„Az iskolákban, óvodákban a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés. Ezek a folyamatok nemcsak a civil szervezetekre vannak káros hatással, de rendkívüli akadályokat gördítenek a hatékony gyerekvédelem elé, és nagyban megnehezítik azt is, hogy a gyerekek merjenek segítséget kérni” - ezzel kezdődik a Gyermekjogi Civil Koalíció hatástanulmánya. E szerint az ún. gyerekvédelmi törvényt követő, a vasárnapi népszavazást felvezető kormányzati kampány negatívan hatott a civil szervezetekre: kihívást jelentett a hírnevük, hitelességük megtartásában, jelentős többletmunkát eredményezett, veszélybe sodorta vagy felbontotta együttműködéseiket, fokozta a szervezeti bizonytalanságot. A megrendelő nem valami kevéssé ismert egyesület, hanem egy széleskörű és tekintélyes együttműködés: a Gyermekjogi Civil Koalíciót az UNICEF Magyarország hívta életre, és a tagjai között megtalálható a gyerekeket segítő szervezetek nagy része: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek és az Igazgyöngy, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a MEOSZ és a NANE, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és az SOS Gyermekfalvak és így tovább.A tanulmányuk célja számba venni, milyen hatással voltak „a kormány LMBTQI-embereket kirekesztő és a szexualitást tabusító intézkedései a gyerekekre és a gyerekvédelem munkájára.” A felmérés nem reprezentatív, de tanulságos, hiszen a Gyermekjogi Koalíció hét szervezete és egy szakértője tapasztalatait összegzi; köztük volt a szervező Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság és a TASZ. A 2021-ben elfogadott jogszabály-módosítások korlátozták, hogy ki és mit mondhat a gyerekeknek a szexualitásról, és ekkor erősödött fel az LMBTQI-embereket megbélyegző politikai kampány is. A jogszabályok összemosták a szexuális felvilágosítást a homoszexualitással és a pedofíliával, és eltérő értelmezésekre adtak teret a „népszerűsítés” és a „megjelenítés” fogalmait illetően - olvasható a tanulmányban. „Néhány hónap leforgása alatt lényegében kitiltották a civileket az iskolákból, megakadályozva a szexualitásról, a drogprevencióról, az online biztonságról és a gyerekek testi-lelki fejlődéséről szóló foglalkozások megtartását.”Az engedélyezéshez szükséges nyilvántartásba vételre vonatkozó jogszabály nem készült el, ezt a minisztériumi tisztségviselők az országgyűlési választások utánra ígérik. Ez különösen fokozza a bizonytalanságot.A kormányzati kampány hatásairól beszámoló, anonim megszólalók interjúiból szemezgetek, aszerint csoportosítva, hogy kiket érintenek az elmondottak elsősorban.Civilek, segítő szervezetekA jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen, hogy mit jelent a „népszerűsítés” és a „megjelenítés.” A fenntartott bizonytalanság eltérő értelmezésekhez vezet, ami megágyaz a szubjektív, megkülönböztető elbánásnak.„Előfordult, hogy a meglévő partnereink visszaléptek a támogatástól, vagy korábbi megállapodások ellenére eltűntek, nem válaszoltak levelekre.” „Egy iskolában nem engedték meg, hogy az eddigi szakember tartson érzékenyítést, mert nincs rajta a »regisztrált szervezetek« listáján, bár ilyen még nincsen.” „Megszaporodtak a trollok és a támadó üzenetek a közösségi médiafelületeken, amelyek írói valóban elhiszik, hogy mi gyerekeket akarunk átműteni, megtéveszteni. Nagyon sok energiát visz el a valódi munkától a témával kapcsolatos válaszolgatás, felkészülés, a félelmek és aggályok eloszlatása.” Tanárok, pszichológusok A bizonytalanság fokozza a szakemberek feszültségét, hozzájárulva a kiégéshez és a kiégéssel összefüggő negatív tendenciákhoz (pl. fluktuáció, pályaelhagyás). Elvonja a figyelmet azokról a problémákról, nehézségekről, amelyekkel valóban foglalkozni kellene (például a Covid hatásáról a fiatalok mentális egészségére). „Kapunk olyan kérdéseket pedagógusoktól, hogy törvényt sért-e, ha bármilyen LMBTQI-téma felmerül a tanórán.” „Egyes pedagógusok szoronganak. Gyakran nem néznek rám, »összehúzzák« magukat, ha »tiltott« témáról, pl. homoszexualitásról beszélek, mondjuk a HIV/AIDS kapcsán. A foglalkozás végén elmormognak egy viszontlátást és gyorsan távoznak az osztályteremből.” „Egy iskolaigazgató jelezte az iskolapszichológusnak, hogy minden olyan foglalkozást, amely az internetbiztonságot, a lelki egészséget, a szexuális felvilágosítást érinti, vagy az iskolapszichológus vagy valamelyik pedagógus kell, hogy megtartsa, mert nem lehet külsős szakembert, szervezetet meghívni erre.” „Egy LMBTQI közösséghez tartozó iskolapszichológus jelezte, hogy behívatták az iskola vezetőségéhez, és aláíratták vele finom kényszer hatására, hogy az iskolai tevékenykedése során nem propagálja a meleg közösséget.” Gyerekek Növelheti a gyerekek bizonytalanságát a szexualitással összefüggő témákban. Érzékelhető a verbális agresszió emelkedése. Nagyon megnehezíti a segítségkérést, ami amúgy is nehéz és korlátozott. Hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek magukra maradjanak kérdéseikkel. Elfogadhatóvá, normává teszi a kirekesztést, megbélyegzést, ami hosszabb távon nemcsak az LMBTQI-fiatalokat érinti, hanem mindenkit. „Egy szülő osztotta meg, hogy a gyereke a szivárványt szerette volna óvodai jelként választani, azonban ezt a propagandatörvényre hivatkozva nem engedte az óvoda.” „A gyerekek azt kommunikálják a chaten saját LMBTQI-ságukról, hogy tudják, hogy ez nem normális. Látványosan kevesebb esélyük van a környezetükben az elfogadásra.” „LMBTQI lelkisegély vonalként nálunk abban mutatkozott meg a hatás, hogy a törvény elfogadását követő hónapokban jelentősen, háromszorosára nőtt a 18 év alatti hívók száma.” SzülőkÁtpolitizál egy komoly és összetett szakmai kérdést (pl. nemi diszfória, transzneműség), ami megnehezíti, hogy az érdekeltek szakmai szempontok alapján szervezett segítséget és támogatást kapjanak.„Egy szülő olyannyira felháborodott a gyermekvédelmi népszavazáson, hogy kérte, hogy a képviseletében forduljunk az Alkotmánybírósághoz.” „A pécsi Pride-on megfenyegették azokat a szülőket, akik a gyermekeikkel mentek ki a vonulásra, hogy feljelentik őket.” A Gyermekjogi Civil Koalíció tagjai egyébként már rögtön az egész politikai kampányt elindító Kaleta-ügy után felsorolták, hogyan lehetne és kellene hathatós segítséget nyújtani a gyerekeknek, mit lehet tenni a visszaélések ellen, és hol vannak a magyar rendszer fájó hiányosságai - hiába. Aztán megszületett a törvény, amiből első körben például az áldozatok segítése is kimaradt.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 48 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
A szivárványt szerette volna óvodai jelként választani, de a propagandatörvény miatt nem engedte az óvoda
Még nincs komment