz választóival konzultálnának róla. Új jogi eszközöket vezetnének be, hogy megvédjék attól, hogy bárki megint kisajátítsa. Az "áprilisi törvényekről" és a folytatásról Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetőjével, Fleck Zoltán jogász-szociológussal beszélgettünk. Fleckék szabad kezet kaptak Márki-Zaytól és a pártoktól az ellenzéki összefogás választási programja legkényesebb fejezetének kidolgozásához, de a programot a végén a pártoknak kell jóváhagyniuk. Hogyan lett az ellenzéki összefogás választási programjáért felelős testület tagja?Nyáron egyszer volt egy beszélgetésem Márki-Zay Péterrel, amikor látszott, hogy neki is lesz esélye miniszterelnök-jelöltté válni. Szűk körben meghívott pár kérdésről beszélgetni, majd egy, az alkotmányozásról szóló rendezvényén Vörös Imrével és Róna Péterrel együtt én is mondtam egy rövid beszédet, amit vita követett. Világos volt, hogy neki és Dobrev Klárának vannak hasonló elképzelései azokhoz a jogászokhoz, akik azt mondják, nem lehet teljesen érintetlenül hagyni a Fidesz által létrehozott közjogi berendezkedést, mert nem fog tudni kormányozni a következő kormány, nem lesz működőképes a parlament. Amikor Márki-Zay győzött, néhány hét után felhívott, hogy rám bízná a közjogi szakértői csapat vezetését, aminek sem az összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt, az ellenzéki pártok sem küldenek a bizottságba senkit.Erről megállapodott MZP a pártokkal?Ő azt mondta, bírja a pártok támogatását abban, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kéri fel a szakértői stábokat.A stábok munkájának eredményéből hogyan lesz közös ellenzéki program?Biztos megvitatják majd. Az alapvető kérdésekben szerintem konszenzus van az ellenzéki pártok között, bár persze lehetnek komoly viták is. Egy ilyen bizottság egyet nem vállalhat: hogy vezényelje a pártok közötti egyeztetéseket. Mi szakmai programot, menetrendet tudunk adni, de a politikai egyeztetés a miniszterelnök-jelölt feladata lesz.Ön mellett kik tagok még a közjogi stábban?Annyira friss a dolog, hogy nem kaptam még felhatalmazást a nevek közlésére. Márki-Zay annyit már nyilvánosan elmondott, hogy volt miniszter és volt alkotmánybíró is van benne, nem nehéz kitalálni, ők kik. Ez egy 8-9 fős testület, többféle kompetencia kapcsolódik össze, egyrészt egy nagyobb, elméleti rálátás az alkotmányos elvek és intézmények összefüggéseire, és egy kodifikációs aprómunka.Mintha lenne némi értetlenség, hogy most akkor készül-e új alkotmány, vagy nem?Nem arra kaptunk megbízást, hogy írjunk egy új alkotmányt, amit majd elfogad az új parlament. Ezt ebben a csapatban senki nem vállalta volna el, pontosan tudjuk, hogy ezt csak több lépésben lehet elérni. A legnehezebb feladat az átmenet alkotmányosságának a megtervezése. De egy másik csapattal, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel folyik egy ezzel szorosan összetartozó munka, a jogállami alkotmány elveinek és intézményeinek koncepcionális kidolgozása.Milyen részekből áll pontosan a feladat?Meg kell tudnunk egyezni, hogy mi a pontos diagnózis, hogyan működik az autoriter rezsim, amit le kell bontani, hogy egy jogállami keretek között maradó, működőképes kormányzás léphessen a helyére. Utána egészen pontosan meg kell mondanunk, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor se veszítse el, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresnünk, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek. Ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést. Erről szólnak majd az új parlament által elfogadandó “áprilisi törvények”. És ezután kell majd meghatározni, hogy milyen út vezessen egy új alkotmányhoz, és az nagyjából milyen legyen.Erre az egészre mondja majd a Fidesz, hogy az ellenzék korlátlan hatalmat akar, ezért lebontaná az alkotmányos rendszert.Nagyon fontos, hogy nem azért kell semlegesíteni a Fidesz intézményeit, mert az eljövendő kormány kevesebb alkotmányos kontrollt akar a működése felett. Ellenkezőleg, növelni akarja az ellenőrzést: érdemi hatalmi korlátokat akar berakni a rendszerbe, amelyek azonban nem egy párt érdeinek, hanem az alkotmányos elveknek a garanciái.Milyen konkrétumokat lehet tudni már most az alkotmányos átmenetről?Az alaptörvénybe egy módosítási rendszer kerül majd bele, amiről egy politikai deklaráció fejti ki, hogy miért szükséges: ez a helyzet, így állunk, nem fogunk tudni nélküle kormányozni. Mindehhez a felhatalmazást a választók adják majd: előre el kell mondani nekik, hogy az ellenzék erre készül, és amikor az ellenzéki összefogásra szavaznak, erre a menetrendre is szavaznak.Amit mond, az alapján világos, hogy készek feles többséggel módosítani kétharmados törvényeket. Márki-Zay Péter, ön és a stábja a formális alkotmányossági követelménynél fontosabbnak tartja a tartalmit, vagy máshogy fogalmazva az alkotmányosság és a jogállami működés visszaállításának szükségessége önöknél felülírja azt az eljárási szabályt, hogy kétharmados törvényt csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni. Hogyan igazolható ez a fontossági sorrend?Onnan érdemes kiindulni, hogy a csapdarendszerrel, amit fel akarunk számolni, mi volt a Fidesz szándéka. Arról köztünk és az eljárásjog elsőségét hirdető formalista alkotmányjogászok között nincs vita, hogy a Fidesz célja a hatalom kizárólagos birtoklásának biztosítása volt. Az alaptörvényben benne van, hogy az ilyen törekvés ellen mindenki jogosult és köteles fellépni. Erre hivatkozott Vörös Imre, és ezen alapul a mi eljárásunk is. A formalista Jakab András erre azt mondja, hogy ez az alaptörvényi cikk csak egy szimbólum, nincs számon kérhető normatív tartalma. Csakhogy ilyen alapon minden alkotmányos szabály, ami nem hatáskörökről és intézményes felhatalmazásokról szól, puszta szimbólum. Ha ezeket a garanciákat csak szimbólumnak gondoljuk, akkor nagy baj van, mert akkor nem hiszünk abban, hogy az alkotmányosságnak épp az az értelme, hogy akadályozza a zsarnokság kialakulását.Mikor áthághatók az eljárási szabályok?A mostani helyzetnél maradva a kétharmados eljárási szabályok áthágása szerintünk akkor igazolható, ha valóban alkotmányos elv sérült, ha a beavatkozás tényleg azt az intézményt érinti, amely a sérelemmel a leginkább kapcsolatba hozható, és ha a beavatkozás alkalmas a probléma orvoslására.Mennyire számolnak a radikális beavatkozás gyakorlati következményeivel? Hogy hogyan reagálnak majd az intézmények, az államapparátus, hogy utcára viszi-e a Fidesz az embereket, és esetleg polgárháborús hangulat alakul ki?Hogy hogyan fognak reagálni az állami intézmények, mit lép az alkotmánybíróság és hogyan reagál a Fidesz, ezek praktikus következmények, amiket szintén végig kell gondolni, de nem lehet összekeverni a kiindulási problémával, hogy miért kell hozzányúlni a rendszerhez. El kell választani a beavatkozás elvi alapját a beavatkozás következményeitől. Van néhány elvi probléma, elméleti és filozófiai dilemma, amiben a munka során konszenzusra kell jutnunk, de nem ebben.Ha eltekintünk a hatalmi céloktól, lehet azt mondani, hogy az alaptörvény megalkotásakor a Fidesz is önkényesen válogatott a tartalmi és a