Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a brazil kormány a bűnözők érdekeit nézi - aztán nem tértek vissza a Javari-völgyből

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Környezetvédők, őslakosok, kollégák, családtagok és barátok emlékeztek csütörtökön Brazíliában Dom Phillips brit újságíróra és Bruno Pereirára, az őslakosok jogaiért küzdő aktivistára. Ők ketten Phillips készülő könyvéhez készítettek kutatásokat, amikor június 5-én eltűntek az Amazonas vidékén. Az 57 éves Phillipset és a 41 éves Pereirát feltehetően meggyilkolták.A rendőrség június 15-én közölte, hogy a dzsungel közepén emberi maradványokat találtak. Egy helyi halász, Amarildo da Costa de Oliveira vezette őket oda, és beismerő vallomást tett, miszerint ő lőtte le az újságírót és segítőjét. A holttesteket azonosítása még folyamatban van.Az eddigi információk alapján a halász indítéka a gyilkosságra az lehetett, hogy Phillips és Pereira a Peruval és Kolumbiával határos távoli Javari-völgyben dokumentálta az illegális halászatot. A brit újságíró több éve foglalkozott már a világ legnagyobb esőerdejét fenyegető fakitermelésekkel, orvvadászokkal, az illegális halászattal, illetve az Amazonasban arany után kutató vadbányászokkal.A Phillips és Pereira után napokig kutató Univaja, vagyis a Javari-völgyi őslakosok egyesülete szerint a gyilkosság „politikai bűncselekmény” volt, és felszólították a kormányt, hogy jobban védje őket és területeiket, miután egyre kiszolgáltatottabbá váltak. Hasonlóan fogalmazott a Survival International is, akik szerint Phillips és Pereira „a legújabb áldozatai annak a háborúnak, amelyet Jair Bolsonaro brazil elnök és szövetségesei az őslakosok területei ellen vívnak”. Fiona Watson, a Survival International egyik vezetője szerint „a kormány népirtó kísérletei”, vagyis az, hogy átadják az őslakosok területeit a „betolakodóknak”, az „egekbe szöktették az erdőpusztítást”, illetve „az erőszak mértékét” azokkal szemben, akik ezt megpróbálják megállítani.Bolsonaro Twitteren fejezte ki részvétét a két férfi családjának, anélkül, hogy Phillips és Pereira nevét említette volna, csatolt viszont bejegyzéséhez egy nyilatkozatot, amely Pereirát Brazília egyik legjobb őslakos-szakértőjének nevezte. A brazil elnök korábban egyébként úgy fogalmazott, hogy a brit újságíró és segítője egy „nem ajánlott kalandban” vettek részt, a környéken pedig írásai miatt „nem kedvelik ezt az angolt”, vagyis Phillipset.Progresszív house-tól az illegális halászatigDom Phillips 1964-ben született Liverpool közelében, eleinte zenei újságíró volt, 1992-ben ő alkotta meg a „progresszív house” kifejezést a Mixmag című magazinban. 2007-ben költözött Brazíliába, hogy könyvet írjon a zene elüzletiesedéséről, illetve hogy új karriert kezdjen külföldi tudósítóként. Így kezdett el egyre többet foglalkozni az esőerdőt fenyegető veszélyekkel, köztük az illegális halászattal is.2019-ben egy sajtótájékoztatón az esőerdők védelme iránti elkötelezettségéről kérdezte Bolsonarót, aki akkor annyit reagált Phillipsnek, hogy „meg kell értenie, hogy az Amazonas Brazíliáé, nem a magáé”. Miután Bolsonaro megnyerte a brazil elnökválasztás első fordulóját, Dom Phillips azt írta, „ez egy sötét és aggasztó időszak, ami csak rosszabb lesz”. Akkor hozzátette azt is, hogy úgy érzi, „az újságírókra nézve is veszélyesebb lesz”. Phillips és Pereira éveken át utaztak együtt. Pereira fontosnak érezte az újságíró munkáját, és segítette is őt azzal, hogy összehozta őt az esőerdőben élő helyiekkel. Phillips felesége, Alessandra Sampaio szerint férje azt mondta, „semleges” akar lenni, meg akarja hallgatni az emberek véleményét. Ezért készített interjúkat helyi bányászokkal őslakosokkal és környezetvédőkkel. „Hangot