Miközben az ellenzék látványosan takarékra tekerte a kampányát az előválasztás után, Zuglóban komoly mozgolódások indultak, miután az addig megingathatatlannak tűnő Tóth Csaba látványosan elhasalt. A felállás annyira megváltozott, hogy amíg pár hónapja a Demokratikus Koalíció a gyanús ügyekkel teli MSZP-s képviselő indulását támogatta, a csütörtöki testületi ülésen a párt alpolgármestere, Horváth Zsolt már arra szólította fel a szocialista polgármestert, hogy határolódjon el „a Tóth Csaba-féle lejárató maffiamódszerektől”, majd azzal folytatta, hogy „mi nem a Tóth Csaba-féle politikát szeretnénk itt képviselni, és nem a NER és Tóth Csaba összefonódását Zuglóban”. Végül azt is belengette, hogy ha az elhatárolódás nem történik meg, kilépnek a koalícióból.Mióta Hadházy Ákos megnyerte az előválasztást:A helyi MSZP meggyengült; a többi párt elkezdte leépíteni Tóth klientúrarendszerét; most pedig egy NER-hez köthető ingatlanprojektnek is keresztbe tettek. Eleve ebben a körzetben mérgesedett el leginkább a jelölti verseny, aztán szeptember végén, az első forduló finisében teljesen összeomlott a támogatás Tóth mögött. Az ellenzéki pártok azután vonták meg tőle a támogatásukat, hogy a jelölti vitában Hadházy Ákos bemutatta, hogyan rejtett el az MSZP-s képviselő egy egész gyártelepet a helyi bizalmasai segítségével. Amikor Tóth látta, hogy a helyzet menthetetlen, meg sem várta az első forduló eredményét, hanem bejelentette, hogy ennyi volt, elég volt és visszalépett. Ez azonban még nem jelentette a helyi uralmának végét. A Szabad Európának is elmondta, hogy a választási zakó ellenére nem vonult vissza. Megtartotta a klientúráját, a kulcsemberei is megmaradtak a képviselő-testületben és az önkormányzati cégekben.Tóth hatalmát az alapozta meg, hogy az MSZP volt többségben a koalíción belül, a szocialista frakciót pedig helyi elnökként gyakorlatilag ő irányította. Az ő jóváhagyása nélkül Karácsony Gergely idején sem nagyon lehetett döntéseket hozni. Kerületi polgármesterként Karácsony Gergely is arra panaszkodott, hogy a háta mögött a Fidesz és az MSZP háttéralkut kötött parkolásügyben. Ezen a felálláson Horváth Csaba polgármesterré választása sem változtatott: már az indulásnál olyan parkolási szerződést kötöttek, amit Horváth is erkölcsileg aggályosnak tartott.Így fordulhatott elő az is, hogy a gyártelepét elrejtő alapítvány tisztségviselői mind kaptak valamilyen megbízást Zuglóban: Hajdu Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként, Békefi László a kerület átláthatósági biztosa, Funtig Zoltánt pedig a parkolási díjak behajtásával bízták meg.Egy korszak vége De ez a biztos alap megreccsent, amikor az előválasztási bukás után Tóth ellen még az MSZP frakcióján belül is lázadozni kezdtek. Először nem akarta elfogadni, hogy Hajdu Flórián helyett Hevér László György legyen a frakcióvezető. És mivel Hevért két hét után leváltották, a képviselő október végén egy másik társával, Bitskey Bencével fogta magát, és átült a DK frakciójába. Horváth Csaba két nappal később a 168 óra műsorában azt mondta Fiala Jánosnak, a képviselők személyes konfliktusok miatt távoztak, majd arról is biztosította az önkormányzat által fizetett műsorvezetőt, hogy „politikailag nincs jelentősége, mert a 16 fős koalíción belül maradtak”.Ez viszont nem jött be, mert a DK kapott a lehetőségen, miután a két MSZP-s leigazolásával az övék lett a legnagyobb frakció, és elkezdték átrendezni a sakktáblát.A december 16-i testületi ülésre már olyan javaslatokat terjesztettek elő, amivel kipöckölték Tóth Csaba és az MSZP embereit a kerületi cégek felügyelőbizottságaiból. Eddig a 25 felügyelőbizottsági helyből 12-t MSZP-s potentátok foglaltak el. Ráadásul ezeket úgy osztották el, hogy minden fontos cégnél Tóthék emberei legyenek