A Nyugaton élő kivándorolt magyarok nehezebben szavaznak, mint a határon túliak. Ez egyértelműen a Fidesznek kedvez. A 21 Kutatóközpont mérése szerint az ellenzék 3-6 körzetet is átbillenthetne, ha a kivándoroltaknak legfeljebb egy órát kellene utazniuk a szavazáshoz. Ha nagyon szoros lesz a verseny, a külföldön élők így is segíthetnek az ellenzéki összefogásnak. Mindössze 146 szavazókört nyitnak áprilisban a külföldre vándorolt magyarok számára, ami azt jelenti, hogy a pechesebbeknek órákat kell utazniuk a voksoláshoz. Németországban öt (Berlin, Düsseldorf, München, Nürnberg, Stuttgart), Nagy-Britanniában három (London, Edinburgh, Manchester) külképviseleten lehet majd szavazni, pedig ebben a két országban különösen sok magyar él. Velük ellentétben a határon túli magyarok – azok az állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük – levélben szavazhatnak, nem kell távoli helyekre elzarándokolniuk. (Igaz, ők csak listát, míg a külföldön élők egyéni jelöltet is választhatnak.)Korábbi választások és közvélemény-kutatások eredményei megmutatták, hogy a kivándorolt magyarok inkább az ellenzékkel, a határon túli szavazók a Fidesszel szimpatizálnak, a külföldi szavazás ilyen lebonyolítása tehát egyértelműen a kormánynak kedvez. A 21 Kutatóközpont szerdán megjelent tanulmánya 415 ezerre becsüli a nyugati országokban élő választókorú magyarok számát. Abból kiindulva, hogy 2018-ban 300 ezren lehettek és 52 ezren szavaztak, az elemzők arra számítanak, hogy most közel 80 ezren fognak részt venni a választásokon.A kutatóközpont online felmérése alapján ennél sokkal többen, 184 ezren szavaznának, ha kevesebb mint egy órát kellene utazniuk. Az ellenzék ezzel 50 ezer szavazatot nyerne.Ennél is magasabb, 234 ezres lenne a részvétel, ha online szavazhatnának (az elemzésben ezt egyenértékűnek vették a levélszavazással, ami a határon túliak számára elérhető). Ebben az esetben 74 ezer pluszszavaztra számíthatna az ellenzék.Mit jelentene ez a mandátumokban?A kivándorolt magyarok szavazatainak akkor lehetne döntő jelentősége, ha eleve szoros lenne a verseny, vagyis a Fidesz és az ellenzék közel ugyanannyi helyet szerezne a parlamentben. Ehhez 3-5 százalékos ellenzéki előnyre lenne szükség a választók körében (erre később még visszatérünk). A 21 Kutatóközpont a régiós vándorlási és pártszimpátia-adatokat is felhasználva arra jutott, hogy ha a nyugaton élő magyaroknak legfeljebb egy órát kellene utazniuk a szavazáshoz, szoros verseny esetén 3-6 választókerület eredményét is megfordíthatnák. Ez a kormányalakítást is befolyásolhatná.Ha online szavazhatnának, ennél is több, 9-14 körzetet billenthetnének át, ami még inkább veszélyes lenne a Fideszre. Az elemzők szerint ez lehet a valódi oka annak, hogy korlátozzák a kivándoroltak szavazási lehetőségeit. Hann Endre, a Medián vezetője „nyilvánvaló választási csalásnak” nevezte a helyzetet a tanulmány bemutatóján.Így sincs veszve minden az ellenzék számára: a szerzők szerint elképzelhető olyan forgatókönyv, ahol a 80 ezres külföldi részvétel is hoz 3-6 körzetet. Mint láttuk, nagyon sok múlik azon, mennyire lesz szoros a verseny a parlamenti helyekért, meglesz-e az ellenzék 3-5 százalékos előnye. Ugyanebben a kutatásban belföldi mérést is végeztek, ami alapján ez reálisnak tűnik. Másfelől viszont, ha az összes közvélemény-kutató intézet eredményeit nézzük (beleértve kormánypártiakat, ellenzékieket és függetleneket), a Fidesz szűk fölényével szembesülünk:Mennyire ellenzékiek a kivándorolt magyarok?Nagyon. A 21 Kutatóközpont felmérése szerint 43 százalékuk szavazna az összefogásra, 7 a Kutyapártra, 4 a Mi Hazánkra, 11 a Fideszre. (33 százalék bizonytalan.)A Fidesz hasonló eredményt hoz a különböző uniós országokban, azon kívül viszont eléri a 17 százalékot, bizonyára azért, mert az amerikai és kanadai 56-os leszármazottak körében mindig erősebb volt a jobboldal.A részletes elemzés itt, egy kivonata itt olvasható.