„A választási törvény módosításának az égvilágon semmi köze az ellenzékhez” – jelentette ki Gulyás Gergely miniszterelnökség-miniszter 2020 novemberében, amikor a kormány kezdeményezte, hogy csak azok a pártok állíthassanak országos listát az elkövetkezendőkben, amelyek – a korábbi 27 helyett – minimum 50 egyéni körzetben képesek elindulni. A miniszter azt mondta, ezzel a kamupártok ellen akarnak fellépni. Az 50-ből ráadásul később 71 lett, mivel a kormánypárti többség az exjobbikos Volner János módosító javaslatát befogadva tovább emelte a számot a parlamenti döntéshozatal során.Mindez első körben a Gulyás Gergely-i értelmezési kísérlet ellenére eldöntötte az akkor még nyitott ellenzéki dilemmát, miszerint együtt induljanak-e az Orbán Viktor leváltására szövetkezni próbáló politikai erők. Az ezek után összefogó pártoknak végleges közös listájuk ugyan még nincs, de miniszterelnök-jelöltjük már van a tavaly őszi előválasztás győztese, Márki-Zay Péter személyében, az a kérdés viszont egyrészt nyitott, másrészt egyre élesebb, hogy a szóban forgó módosítás, illetve az egyéb korrekciók valóban alkalmasak-e arra, hogy a kamu- vagy bizniszpártok által rendszeresen produkált szabad rablást megakadályozzák vagy mérsékeljék.RablópártokKöztudomású tény – különösen a Partizán által 2021 májusában Rablópártok címmel prezentált tényfeltáró dokumentumfilm bemutatása óta –, hogy kamupártot alapítani, vele parlamenti választásokon elindulni, az állami támogatást besöpörni, abból egy fillért sem visszafizetni pompás üzlet. A Partizán ebben a cikkünkben részletesebben is ismertetett filmje szerteágazóan ábrázolta a pénzszerzési modelleket, és megnevezte a biznisz néhány fontos szereplőjét is, ezzel együtt úgy néz ki, hogy sem ez, sem a 2018 utáni szigorítások nem feltétlenül jelentenek akadályt. Vagyis eddig nem jelentettek, és sokan azzal kalkulálnak, hogy ezután sem fognak.Erre utalnak a számok. Az MTI a napokban adta hírül, hogy 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában, ennyien mérethetnék meg magukat elvileg a választásokon idén tavasszal. Ennél is izgalmasabb, hogy csak 2021-ben – tehát a fent említett országos listás szigorítás után – 58 pártot jegyeztek be jogerősen a bíróságokon, míg idén további 5-öt. Még durvább: 2018 óta összesen 172 párt alakult, igaz, közülük 34-et azzal a lendülettel töröltek is. Ehhez képest 2014 és 2018 között 16, a 2010–14-es parlamenti ciklusban még csak 51 új párt jött létre.A pártalapítási láz fokozódását magyarázhatja, hogy azokat, amelyek az adott választási időszakban megkapott kampánytámogatást nem fizetik vissza – erre akkor kötelezik őket a jogszabályok, ha az 1 százalékos küszöböt sem érik el –, egyszerűen törlik. Erre a sorsra jutnak azok a szervezetek is, amelyek két egymást követő parlamenti választáson képtelenek jelöltet állítani.A visszafizetés értelemszerűen nem jellemző. A Transparency International teljes terjedelmében itt elérhető tanulmánya szerint 3 milliárd forintot csalhattak el összesen a kamupártok, és ebből az összegből csupán 1,2 millió forintot bírt behajtani az adóhatóság.Bolondnak is megériA tét jelentős most is. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az állami kampánytámogatás jelenleg fejenként, azaz jelöltenként 1 182 896 forintot tesz ki. Emellett minden listát állító párt jogosult a további nagy összegű támogatásra, melynek mértékénél figyelembe veszik, hogy az adott szervezett hány egyéni választókerületben állított jelöltet.A matek így néz ki: először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével (ez idén 199-szer 5,914 millió forint, vagyis valamivel kevesebb mint 1,177 milliárd forint). Az a párt, amely legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet, tehát országos listája van, az összeg 40 százalékával megegyező támogatásra jogosult, ami kb. 470 millió forint. Az, amelyik legalább 80 egyéni választókerületben állított jelöltet, 50 százalékot kap (588 millió forint), végül amelyik mind a 106 egyéni választókerületben indul, 60 százalékot, azaz 706 millió forintot.AláírásvadászatInnentől a versenyzőknek „csak” arra van szükségük, hogy megtalálják a jelöltjeiket, és hogy sikeresnek bizonyuljanak az aláírásgyűjtés nevű sportágban. A kampányidőszak február 12-én kezdődik, a gyűjtés ekkor indul, két hét van rá, a szakasz 25-én zárul. A jelöltnek az adott választókerületben legalább 500 választó aláírását kell megszereznie. Egy választó több jelöltet is ajánlhat. Ezen tehát nemcsak az indulás joga – vagy a jelölt és a párt politikai jövője – múlik, hanem témánknál maradva a támogatás is.A pártok mindent megtesznek a sikeres gyűjtésért, olykor a jogszabályok keretein túlterjeszkedő módon, miként arról a Partizán már említett tényfeltáró filmjében részletesen szó esett. A visszaélés az ajánlásokkal általánosan jellemző a kamupártokra, adott esetben csomagban adják-veszik az adatokat és a szignókat. A többes ajánlás lehetőségének köszönhetően mindez nem mindig feltűnő, de nyilvánvalóan törvénytelen: az ajánlásmásolás vagy -hamisítás személyes adattal való visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény.Ezen a téren nehezített pálya vár valamelyest a csalókra. Mint ugyanis a Hvg.hu megírta, elkészült Nemzeti Választási Iroda informatikai fejlesztése, melynek eredményeként február 12-től az állampolgárok online ellenőrizhetik saját ajánlásaikat, amire Magyarországon eddig nem volt lehetőség. Más kérdés, hogy hányan fogják megkeresni az opciót a választási iroda honlapján.23/101, ehhez viszonyíthatunkAz országos listákat legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Itt persze még nem tartunk, egyelőre a pártok bejelentése és a nyilvántartásba vétel van napirenden. Cikkünk élesítésekor 37 volt nyilvántartásba véve, 6 további bejelentve, 3 pedig elutasítva. Utóbbiak közül különösen a Platón Pártért fáj a szívünk, melynek szomorú sorsáról ebben a cikkünkben írtunk.A 24.hu nemrégiben több különös pártról és személyiségről közölt nagyobb összeállítást – benne egyebek közt a Valódi Demokrata Párttal, a Szabad Magyar Demokratikus Párttal, a Demokratikus Karta Párttal –, a Hvg.hu pedig januárban hívta fel a figyelmet ismételten Kósa Sándorra. Ő régi szereplője a mikropártok világának, a Demokrata Párt 2017-es felbukkanásakor éppen a 444 vázolta fel az életrajzát: 1990-ben megalapította a Nemzeti Újjáépítés Pártját, majd 2002-ben már a Zöld Centrum Párt elnöke volt, sőt 2014-ben a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának alelnökévé választották. A Demokrata Párt színeiben 2018-ban elindult a választáson, és Pest megye 2-es választókerületében 602 szavazatot gyűjtve 0,86 százalékot kapott, míg a párt másik 11 egyéni jelöltje összesen 1077 szavazatot szerzett.2018-ban egyébként összesen 101 pártot vettek nyilvántartásba, amelyek közül 23 tudott országos listát állítani, ehhez lehet majd viszonyítanunk az előttünk álló hetekben.