Az elmúlt napokban új hívószó hozza lázba a nyugati katonai szövetséget. Pár hete még az ukrán légierő felfegyverzéséről volt szó lengyel MiG-29-esekkel, ennek a helyét az elmúlt napokban éppen a lengyelek felvetésére a békefenntartók küldése vette át. A két ötletben közös, hogy megvalósításuk leginkább lehetetlennek, de legalábbis nehézkésnek tűnik.A MiG-29-es ötlet több sebből is vérzett. Azon túl, hogy magát a lépést az orosz ellenlépések kockázata miatt lényegében senki se merte magára vállalni - a lengyelek utolsó próbálkozása az volt, hogy az amerikaiaknak adnák át a gépeket, hogy ők küldjék azokat Ukrajnába -, voltak komolyabb technikai akadályai is a dolognak. Leginkább az, hogy bár kívülről a lengyel és az ukrán MiG-ek ugyanúgy néznek ki, az előbbieket teljesen felújították, lecserélve elektronikájukat és vezérlési rendszerüket. Vagyis hiába van gyakorlata az ukrán pilótáknak a szovjet-orosz gyártású MiG-29-esekkel, a lengyelek vezetésére át kellett volna még képezni őket - a vadászgép nem olyan, mint egy autó, hogy akár Lamborghini traktorból is át lehet ülni egy Lamborghini Aventadorba.A békefenntartók küldése legalább ennyire komoly nehézségekbe ütközhet.Bár Lengyelország már egy hete jelezte, hogy a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján és az európai vezetőket tömörítő Európai Tanács ülésén is előállna az ukrajnai békefenntartó misszió ötletével, amihez Dánia a kormány jelzése alapján adna is katonákat, fegyveres erők küldése egy idegen, háború dúlta országba közel sem ennyire egyszerű.A békefenntartó missziókat nemzetközi szervezetek felügyelete alatt szokták szervezni. Elsősorban, de nem feltétlenül az ENSZ felügyelete alatt, a Biztonsági Tanács hozzájárulásával. Az ENSZ békefenntartó misszióinak három alapszabálya van:a békefenntartásban érintett felek hozzájárulása; a békefenntartók pártatlansága; a fegyverhasználat csak saját maguk, vagy a küldetés védelmében megengedett a békefenntartóknak. Békefenntartó küldetéseket más nemzetközi szervezetek is felügyelhetnek. A koszovói békefenntartó erők (KFOR) például a NATO kötelékébe tartoztak. De erre a küldetésre is az ENSZ adott felhatalmazást a Biztonsági Tanács 1244-es számú határozatával, amit Kína tartózkodása mellett Oroszország támogatásával fogadtak el.Vagyis a békefenntartó missziókat még akkor is az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulásával szokás megszervezni, ha magát a békefenntartó erőt nem is az ENSZ, hanem egy másik nemzetközi szervezet tartja fenn. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pedig az ukrajnai háborúban agresszorként fellépő Oroszország állandó, vétójoggal bíró tagja. Hozzájárulásuk nélkül tehát ENSZ-felhatalmazással nem is lehetne békefenntartókat küldeni Ukrajnába.Persze a jelenlegi felfokozott érzelmi és háborús helyzetben a NATO dönthet akár úgy is, hogy az ENSZ-től függetlenül küldene békefenntartókat Ukrajnába. Ez azonban aligha garantálná a békét. Egyrészt, mert még nincs is mit fenntartani:Oroszország és Ukrajna aktív háborúban áll, és bár hetek óta zajlanak alacsonyabb szintű egyeztetések köztük, egyelőre semmi se utal arra, hogy közel állnának az álláspontok akár csak egy ideiglenes tűzszünet megkötéséhez. Ukrajna például Zelenszkij elnök hivatalának tájékoztatása szerint a tűzszünet, vagyis még csak nem is a békemegállapodás alapfeltételül szabná az orosz invázió kezdete előtti, a 2022. február 23-i állapotok visszaállítását, vagyis az orosz erők kivonását a háborúban elfoglalt területekről. Egy békemegállapodásnak pedig a donbaszi szakadár köztársaságok, illetve a 2014-ben megszállt és illegálisan annektált Krím helyzetének rendezése is feltétele volna.De még ha születne is valamilyen tűzszüneti egyezmény, Oroszország aligha adná hozzájárulását ahhoz, hogy azt a NATO erői garantálják. A háború egyik indoka Ukrajna demilitarizálása, semlegességének tartós garantálása volt, vagyis pont annak megakadályozása, hogy az ország a NATO tagja legyen, és a nyugati katonai szövetség tovább terjeszkedhessen kelet, vagyis Oroszország felé. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán külön is figyelmeztetett arra, hogy a NATO ukrajnai jelenléte közvetlen konfrontációhoz vezethetne az orosz hadsereg és a NATO alakulatai között, ami a katonai szövetség alapokmánya alapján a konfliktus azonnali kiterjesztését is kockáztatja. Az alapján ugyanis a NATO tagállamoknak közösen kell fellépniük bármelyik tagállamot érő támadás esetén.Persze az is tény, hogy Lengyelország egyelőre nem a NATO csapatok azonnali Ukrajnába küldését kezdeményezi. "Nem lesz könnyű vagy gyors megoldás a helyzetre, de egy ilyen művelet megkezdéséhez már meg kell kezdenünk a különböző lehetőségek kidolgozását. Jelenleg korlátozottak a nyugat-európai országok lehetőségei, de a további nyomásgyakorlással elérhető, hogy a jövőben ilyen békefenntartó küldetést szervezzünk" - mondta Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, aki szerint Lengyelország eleve arra gondolt, hogy a NATO erőit csak jelenleg is ukrán ellenőrzés alatt álló területekre kéne küldeni, megakadályozandó az orosz hadsereg további hódításait. Időközben ebből az ötletükből is kezdenek kihátrálni, újabban már azt mondják, hogy ha az Egyesült Államok nem támogatja, készek elengedni a békefenntartás ötletét.