Törvény nem, csak a piac korlátozhatja, hogy „az emberekkel fizettessék meg” a különadókat

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Nem véletlen, hogy a kormány az érintett vállalatoktól csak elvárja, hogy a különadókat ne terheljék tovább a lakosságra, ugyanis érvényes jogszabályok alapján semmi sem gátolhatja meg ebben a cégeket. Ezt az is bizonyítja, hogy az Orbán-kormány által még 2010-ben először kivetett bankadót is többnyire áthárították a pénzintézetek, vagyis ezt semmilyen hatóság nem tudta megakadályozni. Az persze sokak számára elrettentő hatású lehet, hogy a Ryanair ellen (amely visszamenőleg mindenkire ráterhel még 3900 forintot, mert utasonként ennyi a kormány által bevezetett extraprofitadó) fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított az illetékes kormányhivatal, de ennek az eljárásnak is bizonytalan a kimenetele.Az ír fapados légitársaság szerződési feltételeiben ugyanis ez olvasható: „A kormányzati adók folyamatosan változnak és a foglalást követően is bevezethetők. Ha valamely kormányzati adó a foglalást követően kerül bevezetésre vagy annak összege nő, indulás előtt meg kell fizetni az új adót (vagy a különbözetet). De úgy is dönthet, hogy nem utazik és kéri a foglalási költség teljes visszatérítését. Hasonlóképp, ha valamely kormányzati adó megszűnik, és így többé nem vonatkozik Önre, vagy összege csökken, visszaigényelheti tőlünk a kifizetett összeget vagy a különbözetet”.Vagyis a légitársaság elég dörzsölt volt ahhoz, hogy ezt előre beleírja a szerződési feltételek közé. A Ryanair ellen pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a kormányzati vád. De mit is jelent ez? „Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg” - olvasható a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben.Tehát ebben az esetben is legfeljebb az lehet tisztességtelen a jogszabály szerint, hogy visszamenőleg is kéri az utasoktól az extra 3900 forintot a légitársaság, azt semmi nem tiltja, hogy a jövőben emelje az árait.Az sem véletlen, hogy a GKI is arra a következtetésre jutott, hogy az adókat áthárítják a fogyasztókra a cégek. Az egyszerűen áthárítható adók összege a számításuk szerint 475 milliárd forint. Ez pedig 1,6 százalékkal növelheti az inflációt idén és/vagy jövőre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a GKI sem tud olyan törvényről, amely megtiltaná, hogy a vállalatok emeljék az áraikat. Ahogy telnek a napok, egyre több cég jelzi is, hogy áremelés lesz:Az extraprofitadó és az üzemanyagárak növekedése miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak – közölte a Wizz Air a hvg.hu-val. Az easyJet szintén erre készül Az RTL Híradó arról számolt be, hogy a K&H Bank áthárítja az ügyfelekre a nagyobb tranzakciós illetéket A lízingcégek szövetségének főtitkára is arról beszélt, hogy a lízingcégek többsége is ügyfeleivel fizetteti meg a kétszeresére emelt cégautóadót. Azt sem lehet kizárni, hogy árat emelhetnek a telefon- és internetszolgáltatók a különadó miatt. Mindez persze már ismerős lehet az elmúlt évekből. Először 2010 júliusában szavazta meg a fideszes többség és a Jobbik a bankadóról is rendelkező törvénycsomagot. Október végén pedig már a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy elkezdődtek az áremelések, és a drágítások nem voltak függetlenek a kirótt különadótól. Például közel 12 százalékkal növekedett a számlavezetés átlagos díja. A bankokat még a jegybanktól független PSZÁF vizsgálta, de akkori véleményük szerint alaposabb vizsgálat, megfelelő háttértanulmányok nélkül felelőtlen és meggondolatlan lett volna azt állítani, hogy a díjak a bankadó áthárítása miatt emelkedtek. A jegybank persze most is mért egy megelőző, elrettentő csapást. „Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben” - jelentették be. Emlékeztettek: a jegybank 2013-2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt.Csúnya bankokAz valóban igaz, hogy például 2014. márciusában a megbüntetett piaci szereplők közel 3,1 milliárd forint jogsértően elvont díjat fizettek vissza mintegy 800 ezer ügyfélnek. A privatbankar.hu akkori cikke szerint a jogsértések a következők voltak:a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint 2 hónappal hirdették meg a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; megváltoztatták a díjszámítás módját Ezek azonban szabálytalanságok, amelyek lényege, hogy a bankok visszaéltek az erőfölényükkel, de összességében a bankok is emelhetnek az áraikon, ha betartják az előírásokat.A lapunk által megkérdezett makrogazdasági elemzők egyike sem tudott olyan jogszabályt mondani, ami tiltaná a különadók áthárítását. Többnyire csak egy ellenszert tudtak említeni ellene: ez pedig a piac. A légitársaságok, a bankok vagy a távközlési cégek esetében is nagy a verseny a szektorok szereplői között, a felhasználók/ügyfelek nagy emelést nemigen fogadnának el, vagyis az lehet az igazi nyertes, aki minimálisan vagy egyáltalán nem emel árat a különadók miatt, és akkor nem pártolnak el tőle. Ez persze elég optimista forgatókönyv.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció