Nem véletlen, hogy a kormány az érintett vállalatoktól csak elvárja, hogy a különadókat ne terheljék tovább a lakosságra, ugyanis érvényes jogszabályok alapján semmi sem gátolhatja meg ebben a cégeket. Ezt az is bizonyítja, hogy az Orbán-kormány által még 2010-ben először kivetett bankadót is többnyire áthárították a pénzintézetek, vagyis ezt semmilyen hatóság nem tudta megakadályozni. Az persze sokak számára elrettentő hatású lehet, hogy a Ryanair ellen (amely visszamenőleg mindenkire ráterhel még 3900 forintot, mert utasonként ennyi a kormány által bevezetett extraprofitadó) fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított az illetékes kormányhivatal, de ennek az eljárásnak is bizonytalan a kimenetele.Az ír fapados légitársaság szerződési feltételeiben ugyanis ez olvasható: „A kormányzati adók folyamatosan változnak és a foglalást követően is bevezethetők. Ha valamely kormányzati adó a foglalást követően kerül bevezetésre vagy annak összege nő, indulás előtt meg kell fizetni az új adót (vagy a különbözetet). De úgy is dönthet, hogy nem utazik és kéri a foglalási költség teljes visszatérítését. Hasonlóképp, ha valamely kormányzati adó megszűnik, és így többé nem vonatkozik Önre, vagy összege csökken, visszaigényelheti tőlünk a kifizetett összeget vagy a különbözetet”.Vagyis a légitársaság elég dörzsölt volt ahhoz, hogy ezt előre beleírja a szerződési feltételek közé. A Ryanair ellen pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a kormányzati vád. De mit is jelent ez? „Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg” - olvasható a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben.Tehát ebben az esetben is legfeljebb az lehet tisztességtelen a jogszabály szerint, hogy visszamenőleg is kéri az utasoktól az extra 3900 forintot a légitársaság, azt semmi nem tiltja, hogy a jövőben emelje az árait.Az sem véletlen, hogy a GKI is arra a következtetésre jutott, hogy az adókat áthárítják a fogyasztókra a cégek. Az egyszerűen áthárítható adók összege a számításuk szerint 475 milliárd forint. Ez pedig 1,6 százalékkal növelheti az inflációt idén és/vagy jövőre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a GKI sem tud olyan törvényről, amely megtiltaná, hogy a vállalatok emeljék az áraikat. Ahogy telnek a napok, egyre több cég jelzi is, hogy áremelés lesz:Az extraprofitadó és az üzemanyagárak növekedése miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak – közölte a Wizz Air a hvg.hu-val. Az easyJet szintén erre készül Az RTL Híradó arról számolt be, hogy a K&H Bank áthárítja az ügyfelekre a nagyobb tranzakciós illetéket A lízingcégek szövetségének főtitkára is arról beszélt, hogy a lízingcégek többsége is ügyfeleivel fizetteti meg a kétszeresére emelt cégautóadót. Azt sem lehet kizárni, hogy árat emelhetnek a telefon- és internetszolgáltatók a különadó miatt. Mindez persze már ismerős lehet az elmúlt évekből. Először 2010 júliusában szavazta meg a fideszes többség és a Jobbik a bankadóról is rendelkező törvénycsomagot. Október végén pedig már a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy elkezdődtek az áremelések, és a drágítások nem voltak függetlenek a kirótt különadótól. Például közel 12 százalékkal növekedett a számlavezetés átlagos díja. A bankokat még a jegybanktól független PSZÁF vizsgálta, de akkori véleményük szerint alaposabb vizsgálat, megfelelő háttértanulmányok nélkül felelőtlen és meggondolatlan lett volna azt állítani, hogy a díjak a bankadó áthárítása miatt emelkedtek. A jegybank persze most is mért egy megelőző, elrettentő csapást. „Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben” - jelentették be. Emlékeztettek: a jegybank 2013-2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt.Csúnya bankokAz valóban igaz, hogy például 2014. márciusában a megbüntetett piaci szereplők közel 3,1 milliárd forint jogsértően elvont díjat fizettek vissza mintegy 800 ezer ügyfélnek. A privatbankar.hu akkori cikke szerint a jogsértések a következők voltak:a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint 2 hónappal hirdették meg a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; megváltoztatták a díjszámítás módját Ezek azonban szabálytalanságok, amelyek lényege, hogy a bankok visszaéltek az erőfölényükkel, de összességében a bankok is emelhetnek az áraikon, ha betartják az előírásokat.A lapunk által megkérdezett makrogazdasági elemzők egyike sem tudott olyan jogszabályt mondani, ami tiltaná a különadók áthárítását. Többnyire csak egy ellenszert tudtak említeni ellene: ez pedig a piac. A légitársaságok, a bankok vagy a távközlési cégek esetében is nagy a verseny a szektorok szereplői között, a felhasználók/ügyfelek nagy emelést nemigen fogadnának el, vagyis az lehet az igazi nyertes, aki minimálisan vagy egyáltalán nem emel árat a különadók miatt, és akkor nem pártolnak el tőle. Ez persze elég optimista forgatókönyv.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 48 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Törvény nem, csak a piac korlátozhatja, hogy „az emberekkel fizettessék meg” a különadókat
Még nincs komment