formális alkotmányossági szempontok között? Hogy ők az eljárási szabályok formális betartása mellett egyoldalúan kiüresítették az intézményeket, és a képükre formálták a bevezetőt és az alapjogi részt, önök pedig most a szükségesnek tekintett tartalmi korrekció érdekében az eljárási szabály megsértését javasolják? Van például most annak jelentősége, hogy a Fidesz 2010 előtt nem kért választói felhatalmazást az alkotmányozáshoz, majd egyedül alkotmányozott?Abszolút van. Nem hogy nem mondták el, hogy alkotmányozásra készülnek, de kifejezetten arra utaltak, hogy nem fognak alkotmányozni, nem fogják megtörni a jogfolytonosságot. Közben a legélesebben törték meg azzal, hogy deklarálták az alaptörvényben, hogy nem ismerik el az 1949-es alkotmányt, miközben annak a módosításából lett a 89-es köztársasági alkotmány, aminek a szabályai alapján született az ő alaptörvényük. Sőt, vannak, akik azt mondják, hogy az Alaptörvény nem is legitim, mert a Fidesz nem tartotta be a megalkotására vonatkozó szabályokat, azt az egyet kivéve, hogy kétharmad kell hozzá. Nem négyötöddel szedték ki azt a korábbi szabályt, hogy csak négyötöddel lehet elkezdeni alkotmányozni. A konzultációra vonatkozó szabályt sem tartották be. És a politikai logikát sem, hogy nem szabad egyoldalúan alkotmányozni, mert akkor a másik oldal nem fogja a magénak érezni és tisztelni az alkotmányt, aminek épp most látjuk a következményeit.Meg kell várni, hogy kiderüljön, a legfőbb ügyész vagy az AB az új helyzetben is tovább szolgálják a Fidesz érdekeit, vagy mindenképp hozzájuk kell nyúlni?Erről van egy vita. Sokan, akik ellenzik ezt a radikális beavatkozást, azt mondják, hogy meg kell várni, amíg tényleg ellenállnak és akadályozzák a kormányzati működést. Szerintem viszont nem szabad megvárni, hogy az Alkotmánybíróság ötödször is visszanyomjon egy teljesen alkotmányos törvényt. Nem szabad megvárni, hogy a Költségvetési Tanács akadályozza a költségvetés elfogadását. Vagy hogy a legfőbb ügyész tovább akadályozza kirívó bűncselekmények feltárását. Ezeknek az intézményeknek a működését sokan, régóta vizsgálják, rengeteg alapos jelentés készült. Át kell őket tekintenünk, hogy az új parlament csak azokhoz az intézményekhez nyúljon majd hozzá, amelyekhez az alkotmányos korlátok visszaállításához feltétlenül szükséges, és úgy, hogy a jogállami elvek ne sérüljenek.Az, hogy születtek vállalható alkotmánybírósági döntések is, mennyiben árnyalja a képet?Az autoriter-legalista logika azt mondja, hogy van egy csomó rendes döntés, vélemény, különvélemény. Olyasmi, ami tényleg méltányolható és rendben is van. Csakhogy ezek az alkotmánybírósági döntések a törvénygyár működésének az egészét, a hatalom szempontjából igazán fontos ügyeket nem érintik. A közpénzekkel, a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekben nem ártanak a kormánynak, a gazdasági és a politikai érdekeit nem sértik. Pont ezek miatt szoktak alkotmánybíróságokat fenntartani, és pont ezekben az esetekben nem működik az AB.Miért nem érdemes bízni abban, hogy mondjuk az alkotmánybírók megemberelik magukat és elkezdik komolyan venni a dolgukat?A "ha rendesek lesztek, akkor nem bántunk titeket" típusú logika átpolitizálná az alkotmányos átalakítást, és bármikor visszaüthetne, mert a politikai erőviszonyoktól függne, hogy egy intézmény gyakorolja-e épp az alkotmányos funkcióját vagy nem.Hogyan lehet elmozdítani a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat?Gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással. Ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania, amelyik azonban az alkotmányos elvek alapján fogja korlátozni az új törvényhozást és a kormányt, és nem a Fidesz érdekében. És az ellenzéki összefogásnak mindehhez még a választás előtt felhatalmazást kell kérnie a választóktól.Márki-Zay Péter nemrég az új parlament alakuló ülése után 60 nappal megtartandó, az alaptörvény megváltoztatásáról szóló népszavazásról beszélt. Eltekintve attól, hogy ilyesmiről nem lehet népszavazást tartani és hogy józanul számolva minimum fél év kell hozzá, nem érzi, hogy a felvetés jól jelzi, politikai oldalról egyfajta vakság van arra, hogy micsoda aknamező a tervezett radikális közjogi átalakítás?A miniszterelnök-jelölt szerintem jószándékú és radikális mondatai nem minden esetben jól előkészítettek, de erről kevésbé tehet. Ez a bizottság most állt fel, most alakul a munkamódszer, hogy minden egyes lépés tekintetében mérlegelni kell az előzményeket, a sorrendet, az igazolási elveket és a következményeket. Nagyon záros határidőn belül, tehát viszonylag gyorsan elkészül a már említett menetrend, ami végigveszi, hogy a választási eredmény kihirdetése utáni naptól az új alkotmány népszavazási elfogadásáig mi történik. Márki-Zaynak persze nem kellett volna időpontot mondania, de számomra az a fontosabb, hogy ő a közvetett demokrácia csapdájából úgy akar kijönni, hogy a népszuverenitásra, a részvételre, a népszavazásra helyezi a hangsúlyt.Az elképzelésük szerint meddig tartana az átmeneti időszak?Nem kell nagyon hosszú időre gondolni. De ennek az időszaknak nem a szakértői munka lesz a lényege, bár az sem lényegtelen, hanem hogy nagy társadalmi részvétellel, nagy legitimációval történjen, és a vége természetesen egy népszavazás legyen, hogy a kis többségű parlamentet a népszuverenitás hagyományos eszköze támogassa.Hogyan lehet egy ennyire megosztott országban, ennyire különböző értékrendek mellett közös alapot találni egy új alkotmányhoz?Ezt a kérdést onnan érdemes megközelíteni, hogy a Fidesz alaptörvénye elképesztően kirekesztő. Nagy társadalmi csoportokat foszt meg az egyenjogúságtól. Például a nem heteroszexuálisokat. És a példánál maradva, ebből az alaptörvényi igazságtalanságból fakad a diszkriminatív anyakönyvezés és örökbefogadás törvényi gyakorlata. Ami nem maradhat így. Épp ezért én a feladatunkat, beleértve az alkotmányozást, úgy definiálnám, hogy ez egy társadalmi integrációs projekt. Egy minimalista alkotmányra van szükség, amibe nem írunk bele társadalmi értékeket, mert az ország egyik fele ilyen értékeket tart fontosnak, a másik meg olyanokat. Nem lehet alkotmányos szinten eldönteni a családpolitikai, szexuális, eutanázia-, és más hasonló kérdéseket. Semmit, ami morálisan megosztó. Az ilyen, szakpolitikai kérdéseket meghagyjuk a szakpolitikai döntéshozatalnak.Az illiberális demokrácia sokéves hangoztatása után nem túl nagy engedmény olyan alkotmányt írni, ami ennyire ki van lúgozva? A szexuális kisebbségeknél maradva, az egyenlő bánásmód nem egy választható társadalmi érték, azt az államnak kötelessége biztosítani, mert az emberek alapjogaiból következik.Az új alkotmánynak, mint minden modern alkotmánynak, természetesen tartalmaznia kell az egyén alapjogait, az ember méltóságának és jogegyenlőségének garanciáit. A liberális alkotmány visszaállításáról van szó, de csak kifejezetten abban az értelemben, hogy az egyén alapjogaira épül. Emellett persze a lehető legprecízebben szabályozza a hatalom működését: igazi közjogi hatalommegosztásra épülő alkotmány lesz. Hiszen ez garantálja leginkább a szabadságot.Lesznek még meglepetések az