A választás egyik legfontosabb alapvetése az egy voks egy szavazó elve, amely azt jelenti hogy a választáson minden szavazat ugyanannyit ér a választás eredményét, a kiosztott mandátumokat tekintve - függetlenül attól, hogy faluban vagy nagyvárosban szavaz az ember.Ezt az elvet természetesen több olyan körülmény is befolyásolja, amelyet nem lehet kizárni, így például a területi részvételi különbségek: ahol kevesebben mennek el szavazni, ott kevesebből, ahol többen, ott több szavazatból lesz egy-egy képviselői mandátum. Jelenleg azonban összesen 17 választókerület van, ahol vagy túl kevesen, vagy túl sokan fognak szavazni egészen egyszerűen a választókerületük népsűrűsége miatt. A legaránytalanabb a helyzet a Pest megye 5. választókerületében (székhely: Dunakeszi), ahol több, mint 33 százalékos az eltérés az országos átlagtól. Budakeszi (Pest 02) a második, ott 28 százalékkal többen szavaznak majd, mint az átlag. A 106 magyarországi választókerület határait a választási törvény szerint arányosan kell kialakítani, azaz nagyjából minden választókerületben azonos számú választónak kell lennie. A törvény szövege szerint az elfogadható eltérés az átlagtól +/- 15 százalék a határok meghúzásának pillanatában, és módosítani kell a kerülethatárokon, ha az eltérés átlépi a 20 százalékot.Amikor a Fidesz-KDNP 2011 és 2013 között átalakította a választási rendszert, és a többi között 176 egyéni körzetből 106-ot csinált, az új választókerületi határok még megfeleltek a törvényi kritériumnak, ám ez nem tartott sokáig.A 2014-es választásokon 1, a 2018-as választásokon 13 választókerületben volt nagyobb az eltérés a megengedett átlagtól. A törvényhozó azóta sem orvosolta a helyzetet, így az áprilisi választásokon már 17 választókerület lesz aránytalanul népes vagy éppen ellenkezőleg, ritkábban lakott.A 17-ből ráadásul 7 darab azt a húsz százalékos határt is átlépi, amelynél a törvény már kifejezetten előírja, hogy rendezni kell a kerülethatárokat.Az, hogy a 2010-ben meghúzott határok nem sokáig tudják tartani az arányosság elvét, már a legelején nyilvánvaló volt: miközben a ritkán lakott választókerületekben tovább fogyott a népesség az országos trendnek megfelelően, a Pest megyébe irányuló belső vándorlás csak felgyorsult, Budapestről ki-, vidékről pedig elköltöznek az emberek. A választói sűrűséget mutató térképen jól látható, hogy Budapest közepe olyan elhagyatott, mint Tolna megye. Pest megye 12 választókerületéből nyolc a törvényi szabályozás szerint túlnépesedett, míg a Tolna megyei vagy a belbudapesti választókerületek aránytalanul kevés választóval bírnak, de ugyanúgy egy-egy képviselői mandátumról döntenek.Jelenleg tehát egy Tolna megye 2-es választókerületében leadott szavazat 1,67-szer "többet ér", mint a Dunakeszi székhelyű, Pest megyei 5-ösben leadott. És ez az aránytalanság érvényesül minden alul-, illetve túlnépesedett választókerületben.Így akár az is könnyen megtörténhet, hogy a sűrűbben lakott választókerületben hiába szavaznak többen, nem az kapja majd országosan a legtöbb mandátumot, akire a legtöbben szavaztak, és ezzel a ritkábban lakott vidékeken népszerűbb erő járhat jól.A 2010-es választókerületi felosztás utolsó választásán, 2010-ben volt ennél nagyobb, 2,78-szoros különbség is, amint az ebből, a Válaszonline-on megjelent választásföldrajzi cikkből kiderül. A cikk részletesen elemzi az összes rendszerváltás utáni választást ilyen szempontból, és megállapítja, 2010 előtt a kisgazdák, 2010 után a Fidesz-KDNP járt jól ezzel az aránytalansággal, hiszen ők erősek a gyérebben lakott vidéki területeken. Nem lesz ez másként áprilisban sem, hiszen az ellenzéki szavazók tipikusan nagyvárosokban, vagy a nagyvárosok körüli, népesebb választókerületekben élnek és szavaznak. A választási névjegyzék lezárásáig a választók száma és eloszlásuk még változik, az aránytalanságok tehát csak nőni fognak.Határokról határozniHa minderről a választási törvény rendelkezik, akkor felmerül a kérdés, miért nem igazított rajta a törvényhozás az elmúlt időszakban? Azon túl, hogy a mindenkori kormánypártok nehezen nyúlnak a számukra kedvező rendszerhez - így volt ez 2010 előtt is -, a törvény a választókerületi megváltoztatásakor nem engedi a megyehatárok átlépését.A ritkán lakott, három választókerülettel rendelkező Tolna megyében így például eleve lehetetlen rendet tenni, ha ugyanis két választókerületre osztanák a 177 ezer választót számláló megyét, a választók az átlaghoz képest sokan lennének (88 ezren).Pest megye esetében ugyanakkor felmerült, hogy több választókerületre kellene osztani, arányosabbá tenné a kerületkiosztást, ám az erről szóló, Szabó Tímea ellenzéki képviselő által benyújtott törvényjavaslatot 2020-ban a kormánypártok leszavazták. Legközelebb csak a választások után kerülhet napirendre a kérdés.A 444 választási mellékletében napról napra követhetőek a választással kapcsolatos hírek és adatok, például az is, hogyan változik hétről-hétre az emlegetett választókerületek létszáma.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 47 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Dombóváron többet ér egy szavazat, mint Dunakeszin
Még nincs komment