Péntek délelőtt a magyar Alkotmánybíróság határozatot hozott abban az ügyben, aminek nyomán a magyar kormány akár általános felmentést is szerezhetett volna az EU Bíróságának ítéletei alól. Az alkotmánybírák ezt a felmentést közvetlenül nem adták meg, de azt megengedték, hogy a kormány bizonyos esetekben felmentse önmagát. Vagyis végső soron megadták a felmentést. Csak erről konkrét állítást nem lehet idézni tőlük. És innentől egy fokkal minden kicsit finomabb, mint Lengyelország esetében.A lengyel példa A lengyel kormány idén nyáron nem volt hajlandó végrehajtani az EU Bíróságának egyik határozatát. A határozat értelmében fel kellett volna függeszteni egy bírósági fegyelmi testület működését, ami az Európai Bizottság szerint politikai pórázt tett a lengyel bírókra, és ezért az igazságszolgáltatás függetlensége súlyos sérülést szenvedett, sértve az EU alapszerződését. Az EU Bírósága még nem döntötte el, hogy a fegyelmi testület tényleg ilyen nagy kárt okoz-e, de azt mondta, hogy amíg ezt nem dönti el, addig ne működjék a testület. A lengyel kormány nem függesztette fel a fegyelmi testületet. Viszont örömmel nyugtázta, hogy az ország alkotmánybírósága kimondta, hogy a lengyel igazságügyi rendszerbe nem szólhat bele az EU, és ezért az erre vonatkozó döntését sem kell végrehajtani. Óriási botrány lett ebből Európában, mert először mondta ki egy tagállam az EU-s szabályokról, hogy „nem ér a nevem”. Megkezdődött az, ami a legijesztőbb forgatókönyv az EU hívei számára: a teljes szétesés lehetősége, amikor mindenki válogat a rá vonatkozó szabályok közül, és kikényszeríthetetlenek a közös döntések. Korábban is előfordult (az EU létezése óta összesen háromszor) hogy egy-egy nemzeti bíróság felül merészelte bírálni az EU Bíróságát, de azok csak egyedi ügyekben állapították meg, hogy a luxemburgi testület nem hozhatta volna meg ezt vagy azt a döntést. A lengyel alkotmánybíróság ítélete azért számított minőségi változásnak, mert általában vitatta az EU-s jog elsőbbségét. Az EU Bírósága közben napi egymillió euró pénzbüntetést szabott ki a lengyel kormányra, amit mindaddig fizetni kell, amíg a vitatott fegyelmi testületet be nem zárják. Ez az EU történetében a legnagyobb pénzbüntetés, amit tagállam kapott. A magyar folytatásEzután fordult az európaiak figyelme Magyarország felé, ahol nagyon hasonló alkotmánybírósági döntés látszott közeledni. Ha még egy tagállam kimondja, hogy az EU szerződései nem mindig érvényesek rá, az sokakban tovább rontotta volna az EU jövőjébe vetett hitet, illetve radikalizálhatta volna azokat a nyugatiakat, akik szerint a keleti szabályszegőket ki kellene utálni az EU-ból, például úgy, hogy az eurózóna számára létrehoznak egy belső kört.A magyar ügy azzal kezdődött, hogy az EU bírósága lépésenként törvényellenesnek minősítette azt a gyakorlatot, ahogy a menekültekkel a magyar hatóságok bántak. Az EU-ban érvényes szabályok értelmében ha valaki menekültstátuszt kér, az illető ügyét érdemben ki kell vizsgálni, rászoruló-e, és a segítséget kérőket nem lehet bezárni sem, hiszen nem követtek el bűncselekmény azzal, hogy védelmet kértek. Ezt a magyar kormány sokáig úgy kerülte ki, hogy úgynevezett tranzitzónákat hozott létre a határon, amiről azt mondta, hogy az még nem Magyarország, és oda zárta a védelmet kérőket, igen zord körülmények közé. Az EU bírósága megállapította, hogy ez embertelen, és a zónákat fel kell számolni. Ezt a magyar kormány megtette, és kihirdette, hogy ezentúl aki menekültként akar bejönni, az forduljon a külföldi magyar nagykövetségekhez, és csak akkor léphet be Magyarországra, ha már védelemre jogosultnak minősítették. Aki pedig mégis átjött a határon, az hiába kért menekültstátuszt, a magyar hatóságok automatikusan visszatoloncolták a határ túloldalára. Az EU bírósága tavaly decemberben kimondta, hogy ez sem törvényes, mivel a kérelem érdemi elbírálása nélkül toloncolnak ki embereket. Magyarország azóta se módosította a törvényt, vagyis nem hajtja végre az EU Bíróságának a határozatát. Helyette Varga Judit igazságügyi miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult februárban, hogy megtudja, ezt az ítéletet végre kell-e hajtania a kormánynak. Varga azzal érvelt, hogy a magyar alkotmányba beletették 2018-ban, hogy a népesség összetételét az EU nem változtathatja meg, márpedig ha ideköltözik egy menekült – még ha nem is véglegesen, hanem csak a kérelme elbírálásáig –, akkor már meg is változott a népesség, és alkotmánysértés van. (Az alkotmánynak ezt az úgynevezett „hetedik kiegészítését” a 2016 októberi, egyébként érvénytelen kvótanépszavazás eredményének tiszteletére hozták.)Az EU jogi állapotát élénken követők azon szorongtak, hogy Varga kérdésére a magyar Alkotmánybíróság valami hasonlót mond majd, mint a lengyel, és már két kormány lesz, aminek alkotmánybírósági menlevele lesz az EU Bíróságának határozatai alól.Novemberben az Európai Bizottság feljelentette Magyarországot az EU Bíróságán, hogy vessen ki pénzbüntetést a budapesti kormányra is, mert nem hajtotta végre a tavalyi ítéletet. Ezzel az Alkotmánybíróság döntése előtt már nyomás alá helyezték Magyarországot. Az EU Bírósága még nem döntött a pénzbüntetés kivetéséről. Hozott is ajándékot is, meg nem isAz Alkotmánybíróság pénteken hozott határozata nem lett olyan erős, mint a lengyeleké, mert nem mondta ki, hogy általánosságban is előfordulhat, hogy bizonyos témaköröket érintő ügyekben a honi jogrendszer magasabb rendű, mint az EU-s. De a konkrét ügyben halvány betűkkel írt menlevelet adott a kormánynak az EU Bíróságának határozatával szemben.A határozat ugyanis arról szól, hogy ha az EU nem tudja kikényszeríteni az EU-s jog érvényésülését, akkor a tagállam kormányára lehet bízni, hogy eljárjon az EU helyett, és ezt úgy oldja meg, ahogy bírja, és jónak látja. Hogy a mostani, konkrét ügyben ez-e a helyzet? Ennek eldöntését az alkotmánybírák már a magyar kormány belátására bízták.Vagyis a magyar alkotmánybíróság úgy látja, hogy ha a magyar kormány meg tudja magyarázni, hogy azért nem hajtja végre az EU Bíróságának a határozatát, mert ha megtenné, akkor sem érvényesülhetne az EU-s jog, mert az betarthatatlan, akkor lépjen túl a bírósági határozaton, és tegyen a belátása szerint. És ad még egy mankót is a kormánynak, amikor kimondja, hogy az alkotmányosan védett alapjogok nem kerülhetnek alacsonyabb szintre az uniós jog végrehajtásakor – tehát, mivel a „lakosság összetétele” öt éve „alkotmányos alapjog”, és ha a kormány szerint a kérelme elbírálásáig itt lévő menekült „megváltoztatja a lakosság összetételét”, akkor nem kell mindenáron beengedni, azaz végrehajtani az EU Bróságának döntését. Ezután a magyar alkotmánybírók odaírták, hogy mindezzel semmit sem állítottak arról, hogy a magyar vagy az EU-s jog-e az erősebb, és azt se mondják meg, hogy mit csináljon a kormány a tavaly decemberi EU bírósági határozattal.A kormány konkrétan nem mondja, de ellenállA magyar kormány élve a frissen kapott magyarázkodási lehetőséggel, megállapította, hogy sajnos az EU-s menekültügyi szabályok az Európai Bizottság miatt nem működnek, ezért saját kezébe kell vennie a megoldást. Mint Guylás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter péntek délutáni sajtótájékoztatóján, illetve Varga Judit igazságügyminiszter közleményéből kiderült, a magyar kormánynak az a hivatalos baja, hogy csak egyharmadát deportálják az EU-ból azoknak, akiknek a menekültkérelmét visszautasították.A magyar érvelés a következő:Az EU Bírósága azt akarja, hogy engedjük be azt, aki menekültstátuszt kér, az ügye érdemi elbírálásáig. Az Európai Bizottság nem oldotta meg, hogy a visszautasított kérelmezők elhagyják az EU-t, csak egyharmadukat sikerül deportálni. Ha végrehajtanánk az EU Bíróságának a határozatát, akkor ezzel az illegális bevándorlást támogatnánk, mert az általános tapasztalatok alapján a visszautasított kérelmezők kétharmada a nyakunkon maradna. Ha majd lesz olyan új EU-s szabály, ami betartható lesz, akkor betartjuk az ahhoz kapcsolódó bírósági határozatokat és mindenféle szabályokat is. Olyan új EU-s szabályt tudunk csak