többségben. A kerület ingatlanvagyonát kezelő Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. hatfős felügyelőbizottságában például öten köthetők az MSZP-hez. A testületet Felkai Tamás, az MSZP korábbi képviselője vezeti, mellette pedig ott ülnek Tóth Csaba parlamenti asszisztensei, Spiesz András és Varga Csaba is. A cég vezérigazgatója, Baracskai Gábor pedig korábban Hajdu Flórián szocialista alpolgármester sógora volt. A többi párt leginkább arra panaszkodott, hogy nem látnak bele a 3 milliárdból gazdálkodó cég működésére. A nyáron botrány is lett abból, hogy a városgazdálkodás által elkészíttetett értékbecslés a korábbinál 100 millióval olcsóbbra lőtte be egy 6 300 négyzetméteres telek árát, amit aztán Tiborcz István korábbi üzlettársának, Erdei Bálintnak akartak eladni. Amikor Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta az ügyet, Horváth Csabáék feljelentették. A csütörtöki testületi ülés után azonban gyengült Tóth Csaba befolyása, mivel a DK és a Momentum nyomására újraosztották a felügyelőbizottsági helyeket. A városgazdálkodási cég felügyelőbizottságában ezután 2 Dk-s, két mometumos és 2 MSZP-s delegált ellenőrzi a működést. Horváth Zsolt, a DK alpolgármestere azt mondta, az átvilágítások után a cégvezetői pozíciókat is újrapályáztathatják. A Momentum kérésére belekerült a javaslatba az is, hogy a vagyongazdálkodást és a parkolást működtető cégek felügyelőbizottságainak ügyrendjéről ezután ne a polgármester döntsön, hanem a képviselő testület. Így ha valamelyik cégnél átvilágítást akarnak indítani, azt Horváth Csaba nem tudja egyedül elutasítani, hanem a képviselők elé kell vinni. Ugyanakkor a Fidesz mindhárom bizottsági helyét elveszítette, így nem maradt ellenzéki delegált a testületekben. De Tóth Csaba egy másik fontos emberét is elveszítette. Leváltották a gyártelek ügyében érintett átláthatósági biztost, Békefi Lászlót is, mivel nem tudott eredményeket felmutatni. Helyére a Kétfarkú Kutya Párt képviselőjét, Victora Zsoltot nevezték ki. Az MSZP terézvárosi szervezete nemrég megpróbálta betolni Békefit a terézvárosi vagyonkezelő igazgatóságába is, de ott ezt leszavazták. Mentő ötletként most a Zuglói Sport- és Rendezvényszervező Kft. felügyelőbizottságába próbálták átmenekíteni, de ezt már a bizottságokban is leszavazták, így Békefi csütörtökön megüzente, hogy nem vállalja a pozíciót. Ugyanakkor Tóth parlamenti asszisztense Varga Csaba a vagyongazdálkodási cégtől átkerülhet a parkolást üzemeltető cég felügyelőbizottságába, de ott sem marad meg az MSZP-s többség. A kerületvezetésen belüli átrendeződés nem csak pozíciókat érint, hanem a NER-es vállalkozókhoz köthető ingatlanberuházásokat is megakaszthatja.Kinézte magának Zuglót a NER-es ingatlanlobbi, a kormány pedig segít nekik Annak ellenére, hogy Zuglót 2014 óta az ellenzék vezeti, sorra tűnnek fel a NER ingatlanvállalkozói. A Dürer Kert helyét Garancsi István szerezte meg, Tiborcz István üzlettársainak is nagy tervei vannak, de Mészáros Lőrinc fantáziáját is megmozgathatta a Bosnyák tér környéke, nemrég ugyanis bevásárolta magát egy ottani irodaházba, mielőtt megkezdődött volna a terület fejlesztése. A tervek szerint már jövőre elkezdődött volna Zugló új városközpontjának építése. Horváth Csaba november 11-én mutatta be a Bosnyák térre tervezett új főtér koncepcióját a képviselőknek, és a többség elviekben támogatta is a terveket. A projekt két részből áll: A Bosnyák térre egy 6-8 ezer négyzetméteres főteret alakítana ki az önkormányzat, ahová új városházát és szakrendelő intézetet építenének, de a piac is új épületet kapna. Erre 8 milliárdos hitelt venne fel az önkormányzat. A Bosnyák tér mögött pedig Tiborcz István üzlettársának, Balázs Attilának a cége, a Bayer Construct építene egy teljesen új városnegyedet lakásokkal és irodákkal. Ehhez a területet már 2018-ban megszerezték, de az önkormányzat megpróbált egyezkedni velük. A két projekt annyira összenőtt, hogy az új városközpont látványterveinek elkészítésével az önkormányzat eleve azt a Lima Design Kft.