új alkotmány tervezetében, amik már most tudhatók?Fokozatosan fogunk egyre többet elmondani róla, ahogy alakul. De az már biztos, hogy két fontos újdonságot be fog vezetni. Az egyik, hogy nagyon nehezen lehet majd megváltoztatni. Mivel minimalista szemléletű, csak az alapjogokról és az állam működéséről szól, ez senkinek az érdekét nem fogja sérteni.Olyan örökklauzulát terveznek, mint amilyen a német alkotmányban van, ami bizonyos kiemelt részeket nem enged megváltoztatni?Azok közül a biztosítékok közül fogjuk használni valamelyiket, amiket az európai alkotmányos rendszerek is ismernek. Például hogy csak két választás után, két különböző parlament szavazatával lehessen az alkotmányt megváltoztatni. Vagy hogy megváltoztathatatlansági klauzula kerüljön bele. Esetleg szuperminősített többséggel, vagy népszavazással lehessen csak módosítani. De mindenképp stabilizálni kell az alkotmányt, hogy ne történjen meg még egyszer az, ami 2011-ben, hogy sima kétharmaddal egyoldalúan meg lehetett változtatni.Hogyan lehet megnyerni a Fidesz vagy a mindenkori váltópárt támogatását? Miért ne változtatná majd meg a következő kormányváltás után a jobboldal vezető ereje a saját érdekei mentén a most felálló alkotmányos rendszert ugyanúgy, ahogy most önök tervezik?Erről szól a másik újdonság. A kérdése ugyanis a közvetett választás és a pártok közötti megállapodások logikájából indul ki. Mi viszont a néprészvételt akarjuk erősíteni: nem a Fidesszel kell megegyezni, hanem a Fidesz szavazóival. Ők fontosabbak, mint maga a párt.Hogyan lehet a Fidesz szavazóival megegyezni a Fidesz nélkül? Orbán Viktor nélkül?Egy autoriter rendszer bukása más következményekkel jár, mint amikor egy párt veszti el a választásokat egy demokráciában. Beláthatatlan folyamat ez egyelőre, nem tudjuk, hogy mi lesz a pártokkal.Ez az ellenzéki oldalra is igaz.Az egész pártstruktúra átalakulóban van. De abban van igazság, hogy a Fidesz mint párt abban lesz érdekelt, hogy visszaszerezze a hatalmát, vagy védje, ameddig lehet. Fontos, hogy mekkora többség fordul ellenük a választáson. Hogy tudja-e mobilizálni a saját választóit. És az is, hogy hogyan fog reagálni az EU az új parlament ténykedésére.Lehet tudni valamit MZP brüsszeli útjáról?Igen. Azt lehet tudni, hogy nem a szokásos diplomatikus finomkodással, hanem nagyon nyíltan beszélt arról, hogy mire készülünk. Szembesítette az EP frakcióit, és több biztost, köztük a két jogállamért felelős biztost, Vera Jourovát és Didier Reynders-t is azzal, hogy radikális változásra készül, és senki sem emelt kifogást. Mindenki azt mondta, hogy értik a helyzetet. Az európai politikusok tipikusan azt válaszolják erre, hogy már ismerik a problémát, de a választás után egy új parlament és egy új helyzet lesz.Ebbe mindenki azt olvas bele, amit akar.Igen, ez egy diplomatikus válasz. De az európai politikai erők, beleértve az Európai Néppártot és az európai sajtót is, az elmúlt egy-másfél évben egészen világosan látják a téteket. Példa nélküli, amire most készül egy tagállam. Ha megnézzük az EU monitoring-jelentéseit Magyarországról, vagy a Velencei Bizottság nagyon óvatos, mérsékelt véleményét, és azokat az elmúlt tíz év dinamikájában értelmezzük, akkor ugyanaz olvasható bennük, amit mi mondunk: hogy egy olyan csapdában vagyunk, amiből nem lehet könnyedén kijönni.Említette az alkotmányozás társadalmiasítását. Mi az elképzelésük?Az átmeneti alkotmányosság legitimációját is erősítené, ha azt mondanánk, hogy közben dolgozunk az új alkotmányon, de bevonjuk a választókat is, csináljuk együtt, beszéljünk ezekről