444 a kommenteren - 444

444 444

Mire lenne jó az oroszok kizárása a SWIFT-ből és milyen szankciókkal bünteti Amerika Putyint?

Miközben az Európai Unió tagországai csütörtök-pénteken nem tudtak megállapodni arról, hogy kizárják-e Oroszországot a SWIFT nevű bankközi kommunikációs rendszerből, Biden amerikai elnök saját gazdasági-pénzügyi szankciókat jelentett be. Ahhoz képest, hogy az európaiak azt latolgatják, hogy egy világméretű hálózatból zárjanak-e ki 300 orosz pénzintézetet, a friss amerikai szankciók mindössze 5 orosz bankot érintenek és azokat is csak az amerikai pénzügyi rendszerből zárnák ki, utóbbiakat sok szakértő potenciálisan mégis keményebbnek és Putyinra nézve jóval fájdalmasabbnak tartja.Hogyan lehetséges ez? Ennek megértéséhez nézzük végig, hogy mi az a sokat emlegetett SWIFT, illetve hogy pontosan milyen szankciókat is talált ki a Biden-adminisztráció a Putyin-rezsim megbüntetésére. (Ezek a korlátozások egyébként nemcsak a fent említett 5 bankot érintik.) Fontos, hogy a szankciók gazdasági célja ezúttal nem az elrettentés - ami pedig a gyakoribb cél szokott lenni -, hiszen a háború már elkezdődött, hanem a büntetés és minél nagyobb kár okozása az orosz gazdaságnak, akkora káré, ami már a Putyin-rezsimet is meghátrálásra késztetheti.Mi az a sokat emlegetett SWIFT?A SWIFT egy, az 1970-es években létrehozott globális bankközi üzentküldő/kommunikációs rendszer, maga a szó a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication rövidítése, ami nagyjából annyit tesz, hogy Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság. Arra szolgál, hogy a bankok közötti kommunikáció, ezáltal pedig a pénzmozgatás és az értékpapírügyletek elszámolása gyorsabb, biztonságosabb és automatizált legyen. Fontos, hogy a SWIFT nem maga az a csatorna, amin keresztül utalnak, hanem “csak” egy biztonságos, gyors, automata kommunikációs felület, ami abban segít, hogy az utalásokat vagy jóváírásokat villámgyorsan végre tudják hajtani. Vagyis - és ez később fontos lesz - az a bank is utalhat és fogadhat utalást, amelyik nincs rajta a SWIFT-en, csak sokkal lassabban, drágábban és nehézkesebben.Egyszerű példa a hétköznapi működésre: egy európai cég nagy tétel céklát vásárol egy orosz vállalkozástól. Hogyan fizeti ki a vételárat? Az összeget a számlaszám és a címzett SWIFT-kódjának megadásával utalja át az orosz cég bankjának, miközben a küldő bank SWIFT-en keresztül üzen a fogadó banknak az utalásról. Ehhez szabványosított kódokat használ. Mindez arra jó, hogy a fogadó bank villámgyorsan fel tudja dolgozni az utalást, így az eladó perceken belül hozzájuthasson a cékla ellenértékéhez. A SWIFT segítségével indított nemzetközi átutalások tipikusan 5 percen belül célba érnek. Nem véletlen, hogy a világ több mint 200 országának 11 ezernél is több pénzintézete tagja a hálózatnak. Konkrétan milyen károkat okozna Oroszországnak, ha lekapcsolnák a SWIFT-ről?Ez elég komoly vita tárgya, de a szakértők abban azért megegyeznek, hogy rövid távon mindenképp komoly zavarokat és károkat okozna az orosz gazdaságnak. Az Al Jazeerának nyilatkozó Alicia García Herrero, a hongkongi Natixis vezető elemzője szerint a lépés "súlyos csapást" jelentene az orosz gazdaságnak, mivel akadályozná az adósságtörlesztést és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását. García Herrerro szerint "Komolyabb lenne, mint az Oroszországból érkező EU-s gázimport betiltása."De például az amerikaiak szerint nem lenne kellőképpen durva retorzió. Brian O’Toole, az amerikai pénzügyminisztérium egykori tanácsadója a Szabad Európának nyilatkozva jól összefoglalta az amerikai álláspontot:„Ha elvágjuk a SWIFT-et az orosz bankrendszertől, anélkül hogy bármi mást tennénk, lényegében csak arra kényszerítjük, hogy a SWIFT versenytársait használja. Nem tiltanánk meg a tranzakciókat, csak bosszantóbbá tennénk, és megnehezítenénk az emberek számára a lebonyolításukat.”Ezt nemcsak az amerikaiak gondolják így. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a SWIFT-ről való lekapcsolás a kezdeti károkozást követően, hosszabb távon maximum kellemetlenségeket okozhat.Például azért, mert léteznek alternatív bankközi kommunikációs rendszerek. Maguk az oroszok is fejlesztettek egy ilyet SPFS (System for Transfer of Financial Messages) néven, miután már 2014-ben, a Krím törvénytelen orosz annektálásának idején felmerült, hogy a nemzetközi közösség a SWIFT-ből való kizárással büntesse az oroszokat. Ez működőképes, két éve például az orosz belföldi pénzügyi kommunikáció egyötöde ezen keresztül zajlott, de csak korlátozott alternatívát jelent. Egyrészt mert a 400 oroszországi tagbankon kívül csak mintegy két tucat külföldi bank használja jelenleg, másrészt mert a 0-24-ben működő SWIFT-hez képest ez kizárólag munkaidőben működik.De van saját, fejlesztés alatt állórendszere Kínának is, CIPS néven. A SWIFT-ből kizárt oroszok próbálkozhatnak például azzal, hogy külföldi üzleti partnereiket ráveszik az SPFS használatára. A gyakorlatban mennyire egyszerű kizárni valakit a SWIFT-ből vagy utasítani a szervezetet valamire?Ez lehet az egyik kulcskérdés az ügyben. A SWIFT-et mint szervezetet eleve csak az EU próbálhatja bármire utasítani, Amerika nem, mivel a székhelye Belgiumban van és az itteni, illetve az uniós törvények vonatkoznak rá. A SWIFT-et a legfejlettebb gazdasággal bíró G10 országok jegybankjai, az Európai Központi Bank és a belga jegybank felügyelik. A SWIFT eleve nem szokott hajlani a használói kizárására, hanem semleges platformként viselkedik, hiszen a használóinak közös tulajdonában áll. Amerikának is vannak azért nyomásgyakorló eszközei, például szankciókkal zsarolhatja magát a platformot. Ez történt abban az egyetlen eddigi esetben, amikor 2012-ben lekapcsolták róla az iráni bankokat. Azt akkor formailag az Unió kezdeményezte, de amerikai nyomásra. Mi ehhez képest Bidenék koncepciója? A SWIFT-kititással kapcsolatban azért is vannak fenntartásai mind Amerikának, mind több európai uniós tagállamnak, mert az nemcsak az orosz gazdaságnak, hanem az orosz cégek európai és amerikai üzleti partnereinek, ügyfeleinek is károkat okozna.Amerika Putyin-büntető koncepciója ezért is más: háborús hasonlattal élve az USA a szőnyegbombázás helyett a célzott dróncsapásokban hisz gazdasági téren is. Orvosi hasonlattal élve pedig olyan, mint a a szervezet minden sejtjét roncsoló kemoterápiás kezeléshez képest a beteg a saját genetikai hátterének megfelelő, egyénre szabott gyógyszeres terápia.Amerika célja a Putyin-rezsim gazdasági alapját képező néhány bank és cég megbénításán keresztül az orosz gazdaság padlóra kényszerítése, illetve a rendszert működtető - nem nagy számú - magánszemély ezzel párhuzamos megbüntetése. Utóbbi eszközzel az EU is élt egyébként.Az amerikai büntetőcsomag részleteiBidenék számszerűen mindössze 5 orosz pénzintézetet sújtanak kizárással, amik közül 2 akkora és olyan alapvetően fontos az orosz gazdaság szempontjából, hogy az amerikai várakozások szerint ezek önmagukban döntő csapást mérhetnek a Putyin-rezsim, a teljes gazdaság és a háború finanszírozására.Ez a kettő az egyaránt többségi állami tulajdonban álló Sberbank és VTB Bank, amik egyben az ország legnagyobb és második legnagyobb pénzintézetének és lakossági bankjának számítanak. A rájuk vonatkozó amerikai szankció lényege némi leegyszerűsítéssel annyi, hogy kizárják őket az amerikai pénzügyi rendszer használatából. Hogy miért olyan durva ez, miközben csak 1 darab ország, az USA rendszerét nem használhatják? Mert jelenleg az amerikai dollár a világgazdaság tartalékvalutája, amiben a pénzügyi tranzakciók jellemzően zajlanak. Az amerikaiak számításai szerint az eszközértéket tekintve ez a két bank jelenti a teljes orosz bankszektor több mint felét. Az orosz bankok minden egyes nap 46 milliárd dollár értékű tranzakciót hajtanak végre globálisan, aminek a 80 százaléka amerikai dollárban történik. A Biden-adminisztráció arra