A fehérorosz alkotmánymódosítás mentelmi jogot adna a volt államfőknek az elnökségük alatti bűncselekmények miatt indult eljárásokban

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Közzétették Fehéroroszországban az alkotmánymódosítás tervezetét, ami elemzők szerint többek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnökének, hogy a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát.Legalább 2035-ig tervezA javasolt alkotmánymódosítást Aljakszandr Lukasenka elnök honlapján és a BelTA állami hírügynökség oldalán tették közzé, és felszólították a fehéroroszokat, hogy fűzzenek hozzá kommenteket, tegyenek javaslatokat, és fejtsék ki a véleményüket a változtatásokról.A módosítások értelmében az államfő megint csak két 5 éves cikluson át tölthetné be a tisztséget. Ezt a korlátozást Lukasenka elnöksége idején eltörölték, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár.Lukasenka így legalább 2035-ig szabaddá tette a maga számára az utat, amikor 81 éves lesz – közölte az AFP francia hírügynökséggel Valerij Karbalevics politikai elemző.Nem lehetne elszámoltatni a volt elnököketA tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi 4 évről 5-re, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással.Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban. A referendum akkor lesz érvényes, ha legalább 50 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 50 százaléka támogatja.Lukasenka 27 éves elnöksége alatt három népszavazást tartottak a volt szovjet köztársaságban:az elnöki ciklusok eltörléséről, az alkotmány módosításáról, a szovjet időkben használt állami jelképek újbóli bevezetéséről. Csalás és elnyomásA tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban sosem látott tiltakozó hullám rázta meg Belaruszt. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg a hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok sem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit 35 ezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.B-tervA javasolt alkotmánymódosításokat a tiltakozások idején szövegezték, amikor Lukasenkának világossá vált, hogy „elveszítette a városi lakosság többségének a támogatását” – vélte Karbalevics. Az elemző szerint az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményének bevezetése tartalék terv a tekintélyelvű vezetőnek, ha lemondásra kényszerül az elnöki tisztségről.A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a Központi Választási Bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.Karbalevics szerint a tartalék terv veszített a jelentőségből, amióta az Oroszország támogatta Lukasenka rendszere felszámolta a tiltakozó mozgalmat. „Így a javasolt módosítások kettős célt szolgálnak: lehetővé teszik, hogy Lukasenkát 2035-ig elnökké válasszák, illetve az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés esetleges elnökeként is hatalmon maradhat” – mondta.A módosítások érintik Fehéroroszország „semlegességét” és „atomfegyver-mentességét” is. Lukasenka novemberben felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.Választás Lukasenka és Lukasenka közöttSzvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Lukasenka ellenlábasa volt az augusztusi elnökválasztáson, hétfőn bírálta a tervezett alkotmánymódosításokat. A Litvániába menekült Cihanouszkaja közleménye szerint a fehéroroszoknak felajánlották a választást Lukasenka és Lukasenka között. „Márpedig nem fogjuk őt választani, mint ahogyan tavaly sem tettük” – mondta. (MTI)

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció