Kapitány Balázs demográfus 32 határmenti települést talált, ahol statisztikai adatok alapján reális veszély a voksturizmus. Ezek nagyrészt olyan körzetekben vannak, ahol amúgy is a Fidesznek áll a zászló. Az elemző arra jutott, hogy nem felülről szervezett csalás állhat a háttérben. Statisztikai adatok alapján 32 településen reális veszély a voksturizmus, vagyis hogy tömegesen jelentettek be olyan határon túli magyar választópolgárokat, akik életvitelszerűen nem Magyarországon élnek. Ez azt jelenti, hogy lakcím birtokában nemcsak listára, hanem egyéni jelöltre is szavazhatnak az országgyűlési választáson.Kapitány Balázs demográfus személyes Facebook-oldalán tette közzé négyrészes elemzését a témában (1, 2, 3, 4). „Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy ezeken a településeken tömeges választási csalás várható. Ha azonban én például egy EBESZ választási megfigyelő lennék, ezek mindenképpen olyan települések lennének, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanék” - írja.Ahogy a térképen is látszik, csupa határmenti faluról, kisvárosról van szó, amelyek közül 25 Szabolcs, öt Hajdú-Bihar, egy Borsod, egy pedig Békés megyében található. A települések hat különböző választókörzetben helyezkednek el. Ezek közül kettő számít billegőnek (Borsod 5, Békés 3), ahol a 2018-as választási eredmények alapján kétesélyes a küzdelem. A másik négy körzetben (Szabolcs 4, Szabolcs 5, Szabolcs 6, Hajdú-Bihar 4) stabil többsége van a Fidesznek.A 32 településen összesen nagyjából 21 ezer választópolgárt regisztráltak, közülük 4000-4500 lehet voksturista. Eloszlásuk alapján a szabolcsi 4-es és a hajdú-bihari 4-es körzetben befolyásolhatnák érdemben az egyéni képviselői helyet, de mint láttuk, itt amúgy is a Fidesznek áll a zászló.Kapitány arra jut, hogy „a jelenség mögött valószínűleg nem tudatos, felülről történő politikai célú országos szervezés állhat”, hiszen akkor a Fidesz számára nehezebb körzetekben jelentek volna meg tömegesen voksturisták.Tóka Gábor elemző, a Vox Populi blog szerzője is arról írt a héten, hogy nem elsősorban a voksturizmus miatt lehet ennyi fiktív lakcím a határmenti településeken. A Szabad Európa tavalyi riportjában például szerepel egy kárpátaljai nő, aki azért akart lakcímet Szabolcsban, hogy olcsóbban vehessen használt autót. Magyarországi ismerőse tömegeket jelentett be ugyanebbe a házba, pénzért cserébe. Jól mutatja az illető helyzetét, hogy amikor lekapcsolták, nem tudta kifizetni a 180 ezres büntetést, inkább közmunkában dolgozta le.Persze elképzelhető, hogy ezek az emberek szavazni is elmennek, de ez inkább az önkormányzati választásokat befolyásolhatja érdemben.Az Index két évvel ezelőtti cikke egy borsodi zsákfaluról, Nyéstáról szól, ahol a helyiek rengeteg ismeretlennel találkoztak a polgármester-választáson. A jelöltek egymást vádolták határon túliak szavaztatásával, végül az egész választást meg kellett ismételni. A szabolcsi Kispaládon pedig annyira feszültté vált a helyzet, hogy az önkormányzati választás napján helyiek tartóztatták fel a voksturistákat. A probléma a szabolcsi Magyot is érintette.A voksturizmus nemcsak a közelgő választások miatt került megint előtérbe, hanem azért is, mert egy novemberi törvénymódosítás már nem várja el, hogy az ember ténylegesen a bejelentett lakcímén éljen. Az ellenzéki pártok szerint ez megágyaz a fiktív lakcímbejelentéseknek és választási csalásoknak, úgyhogy az Alkotmánybírósághoz fordultak.A Nemzeti Választási Iroda december óta hetente közzéteszi a választókerületi névjegyzékekben szereplők számát körzetenként és településenként is. Ez folyamatosan követhető a választási mellékletünkben.Hogy jött ki?A fiktív lakcímbejelentések és a választási visszaélések azonosításához persze minden egyes esetet külön bizonyítani kell. A Kapitány Balázs elemzésében szereplő 32 településen statisztikai valószínűség mutatja a voksturizmus veszélyét. Hogyan lehet ezt kiszámolni, mitől lesz gyanús egy település? A szerző szerint akkor, halegalább 15 százalékkal több szavazó szerepel a nyilvántartásban, mint a 2011-es népszámlálás, az azóta bekövetkezett költözködések, halálozások alapján kellene, a nagykorú lakosok legalább 10 százaléka határon túli magyar (vagyis nem itt született, de van magyar állampolgársága), az egy főre eső áram- és vízfogyasztás az elmúlt tíz évben nem követte az országos trendeket. Ha csak az első két szempontot vennénk, elvileg lehetséges lenne, hogy tényleg tömegesen beköltöző határon túliakról van szó. De ennek látszódnia kellene a fogyasztási adatokban. Kapitány egy-egy konkrét példát is hozott a gyanús és nem gyanús településekre:A többi esetben nem tette közzé a háttéradatokat, csak a végleges listát:Címlapkép: Veres Nándor/MTI/MTVA