Első fokon elvesztette a pert a kormánypárti üzeneteket már több mint félmilliárd forintért hirdető Megafon Központ, amelyet azért indított, mert a Telex.hu egy cikkében azt írta, nagyon is juthatott közpénz a saját állítása szerint nem közpénzből működő médiavállalkozáshoz. A Megafon Központról már többször írtunk, ez a szervezet készíti és hirdeti kormánypárti beszélő fejek, köztük Rákay Philip, Deák Dániel, Déri Stefi vagy Trombitás Kristóf, amelyben azok lényegében elismétlik a kormány ellenzékre vonatkozó kampányüzeneteit. A Megafon ezeket a videókat elképesztő összegekért hirdeti a Facebookon, 2021 végéig már elérték a félmilliárd forintos határt, január közepére pedig már 600 milliót költöttek a videók hirdetésére, így az majd" midnenkinek a Facebook falán megjelenik, ha akarja, ha nem. Az utóbbi időben kicsit lelassult a Megafonos pénzszórás, de még így is az egyik legnagyobb Facebook-hirdetőnek számít.Természetesen felmerül a kérdés, hogy honnan van erre pénze a kormányhoz nagyon sok szállal kötődő médiafiguráknak. A Megafon központ ragaszkodik hozzá, hogy nem közpénzből működnek, hanem jobboldali üzletemberek adományaiból, akiknek többsége, mint mondják, állami megrendeléseket sem kapott soha. Hogy kik ezek az üzletemberek, és mennyi pénzt adtak a Megafonnak, azt viszont sajnos nem lehet tudni, mert anonimak szeretnének maradni. A Telex tavaly novemberi cikkében viszont azt írta, hogy "nagyon is juthatott közpénz", még ha az a kormányoldal érvelése szerint "el is vesztett közpénz jellegét". A Rogán Antal féle Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis 2018 és 2020 között összesen 7,9 milliárd forintot adott a Batthyány Lajos Alapítványnak, amely azt támogatásként tovább adta többek között az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Kft.-nek. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István hozta létre a Megafon Központot. Azt persze továbbra sem tudni, hogy pontosan milyen pénzből működik a Megafon, mert azt a központ nem árulta el a Telexnek. A cikk megjelenése után viszont helyreigazítást kértek a portáltól, miszerint a Megafon nem közpénzből működik, és miután a Telex ezt nem volt hajlandó közölni, a Megafon pert indított.A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint viszont a Telex feltételes módban tett állítása, vagyis hogy "nagyon is juthatott közpénz" a Megafonhoz, egy tényekből levont következtetésnek, végső soron véleménynek tekinthető, amelyet így megillet a véleményszabadság védelme. Ezen kívül az eredeti cikkhez megkeresték a Megafont és közölték a vezetők állítását arról, milyen finanszírozásból is működik a központ. A törvényszék azt is hozzátette, hogy „közérdekű kérdéssel kapcsolatos vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa az »őrkutya«️ szerepét. (…) A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága a demokratikus társadalom fogalmának központi eleme.”A perben arról is sok szó esett, hogy mit lehet közpénznek tekinteni, illetve az olvasók mit tekintenek közpénznek, ez alapján pedig mire vonatkozik a Telex állítása. A bíróság megítélése szerint „a közpénzekkel kapcsolatos sajtóközlemények esetében nem szűken, a jogszabály szerinti közpénz fogalmat kell érteni, hanem azt a közpénzfogalmat, amit a közvélemény ilyenként értelmez. Hétköznapi értelemben a pénz forrásának eredetén van a hangsúly, függetlenül attól, hogy azt végül ki és mire használja.”