akart adni azoknak, akiket nem hallanak”.Bruno Pereira a Funai-nak, vagyis a brazil kormány őslakosokért felelős alapítványának dolgozott. A Funai feladata Brazília 235 őslakos törzsének védelme, az, hogy ezek a csoportok a továbbiakban is elszigetelten tudjanak élni, védve a betegségektől és a külvilág más problémáitól, fenyegetéseitől. Az alapítvány elszigetelt őslakosokkal foglalkozó részlegének vezetőjeként Pereira abban segített, hogy az őslakosok területei védett rezervátumokká váljanak. Munkáját azonban egyre többször nehezítette meg az illegális fakitermelés, az illegális bányászat és halászat, valamint a kábítószer- és állatcsempészek, akik az esőerdők rejtett ösvényeit használják.Jött BolsonaroA Funai munkája még nehezebbé vált, amikor 2019-ben Bolsonaro elnök lett. A szélsőjobboldali brazil elnök sosem titkolta az őslakosok iránti megvetését, egyszer úgy is fogalmazott, kár, hogy a brazil lovasság nem olyan hatékony, mint népirtó amerikai társaik. Pereira végül gyakorlatilag Bolsonaro miatt volt kénytelen otthagyni a Funai-t, ezután kezdett az Univaja nevű, őslakos jogvédő szervezettel dolgozni Brazília és Peru határán, ahol június elején végül meggyilkolták. Brazília, Peru és Kolumbia határán a helyiek szerint 2020 óta romlott a biztonság, amióta drogkartellek harcolnak egymással azért, hogy ki ellenőrizze a csempészútvonalakat. Egy helyi rendőr azt mondta, a drogcsempészek „bátrabbak és agresszívabbak, az elmúlt öt évben három rendőrörsöt támadtak meg”. Szerinte ezek a rendőrörsök túlságosan elszigeteltek és kiszolgáltatottak. „200-300 fős bázisokra lenne szükség, nem 10-20 emberrel. Becslései szerint évente 120 tonnányi kokainalapanyagot csempésznek át a Peru és Brazília közötti határon. „Ezt a területet a szervezett bűnözés ellenőrzi, nem pedig a perui állam. Az Amazonas olyan, min egy rákbeteg, mi pedig csak a fájdalomcsillapítóval kezeljük.”„Egy jól felépített szervezettel állunk szemben, amely védi a kábítószer-kereskedelmet és más illegális tevékenységeket az Amazonas vidékén” – ezt már egy az Amazonas vidékén, Ucayaliban élő őslakos vezető mondta. Hozzátette, hogy a rendőrség és az ügyészek nem figyelnek arra, amit mondanak, és gyakorlatilag minden lehetőséget megteremtenek ahhoz, hogy a bűnszervezetek következmények nélkül működhessenekBarbara Arisi, az amszterdami Vrije Universiteit brazil antropológusa, a Javari-völgy őslakosainak szakértője szerint azon a területen, ahol Phillips és Pereira eltűnt, illetve ahol most már úgy tűnik, meggyilkolták őket, az illegális halászat és vadászat a fő bűnözői tevékenység. Arisi szerint a folyókat és az esőerdők ösvényeit használó drogkereskedők és szállítmányaik veszélyeztetik az elszigetelt őslakosokat, leginkább a számukra ismeretlen betegségekkel.Dom Phillips és Bruno Pereira utolsó közös riportútja a Javari-völgybe vezetett. A nyomozók és a helyi média eddigi beszámolói alapján úgy tűnik, hogy amikor már épp visszatértek volna, megölték őket. A gyilkossághoz pedig köze lehet az illegális halászattal és csempészettel foglalkozó maffiának, ami korábban már megfenyegette Pereirát. A brazil hatóságok lassan cselekedtek a két férfi eltűnésének bejelentése után, nem voltak hajlandók helikopterrel körbenézni a területen, és bár a hadsereg jelezte, hogy nekik meglenne a kapacitásuk, hogy kutassanak az eltűntek után, egy napot elvesztegettek arra, hogy parancsra vártak. A Guardian cikke szerint az, hogy az állam nem védi meg az esőerdők védelmezőit, közben azonban zöld utat ad az illegális nyersanyag-kitermelésnek, egyértelműen arra utal, hogy a brazil kormány a bűnözői érdekeket nézi.(Guardian/Reuters/Guardian)

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció