444 a kommenteren - 444

444 444

„Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat

Precíz győri adónyomozók éveken át üldöztek, majd lekapcsoltak egy óriási számlagyáros hálózatot. Kezdetben azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de a szálak állami közbeszerzéseken taroló nagyvállalatokig vezettek. ATM-ekből kivett milliók, a 4iG egyik főnökével szervezett találkozó és az összeomlás szélén álló, mindent lepapírozó alkalmazottak - mindez a szervezet mindennapi működésének része volt. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk, kik és hogyan irányították ezt a rendszert: a Nagymestertől a bukott ügyészig. Több mint tíz évvel ezelőtt, 2010-ben egy börtönben találkozott egymással két férfi. Mindketten a harmincas éveik elején jártak, és mindketten korrupciós vádak miatt voltak előzetes letartóztatásban.Egyikük Fuzik Zsolt volt, egy akkor 33 éves, rendőrtiszti és műszaki végzettséggel rendelkező férfi. Korábban a CBA, majd 2008-tól a BKV informatikai igazgatója volt, 2009 decemberében azonban korrupciós bűncselekménnyel vádolták meg. A börtön elől állítólag egy osztrák síparadicsomba menekült, végül 2010 februárjában került előzetes letartóztatásba.A másik férfi a Fuziknál két évvel fiatalabb, jogász végzettségű Varga Gergely volt, aki korábban a Fővárosi Ügyészség szóvivőjeként dolgozott. A vádirat szerint Varga elégedetlen volt ügyészi fizetésével, ezért több esetben pénzt kért egyes ügyek érintettjeitől, hogy a közbenjárására enyhébb ítéleteket hozzanak a bíróságok. A két férfi közül végül csak Varga töltött huzamosabb időt börtönben. Fuzikot pár hónap elteltével kiengedték az előzetesből (majd 2017-ben fel is mentették), Varga azonban 4 és fél évet ült. Az ítélethirdetéskor sírva ismerte el, hogy hibázott, a jövőre nézve pedig azt mondta, szeretne „tanulni, tisztességesen élni, dolgozni, családot alapítani”, és élete hátralévő részében azon igyekszik majd, hogy jobb ember legyen.2021 júniusában azonban mindkét férfi ismét a börtönben találta magát - egy napra ráadásul közös zárkában. A gyanú szerint ugyanis a korábbi börtöntársak, szabadlábra kerülésük után, közösen építettek fel egy elképesztően szerteágazó csalássorozatot. Ráadásul egy olyat, amely egészen magasra, a magyar gazdaság nemzetstratégiai szintjéig vezetett.Az üggyel kapcsolatban a NAV 2019 májusában indított nyomozást, ami nem csak a bűnszervezet alján lévő számlagyárak működését tárta fel, hanem azt is, hogy kik voltak a nagy haszonhúzói a rendszernek, és hogyan irányították ezt a szervezetet - elsősorban Fuzik és Varga, egy budai irodaházból, a HillSide-ból. A cikksorozatunk második részében a számlagyár felső szintjének működését mutatjuk be.A HillSide„Egyedi mikrokörnyezetben (...), közvetlenül a MOM Park szomszédságában, az élénken pezsgő üzleti- és lakóövezet határán helyezkedik el” a 2018-ban átadott, budai HillSide Irodaház, amely a honlapja szerint „inspiratív helyet és légkört biztosít bérlőinek”.Itt dolgozott rendszeresen, egy ötödik emeleti open office irodában Fuzik, Varga és néhány munkatársuk. Bár a címre hivatalosan csak pár cég van bejelentve, a nyomozati anyagok szerint sokkal több társaság működése futott össze az irodában: innen szervezték meg a gyanú szerint a csaló hálózat irányítását, amelyben több mint 50 cég volt érintett.A NAV két pénzügyőr hadnagya 2021. június 4-én írt részletes jelentést a nyomozás eredményeiről. Az irat szerint a hálózat egyik fő tevékenysége egy többszintű, kiterjedt számlagyárhálózat működtetése volt. Főként takarítási és informatikai munkákról állítottak ki olyan számlákat, amely mögött valós munka nem volt (a cikksorozatunk első részében írtuk le részletesen, hogy egy ilyen hálózat pontosan hogyan tudja csökkenteni vagy elcsalni az adót és megkárosítani a költségvetést.) Az érintett cégek egy része (33 társaság) fiktív számlákat kiállító számlagyárként működött. A cégek másik részét (21 társaságot) pedig haszonhúzó cégként azonosítottak a pénzügyőrök: ők fiktív számlákat fogadtak be annak érdekében, hogy csökkentsék az adófizetési kötelezettségüket. A gyanú szerint a számlagyárakból kivett pénz kacifántos úton jutott vissza a haszonhúzó cégekig:1. A hálózat legalján lévő, számlagyárként működő cégek üzemeltetését Sz. Szabolcs intézte, akit a nyomozók Madár fedőnévvel jelöltek. Az ő emberei gyűjtötték be a számlagyárakból a pénzt, ami napi több milliós nagyságrendben nem kis munka volt: gyakran több bankautomatát is végig kellett látogatni, hiszen sorra fogyott ki belőlük a pénz.2. Madár a nyomozati iratok szerint az adott héten „gyűjtögeti a részére átadott készpénzt,” majd a begyűjtött összeget az éppen aktuális megrendelők felé visszaosztja. Ezek a megrendelők lehetnek a saját ismerettségéből származó cégek, vagy olyan haszonhúzók, akikkel Fuzikék tartják a kapcsolatot - ez utóbbi esetben a HillSide Irodába kellett visszajuttatni a pénzt. Madár ezt egyszerűen meg tudta oldani, hiszen nem messze lakott Fuzikék egyik pénzügyi asszisztensétől, vele küldte be a pénzt a budai irodába.3. A nyomozati anyag szerint a HillSide-ban székelő csapat számos nagy, az állammal is üzletelő társasággal tartotta a kapcsolatot, amelyeket a nyomozás a csaló hálózat haszonhúzó cégei között azonosított. Ilyenek például:A 4iG, a Mészáros Lőrinc cégbirodalmából kinőtt, az állammal üzletelő távközlési-informatikai gigakonszern; a T-Systems Magyarország, a közszféra számos intézményének az infokommunikációs szolgáltatója, többek közt az ügyészség és a titkosszolgálatok beszállítója; SYS csoport cégei (a több kerület parkolásának ellenőrzésével megbízott SIS Parking Kft. valamint a SYS It Service Kft., amely a BKV informatikai rendszerét üzemeltette); az Antenna Hungária, az országos digitális földfelszíni televíziós és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója; és a Prizma Csoport cégei, amelyek többek közt kórházak, közintézmények és tömegközlekedési eszközök takarításával foglalkoznak. Ezeket a cégeket a nyomozati anyagban Fuzik Zsolt és társai érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokként nevezték meg. Azonban míg az általunk megismert dokumentumokban az alsó szinteken folyó pénzmozgásokat nagy részletességgel feltárták, a NAV által végső haszonhúzóként megnevezett társaságok szerepéről sokkal kevesebb információ található az iratok között. Az érintett cégeket megkerestük a cikksorozat első részének publikálása előtt. A 4iG válasza szerint a cégük „nem alanya semmilyen költségvetési csalási ügynek”, a többi cég pedig nem árult el részleteket a NAV vizsgálatáról (a cégek részletes reakciói ennek a cikknek a végén található.Az azonban látszik, a kollégái által Nagymesternek hívott Fuzik Zsolt többször is kapcsolatba lépett ezen cégek munkatársaival.A Nagymester„Fuzik Zsolt egy folyamatos ötletelésben lévő személy, aki a végső szót kimondja. A HillSide Irodaházban lévő viszonyok alapján kimondható, hogy Fuzik Zsolt ott a főnök, azt hallottam, hogy többen Nagymesternek hívják. Meglátásom szerint tartanak is tőle, komoly tekintéllyel bír.”Mindezt a csapat egyik könyvelője mondta a kihallgatásán, amikor a hálózatban működő cégek tényleges irányítóiról próbált információt szerezni a hatóság. Bár Fuzik ezt később tagadta, több tanú és gyanúsított is őt nevezte meg a hálózat főnökeként, és végül erre a következtetésre jutott a nyomozóhatóság is.Ennek fényében különösen érdekes, hogy Fuzikról meglehetősen kevés információ található a nyomozati anyag általunk megismert részében. Kevesebb, mint a csaló hálózat más szereplőiről, akik Fuziknál kisebb befolyással bírtak. Például hónapokon keresztül lehallgatták a hálózat több résztvevőjének telefonbeszélgetéseit. Az általunk megismert lehallgatási jegyzőkönyvekbőlFuzik lehallgatási anyaga (NAGYMESTER fedőnéven) mindössze 124 oldalt tesz ki, Varga Gergelyé (RIGÓ fedőnéven) 288 oldalt, míg a hálózat legalján lévő számlagyárakat igazgató Sz. Szabolcsról (MADÁR fedőnéven) legalább 864 oldalnyi lehallgatási anyag keletkezett. Igaz, Fuzikot az általunk látott iratok alapján a többi érintettnél jóval kevesebb ideig hallgatták le (3 hónapon keresztül, 2021. február végétől május végéig). Ez idő alatt pedig Fuzik arra is ügyelt, hogy telefon helyett inkább más csatornákon beszéljen, például a titkosított kommunikációt lehetővé tevő Signal alkalmazáson keresztül. Azonban annyi a szűkszavú telefonbeszélgetésekből is kirajzolódik, hogy Fuzik a gazdasági-politikai élet nagyon magas szintjén lévő emberekkel és cégekkel tartott kapcsolatot.Ilyen például a korábban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, most pedig Jászai Gellért többségi tulajdonában álló 4iG Nyrt. A cég az állami informatikai közbeszerzések éllovasa, az elmúlt években nőtt több mint 50 milliárdos árbevételű piacvezetővé. Nemrég a német hadiipari óriás, a Rheinmetall AG. is bevásárolta magát a 4iG-be.A pénzügyőrök 2021. júniusi elemzői jelentése a csaló hálózat haszonhúzójaként azonosította a 4iG-t, amely a vizsgálatuk szerint 2018 januárja és 2021. március vége között több mint 162 millió forint adót vont le jogosulatlanul. Az nem derül ki az általunk megismert iratokból, hogy a számlagyár tagjaiként azonosított cégektől áramlott-e vissza készpénz a 4iG-hez, és ebben Fuziknak volt-e szerepe.Az viszont látszik, hogy Fuzik ez idő alatt rendszeresen kereskedett 4iG részvényekkel a tőzsdén. Például március 3-án, 4-én és 23-án is 5000-5000 darab 4iG részvény megvásárlására adott megbízást egy férfinak. Fuzik a 23-ai hívás során kiemelte, hogy a megbízást saját nevében adja, de az nem derül ki az iratokból, hogy a többi vásárlást valaki más részére intézte-e.Az is látszik az iratokból, hogy Fuzik legalább egyszer (április 1-jén) személyesen is ellátogatott a 4iG Montevideo utcai székhelyéhez, hogy egy bizonyos „főnökkel” találkozzon.Két héttel később már egy másik fontos szereplővel egyeztetett egy 4iG-t is érintő ügyről: Tasnádi Lászlót, volt belügyi államtitkárt és Pintér Sándor bizalmasát hívta Fuzik. A lehallgatási anyagban megemlített cégekből ítélve Fuzik feltehetően arról a BKV-s munkáról egyeztetett, amelyet a Magyar Jeti már részben feldolgozott a „Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt” című videóban.Fuzik többek közt a megnyerő, szuggesztív személyiségének köszönhette a magas szintre nyúló, kiterjedt kapcsolatrendszerét. „Tanítani lehetne, hogyan tárgyal az emberekkel. Ez ösztönös nála, sosem tanulta, de egyszerre tud akár százhetven üzletet intézni” - mondta róla egy volt munkatársa.Az üzleti találkozók és megbeszélések mellett Fuziknak a magánélete egyengetésére is maradt ideje - programok szervezésében pedig a pénz láthatóan nem jelentett akadályt. Tavaly tavasszal épp a cége nevén lévő, de Fuzik által használt Porsche Cayenne-jének javíttatását intézte, de a lehallgatási anyagokból az is kiderül, hogy van egy drágább típusú Porschéja is, egy elektromos meghajtású Taycan, amit bérbe ad. Márciusban pedig egy egyhetes Maldív-szigeteki utazás is belefért az idejébe.Röviddel az után, hogy a tavaszi utazásról hazaérkezett, a nyári programokat is szervezni kezdte: telefonon egyeztetett például egy június-júliusra, a Dominikai Köztársaságba tervezett nyaralásról. Erre az időszakra azonban később kapott egy másik ajánlatot is: egy férfi május közepén azzal hívta fel, hogy június végi-júliusi eleji, horvátországi egyhetes hajófoglalásának a felét átengedné Fuziknek - napi 1,5 millió forintos bérleti áron. Fuzik visszajelzést ígért.Mindeközben a hálózat alsóbb szintjein láthatóan nagyobb stresszben teltek a hétköznapok. A bukott ügyészA lehallgatási jegyzőkönyvekből látszik, hogy a számlagyár mindennapi működtetése és adminisztrációja rengeteg papírmunkával járt. Ebben a főszerepet Varga Gergely ex-ügyész játszotta, aki Fuzik Zsolt „Nagymestert” követte a hierarchiában. Varga a korábbi börtönbüntetésének letöltése után került a csaló hálózathoz: miután szabadult, Fuzik segített neki munkát találni. Fuzik vallomása szerint 2017-ben Vargát mint megbízható embert ajánlotta a Prizma cégcsoportnak, „kontrolling jogi” feladatokra. (A pénzügyőrök utóbb a többek közt takarítással foglalkozó Prizmát is a csaló hálózat egyik fő haszonhúzójaként azonosították. A cégcsoport kérdésünkre azt közölte, hogy az ügyben szereplő társaságok valós teljesítést nyújtottak, de az ügy következtében megszakították velük az együttműködést.) Varga a nyomozati anyag szerint nemcsak a Prizma működésében vett részt, hanem a csaló hálózat több cégével kapcsolatban is ő bonyolította a szerteágazó jogi feladatokat. Az ügyben nyilatkozó több tanú és gyanúsított vallomása szerint ő volt az, aki részt vett a projektek és szerződések előkészítésében, megírásában, tartotta a kapcsolatot több cég munkatársával, könyvelőkkel. Ő figyelt arra, hogy rendben legyenek a megbízások, számlázások, kifizetések - egy szóval, hogy minden le legyen papírozva.Az egyik lehallgatási anyag szerint a csaló hálózat tagjainak üzleti tervek megírásában is tudott segíteni: „Így bukott ügyészként, hidd el, egy egész jót fogok tudni összerakni” - mondta magáról önironikusan. A cégek képviselőivel, könyvelőivel folytatott beszélgetései több esetben is utalnak arra, hogy a papírozások az adóminimalizálást célozzák, és ezek sok esetben nem a valóságot tükrözik. „A havik ki fognak ma menni szerintem mindenkinek, hogy legalább előzetesbe, aztán utána lehet rajta mókolni, játszani” - mondta például egy telefonbeszélgetésben egy nő, másikuk pedig így foglalta össze a munkájukat: „Mindent megoldunk, mindent is!” - ezt pedig Varga nyugtázta.Egy ilyen nagy céghálózat működtetése láthatóan rengeteg telefonálgatással, szervezéssel és sok-sok ember részvételével zajlik, ami korántsem megy mindig zökkenőmentesen. Márciusban az egyik könyvelő például feldúlt állapotban hívta Vargát. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a nő azt mondta, hogy „nincs normális 2020-as főkönyv, mert szarok az adatok benne” és „Excelben rajzolgat, hogy valamit tudjon adni.” A nő azt is hozzátette, hogy az sem érdekli „ha ezzel lejáratják Fuziknál és kirúgják”. Erre Varga csitítani próbálta őt. A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján nem egyértelmű, hogy a nő által könyvelt több cég közül épp melyikről, és pontosan milyen ügyről van szó. Mindenesetre egy két nappal későbbi telefonhívás során, úgy tűnik, Vargáék kiokoskodtak egy lehetséges könyvelési megoldást - igaz, olyat, aminek a könyvelő szerint„nincs köze a valósághoz”.„Nem baj, csináljuk meg!” - válaszolta Varga a lehallgatási anyag szerint.Ez azonban nem egyedi eseti volt, Vargát többen is sokszor feszülten, egyes esetekben ordítozva vagy sírva hívták fel. A lehallgatási anyagokból az is látszik, hogy a hálózat több tagja drogproblémákkal is küzdött.A feszültség pedig többek között azért növekedett a csapatban, mert egyre világosabbá vált számukra is: a NAV gyanút fogott, újabb és újabb papírokat kértek be a cégektől.A lehallgatási anyagokból látszik, hogy a hálózat tagjai egyre idegesebben telefonálgattak egymásnak a nyomozással kapcsolatban, többen Vargával egyeztettek, hogy az egyes cégek milyen stratégiát kövessenek, milyen dokumentumokat mutassanak meg a hatóságoknak. A nyomozók végül nyár közepén, 80 különböző helyszínen tartottak házkutatást, amiről egy akciódús videóban számoltak be.Tavaly nyáron nemcsak a hálózat alsó szintjén lévő számlagyárosoknál, hanem a haszonhúzóként azonosított cégeknél is végeztek kutatásokat és lefoglalásokat. Június 15-én, a 4iG székhelyén például könyvelési iratanyagokat és egyéb, a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható dokumentumokat kerestek a nyomozók. Ezeknek azonban csak egy részét foglalták le aznap, mivel a 4iG több fontos partnerével kapcsolatos iratot - például a T-Systemsre és az Antenna Hungáriára vonatkozó dokumentumokat - a nagy terjedelemre hivatkozva nem tudott átadni. A 4iG azt ígérte, hogy majd ők összegyűjtik a szükséges dokumentumokat pár napon belül, és e-mailen szólnak a hatóságnak, ha ezzel készen vannak.A vádalku2021. június 21-én a Fuzik és Varga ismét egy börtönben találta magát - Fuzik Zsolt vallomása szerint ráadásul 24 órát egy zárkában is töltött Varga Gergellyel. Mindkét férfinél pár nappal korábban, június 15-én tartottak házkutatást a hatóságok. Fuzik vallomása szerint Varga nagyon rosszul viselte a letartóztatást, és a két férfi már a zárkában töltött napon arról egyeztetett, hogy milyen módon tudnák elkerülni a börtönbüntetést.Az általunk megismert iratokból nem derül ki, hogy a szeptemberi vallomásában pontosan milyen ügyre célzott. Idén februárban azonban több szocialista politikus neve is szivárogni kezdett a sajtóban: a cikkek szerint Fuzik azt vallotta, hogy kenőpénzt adott át Horváth Csabának, Molnár Zsoltnak, Tóth Csabának és Baja Ferencnek. Tóth Csabát gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség, és felfüggesztették mentelmi jogát is. Több kormányközeli lap azt is fejtegette, hogy Fuzik vádalku keretében vallott a politikusokra, miközben az érintettek tagadták a vádakat.A számlagyáros hálózat ügye jelenleg is folyamatban van, a vezetők közül pedig többen igyekeznek a saját felelősségünket minimálisnak mutatni az ügyben. 2021. szeptemberi vallomásában Fuzik például tagadta, hogy ő lett volna az irányítója a nyomozásban érintett csaló hálózatnak. Volt azonban olyan eleme is a történetnek, amit Fuzik elismert.A vallomásában elmondta, hogy egy időben a Prizma cégcsoport egyik alvállalkozója rendszeresen küldött pénzt a Hill Side irodaházba: havonta 4 millió forintot. Fuzik vallomása szerint ezt a pénzt „jutalékként” küldték, hogy „megmaradjon a munka és hogy több területet kapjanak a takarításban. A pénzből Fuzik állítása szerint ő is, Varga is levont magának 20-20 százalékot, majd ezt továbbították Fuzik egyik ismerősének, aki a Prizmánál „cégtulajdonos volt a háttérből”. Fuzik vallomása szerint neki azért járt a húsz százalékos jutalék, mert ő vitte a Prizmához Vargát, aki az alvállalkozók intézésében segített. Azonban ezt az érvelést hitetlenkedve fogadták a meghallgatáson:„Vizsgáló: Ön szerint életszerű az, hogy havi 4 millió Ft-ot fizetnek Önnek azért, hogy két személyt összeismertet egy üzlet kapcsán?”„Életszerűnek tartom ezt, az üzleti életben ez egy gyakorlat” - válaszolta Fuzik.A cikksorozat következő részében bemutatjuk, milyenek voltak a mindennapok a hálózat legalsó, számlagyáras szintjén. Borítókép: Kiss Bence
fel 0 le