a dolgokról, mert vannak alternatívák, bizonyos dolgokat el kell dönteni.Tudja helyettesíteni a társadalmi párbeszéd meg konzultáció a jobboldal meghatározó pártjának részvételét az alkotmányozásban?Hadd mondjak egy polárisan nagyon szemben álló dolgot. A rendszerváltás alkotmányos kereteit a nemzeti kerekasztal teremtette meg: a halódó kommunista párt, az ellenzéke meg a harmadik oldal szakértői. Ez a kerekasztal-típusú megoldás most nem működne.Például mert a Fidesz nem halódik.Nem, bár szerintem már lefelé megy. De nem ezért nem menne a kerekasztal, hanem mert sokkal nagyobb társadalmi támogatottságot kell teremteni az egész folyamathoz, hogy ne övezze csalódottság, mint a rendszerváltást. Az az izgalmas kérdés, hogy hogyan tudja megmozgatni a társadalom politizálásra hajlamos részét, ha bevonják a döntéshozatalba. Van ugyanis valami, amivel sokan nem számolnak. Az, hogy ha nincs nagy összeomlás, gazdasági, társadalmi válság, ami persze nem kizárható, akkor lehetne a kormányváltásnak egy élményszerűsége. Amikor véletlenszerűen kiválasztott embereket leültetnek egy asztal mellé viszonylag bonyolult problémákat megvitatni, akkor az a tapasztalat, hogy tudnak egymással beszélgetni, és még konszenzusra is tudnak jutni. Az az élményük, hogy a másik nem az ellenségük. Ez egy integrációs folyamat. Tudom, hogy kicsit idealistának tűnik.Nem kicsit.Az egyetlen esélyünk, hogy kipróbáljuk a gyakorlatban azt, ami a világon mindenhol még kísérleti szakaszban van: hogy hogyan lehet a politikai apátiát, ami egy súlyos problémája a demokratikus akaratképzésnek, visszafordítani. A közvetett demokrácia, a parlamentarizmus logikáját kiegészíteni, kontrollálni a közvetlen demokrácia újfajta, modern eszközeivel.Mik ezek?Nem csak a népszavazás. A társadalom részvétele, konzultációja. Jövőre Németországban a a népgyűléseken a külpolitikai stratégiáról lesz szó. Tehát viszonylag bonyolult dolgokat meg lehet vitatni az emberekkel. Magyarországon most társadalmi válság van, megosztottság, amit kihasznált és a végtelenségig fokozott a Fidesz. A válságot meg kell próbálni részvétellel enyhíteni, és egyben legitimációt adni vele az átmeneti időszaknak, ami az alkotmányhoz vezet.Az államapparátust hogyan lehet meggyőzni, hogy az átmeneti időszak alatt együttműködő legyen?Nagyon fontos, hogy az államapparátus ne gondolja, hogy purgatórium következik, amiben az utolsó osztályvezető is veszélyben van, amiért a Fidesz alatt szakmai munkát végzett. A legtöbb szakember számára a jogállamhoz való visszatérés egy megszabadulás lesz. Leesik a kő a szívükről, hogy végre nem kell politikai szempontokat mérlegelniük, homályos hátterű utasításokat teljesíteniük. Az apparátus felé az az ajánlat az üzenet, hogy visszatérhetnek a jogállami és a szakmai elvekhez, a szakmai munkához. Az államapparátus nem fogja bojkottálni az alkotmányosság visszaállítását.Az AB bojkottálni fogja.Ők igen, mert őket azért rakták oda.Ahhoz, hogy hatályosuljanak, az áprilisi törvényeket ki kell hirdetni a közlönyben, ami az AB várható ellenállása miatt nem ígérkezik könnyű menetnek.Nem állítom, hogy könnyű megoldani. Valahogy el kell jutni addig, hogy ki legyenek hirdetve, tehát formálisan rendben legyenek. De az átmeneti időszak egy csomó olyan garanciával fog rendelkezni, amik jogállamivá teszik. Az állam nem fog lebénulni. Az állam mostanában bénul le, ahogy a közoktatásban és az egészségügyben látszik.Mikor lehet majd többet tudni az áprilisi törvényekről?Március 15-e szimbolikusan fontos időpontnak ígérkezik a konkrétumok bejelentésére.