számít, hogy ezen, dollárban végrehajtott utalások túlnyomó része azonnal ellehetetlenül a szankciók miatt. Az amerikai kormányzat szerint a Sberbank kulcsfontosaságú szereplő az orosz gazdaság működtetése szempontjából. Önmagában kiteszi a teljes orosz banki eszközállomány egyharmadát, ez egyszerre a legnagyobb lakossági bank és a legfontosabb vállalati hitelező is. Az amerikai pénzintézeteknek 30 napon belül zárolniuk kell minden, a Sberbankhoz kapcsolható számlát és kötelesek megtagadni bármilyen tranzakció végrehajtását, amiben a Sberbank vagy bármely külföldi leányvállalata érintett.A másik súlyosan érintett orosz állami bank, a VTB a teljes orosz pénzintézeti eszközállomány 20 százalékát képviseli és szintén kulcsfontosságú az ország gazdaságának működtetéséhez. A szankciók a VTB minden számlájának a befagyasztását jelentik. Az a tény, hogy Bidenék kiemelten célozták meg a 2 legnagyobb orosz lakossági bankot, arra utal, hogy a szankcióik nem is túlzottan leplezett célja olyan elégedetlenség kirobbantása Oroszországban, ami Putyin hatalmának megdöntésével is járhat, de legalábbis ezzel fenyegeti az orosz despotát.További 3 kisebb, de fontos orosz állami bankot zárnak ki az amerikai rendszerből: az Otkritie, a Sovcombank és a Novikombank nevűeket. Az amerikaiak arra számítanak, hogy ezek blokkolása meg fogja akadályozni az orosz cégek kijutását a globális piacokra, valamint azt, hogy befektetéseket szerezzenek és amerikai dollárban bonyolítsák az üzleteiket. Az Otkritiének és a Sovcombanknak Oroszország mellett az EU-tag Cipruson is vannak leányvállalatai, ami megmagyarázhatja, hogy az uniós egyeztetésről kiszivárgott hírek szerint Ciprus miért volt a szankciók enyhítése mellett kardoskodó országok között. A Novikombank az orosz védelmi szektor finanszírozása szempontjából fontos,a pénzintézet a Rostec nevű, állami kézben lévő fegyvergyártó tulajdona.Az amerikai büntetőcsomag azonban nemcsak bankok kizárását jelenti. Megtiltották a hadiiparban, a repülésben és a hajózásban létfontosságú fejlett technológia exportját is Oroszországba. Ami ebben újdonság és szokatlanul kemény, hogy nemcsak a közvetlen, az USÁ-ból Oroszországba irányuló exportot tiltották be, hanem a világ bármely országából, ha az adott technológia legyártásához amerikai gépeket, szoftvereket vagy know how-t használtak. 14 orosz bank és cég esetében - ezek közül 11 állami és 3 magántulajdonú - megtiltották, hogy amerikai forrásból hitelt vegyenek fel. Ezzel próbálják akadályozni az ukrán háború és Putyin egyéb projektjeinek a finanszírozását. Amerikai elemzők szerint az orosz nagybankok elleni rendelkezések rövid távon súlyos helyzetet fognak előidézni az orosz gazdaságban, de hosszabb távon megoldható problémát jelentenek majd Putyinéknak, a technológiai bevitel tiltása viszont éppen hosszú távon tehet tönkre egész iparágakat. Van viszont egy terület, ahol az eltérő megközelítések ellenére Amerika ugyanolyan hezitáló egyelőre, mint az EU. Biden a szankciókat bejelentő beszédében külön is kiemelte, hogy az energiahordozók kereskedelmét tudatosan nem korlátozták, így továbbra is legálisan lehet fizetni az orosz gázért és kőolajért. Ezt az amerikai elnök az ellátásbiztonsággal indokolta. Csakhogy így Putyinnak minden durva gazdasági büntetés mellett marad némi folyamatos készpénzutánpótlása. A Bloomberg korábbi cikke szerint Németország volt az a szövetséges ország, amelyik jó hónappal ezelőtt azt kérte a háttérben az Egyesült Államoktól, hogy ha súlyos szankciókat tervez Oroszország ellen, akkor az energiaipart tartsa meg kivételként. A németek ugyanis jelentős mértékben függenek az orosz gázszállításoktól és német résztulajdonban vannak az Északi Áramlat gázvezetékek is. Arról is terjedtek egyébként információk, hogy az USA részben azért döntött saját, Amerika-specifikus szankciók mellett, mert ugyancsak a németek azt kérték tőlük, hogy ne menjenek bele az oroszok kizárásába a SWIFT-ből.
fel 0 le