Egy német bíróság döntése szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot lehet a demokráciára leselkedő feltételezett veszélyforrásként tekinteni, ezzel megnyitva az utat afelé, hogy a német belföldi hírszerzés megfigyelést végezhessen a párttal szemben, írja a Guardian. A bíróság az AfD által tavaly márciusban indított kereset végére tett most pontot. A szélsőjobboldali párt akkor azt kifogásolta, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) megfigyelés alá akarta vonni a pártot. A kölni bíróság döntése szerint ugyanakkor elégséges jelét látni annak, hogy a pártnak alkotmányellenes céljai is vannak. Épp ezért a pártot ezentúl hivatalosan is iszlám- és bevándorlóellenes pártként tarthatják nyilván, melynél gyanús, hogy fennáll a szélsőjobboldali extrémizmus lehetősége. A hírszerzők innentől jogszerűen hallgatjatják le a párthoz tartozó kommunikációs eszközöket, illetve építhetnek be ügynököket. Az AfD vezetői a per során azzal érveltek, hogy már elhatárolták magukat a legszélsőségesebbnek tartott frakciótól, amit Bjoern Hoecke vezetett, ugyanakkor a kölni bírák szerint a frakció egyes vezetőinek még ma is jelentős befolyása van a pártra. A bíróság külön kiemelte a párt ifjúsági tagozatának szélsőséges irányultságát, és felhívta a figyelmet arra, hogy nézeteik részben alkotmányellenesek. Az alapvetően egy euróellenes, libertáriánus pártként létrehozott AfD a 2015-ös menekültválság idejére hangolt át teljesen a bevándorló- és menekültellenességre, legnagyobb politikai sikerét 2017-ben érték el, amikor parlamenti helyhez is jutottak. A párt népszerűsége azóta csökkent, többek között a belső hatalmi harcok okozta konfliktusok miatt. A tavalyi választásokon 10 százalék fölött kaptak kevéssel, akkor a párt már a koronavírus-lezárások miatt elégedetlen embereket próbálta megszólítani. A párt egyik társelnöke, Jörg Meuthen januárban távozott, mivel úgy látta, hogy az AfD túlságosan jobbra tolódott.