-t bízta meg, ami a Bayer Construct vállalatcsoport része. Balázs Attila cége pedig olyan jól feküdt a NER-nél, hogy új városnegyed építését a kormány november 8-án nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kormányrendeletet lobogtatva a Bayer Construct megkerülheti a helyi építési szabályokat:nem kell betartaniuk a beépíthetőségre és a közlekedés szervezésére vonatkozó korlátozásokat; de a településrendezési tervet sem kell figyelembe venniük; az épület magassága és megjelenése vonatkozásában szakmai konzultációt sem kell lefolytatniuk. Balázs Attila projektjeinek általában ekkora szerencséjük szokott lenni: az óriásbányája és a XI. kerületi lakóparkja szintén megkapta a kiemelt minősítést.Szintén Zuglóban a kormány Garancsi István építkezését is kiemelt beruházássá nyilvánította, hogy gond nélkül építhessen nagy üvegkockákat a Dürer helyére. A kiemelt státusznak köszönhetően az épületek akár 35 méter magasak is lehetnek. A zuglói önkormányzat még 2018-ben megállapodott a Bayer Constructtal arról, hogy a cég csak 18 méter magasra emelheti az épületeit és legfeljebb 500 új lakást hozhat létre, de ezt a kormányhatározat teljesen felülírta. Jelenleg akár négyezer új lakást is felhúzhatnak a Bosnyák tér mögötti területen, miközben arról sincsenek hatásbecslések, mindez mekkora terhelést jelentene a kerületnek, és a tömegközlekedés sem megoldott. Ennek ellenére Horváth Csaba azt szerette volna, ha az új kerületközpont építése már jövőre megindul. A tervezéshez a csütörtöki ülésre be akart terjeszteni egy bruttó 380 milliós közbeszerzési kiírást, de a lakosság és a koalíciós partnerek ellenállását látva ezt mégsem szavaztatta meg. A Várnai László képviselő blogjára felkerül levél szerint a javaslatot azért vonta vissza, mert további egyeztetésekre van szükség a lakossági kérdések miatt. Ugyanazzal a lendülettel visszavonta a Bayer Constructtal tervezett településrendezési szerződést is. Itt azonban a Bayer Construct nem fogadta el a polgármester feltételeit. Horváth azt kérte volna, hogy a beépítési limitek visszaállítása érdekében közösen lobbizzanak a kormánynál a kiemelt státusz visszavonásáról, de ebbe a Bayer nem ment bele. Horváth egyébként azt is levezette, hogy ő nem egy NER-es céggel ült le tárgyalni, legalábbis nem tekinti annak Balázs Attila cégét, mert szerinte egy önkormányzat „nem használhat NER/nem NER szemüveget”. Horváth Csaba abban bízik, hogy jövőre újra előveheti a tervet kerületközpont építéséről. A DK javaslatára az önkormányzat most az Alkotmánybíróságnál próbálja megsemmisíttetni az építkezést kiemelő kormányhatározatot. A most megszavazott alkotmányjogi panaszukban azt írták: „Ez a fajta szabályozás egyrészt súlyosan sérti Budapest Főváros és Budapest Zugló Önkormányzata építési szabályozással, mint helyi közüggyel kapcsolatos jogait, másrészt pedig olyan beépítést tesz lehetővé, amely súlyos és aránytalan környezeti terhelést jelent zuglói lakosok számára.” Az általunk megkérdezett koalíciós képviselők jobban bíznak abban, hogy a 2022-es választásokig a Bayer nem kapja meg az építési engedélyeket és nem kezdheti meg az építkezést. Egy ellenzéki győzelem után pedig az új kormány vissza tudná vonni az önkormányzat jogait korlátozó kormányhatározatot. Várnai László egyébként felvetette, hogy a terület sorsáról helyi népszavazással kellene dönteni, de a jelenleg érvényben lévő járványügyi korlátozások a helyi szavazásokat tiltják, miközben az országos népszavazásokat maga a kormány kezdeményezte.