elfogadni, ami pont olyan, mint a mostani magyar gyakorlat, vagyis az EU-n kívül bírálnák el az összes menekültkérelmet. Tehát olyan szabályt akarunk, ami a mostani EU-s jog alapján törvénytelen. A logika sok szempontból tetszetős, mert visszadobja a labdát az EU térfelére egyrészt, másrészt pedig nem általában vitatja az EU-s szabályok betartását, hanem gyakorlati síkra tereli a jogelméleti háborút, és csak annyit állít, hogy ezt most nem lehet megcsinálni. Gulyás Gergelytől az újságírók legalább tízszer megkérdezték, hogy Magyarország végrehajtja-e az EU Bíróságának az ítéletét. Ő sosem válaszolt igennel vagy nemmel, csak mindig elmondta a fent pontokba szedett érvelést. Indirekt kimondta tehát, hogy nem hajtja végre a kormány az EU-s ítéletet.Ezt a logikát egyébként már november 22-én megelőlegezte Orbán Viktor, amikor levelet írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, kérve a határvédelmi ügyekben indított eljárások felfüggesztését, amíg nem készülnek el új uniós menekültügyi szabályok. Orbán felvetését a Bizottság visszautasította.A magyar ravaszságA bukfenc a magyar logikában két ponton érhető tetten. Vegyük először az érvelés logikáját. És vegyünk, mint mindig, focis hasonlatot:A bíró ellenünk fújt, kezezésért. De nem adjuk oda a labdát, mondván így jött ki nekünk jól a játék, másképpen nem is lehetet volna a labdát megmenteni, hogy eltűnjön egy szakadékban. Ugyanakkor nem akarjuk vitatni a bíró kompetenciáját, mert amint átírják a játék szabályait úgy, hogy bárki beleérhet néha kézzel, akkor el fogjuk fogadni a sporttárs ítéleteit is. A kormány nem általában utasítja el a szabályokat, csak azt mondja, hogy az egyik szabályt addig nem fogadja el, amíg át nem írják úgy, ahogy neki éppen megfelel. Az ügy tartalmi részét is vizsgálva pedig ott a fő furaság, hogy többek között azért nincsenek frissebb EU-s szabályok a menekültekről, mert a magyar kormány élből visszautasította a javaslatokat, amelyekkel az Európai Bizottság eddig előállt. (2016 tavaszán javasolták a kötelező kvótarenedszer általános bevezetését; tavaly ősszel pedig azt, hogy aki nem akar befogadni senkit, az az ország a deportálások megszervezésével segítse a közösséget). Nyilván a magyar kormánynak nem kell elfogadnia minden ötletet, amivel a Bizottság jön, de jelenleg csak azt volna hajlandó elfogadni, amit maga is gyakorol - és ami szembe megy az érvényes EU-s joggal. E kiindulópontból nehéz kompromisszumot találni. Sok tekintetben úgy tűnik, hogy a magyar kormány számára sokkal jobb hosszan vitatkozni a menekültekről az EU-s intézményekkel, mint megoldást találni, hiszen az egyik legfontosabb kampánytémáját vesztené el az Orbán-kormány, ha konszenzus lenne a migráció kezeléséről.Következik ebből, hogy a magyar kormánynak is napi egymillió eurót kell majd fizetnie?Benne van a pakliban, de az is lehet, hogy a magyar kormány a most összegyűjtett érvek alapján beperli az Európai Bizottságot, hogy nem oldotta meg a menekültkérdést, és ezzel el tudja még húzni hosszú hónapokra az egész vitát. Már amennyiben egy ilyen eljárást az Európai Bíróság úgy értelmezne, hogy amíg ebben nem dönt, addig a pénzbírság ügyében sem határoz.Ha egy ilyen pert indítana a Bizottság ellen a kormány, akkor ezzel tükrözhetné az Európai Parlament őszi akcióját is, amelyben perrel fenyegette meg a Bizottságot, mert nem élesítették még a feltételességi mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen. Gulyás Gergely nagyon hasonlóan érvelt pénteken, mint az EP néhány hete, és többször is kiemelte, hogy az Európai Tanács már rég felszólította a Bizottságot új szabályrendszer kidolgozására. Mindenesetre akármekkora trollkodásokra is kész a magyar kormány az EU-s intézmények ellen, az jól látszik, hogy finomabbak, körmönfontabbak az eszközök, mint amikkel a lengyelek mentek neki a brüsszeli rendszernek az alkotmányossági ügyben. Orbán Viktor szerdán a német kormánnyal szemben nyílt sisakos háborút hirdetett, de Brüsszellel szemben ez most egy kevésbé nyílt, viszont sokáig húzható harcnak ígérkezik.