Ha Orbán azért használt butatelefont, mert azt nehezebb lehallgatni, akkor ideje váltania

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Mosolyogva nyomkodta ósdi mobilját a wolverhamptoni angol-magyar válogatott focimeccsen a lelátón Orbán Viktor – írta a Blikk, és fotót is közölt a butatelefonozó kormányfőről. A magyar miniszterelnök aztán kedden maga posztolt egy képet a Facebookján arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hívja. Ezen szintén egy ősöreg Nokia látható. Egészen pontosan a cég 2009-ben piacra dobott 6700 Classic modelje, amire a 2010-es évek elején váltott még ósdibb, még internetkapcsolattal se rendelkező Nokia 6300-asáról.Orbán Facebookos posztjai közt böngészve egy Iphone is előkerül, ám a mozgóképes bizonyíték alapján az okostelefont nem tartja magánál, azt munkatársai kezelik:A legfőbb közjogi méltóságok közül Orbánhoz hasonlóan Kövér László egykori titkosszolgálati miniszter is butatelefont használ. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke Orbán butatelefon-rajongását azzal magyarázta, hogy a miniszterelnök ragaszkodik a jól bevált dolgokhoz. A Blikk szerint emellett az állhat még fura telefonválasztása hátterében, hogy tart a lehallgatástól. A lap „nehezen lehallgathatónak” minősíti az ósdi készüléket.A valóságban azonban az ilyen telefonokat egyáltalán nem nehéz lehallgatni, az ehhez szükséges eszköz, a virtuális bázisállomások széles választéka már 2003 óta elérhető a kereskedelmi forgalomban. A profi eszközök ára elég borsos, ez a kézi bázisállomás például, amit bárhova magunkkal vihetünk, 35 ezer euróba kerül. Az ennél fejlettebb, nem csupán nyomon követésre, hanem az elfogott beszélgetések lehallgatására is alkalmas eszközök áráról a legtöbb forgalmazónál külön kell érdeklődni. Egy kínai modellt az Alibabán 300-350 ezer dolláros áron hirdetnek, ami komoly titkosszolgálatnak aligha tétel.Ha pedig valakinek nincs erre több tíz- vagy százezer dollárja, akár maga is barkácsolhat mobilforgalmazás megfigyelésére eszközt filléres, az Amazonról beszerezhető eszközökből és ingyenesen letölthető szoftverekből – akár olyat is, amivel már a környezetében küldött szöveges üzeneteket is olvashatja és beszélgetésekbe is belehallgathat. Ez utóbbi művelet már bonyolultabb, a 3-4-5G hálózatok már alkalmaznak az ilyen megfigyelést nehezítő megoldásokat, de ezek kijátszhatók. A Vice újságírója pár éve fél óra munkával, húsz dollárból rakott össze magának egy eszközt, amivel a környék mobilforgalmazását már megfigyelhette, márpedig ez önmagában is alkalmas lehet egy célszemély nyomon követésére.Vagyis a butatelefonokat nem nehéz, pláne nem nehezebb lehallgatni az okostelefonoknál, már csak azért is, mert ugyanazokat a hálózatokat használja midnen telefon. És bár tény, hogy az okostelefonokra lehetséges olyan fejlett lehallgató szoftvereket telepíteni, mint a Pegasus, amivel magát a készüléket lehet megfigyelő eszközzé alakítani, de ugyanígy lehet rájuk olyan fejlett titkosító eszközöket is telepíteni, mint a nyílt forráskódú, rendszeresen auditált Signal, vagy a Signal technológiáját használó WhatsApp. Ezek több szempontból is magasabb rendű védelmet biztosítanak annál a titkosításnál, amit a mobilhálózatok használnak. A mobilhálózatokon az A5/1-A5/2 szabvány szerinti titkosítást használják, melyek viszonylag könnyen feltörhetők, szemben a Signal által használt 256 bites AES titkosítással, ami gyakorlatilag feltörhetetlen. Magyarán, ha az okostelefont Signallel, vagy WhatsAppal használjuk, azzal máris kivédhetjük az ilyen virtuális bázisállomásos lehallgatást.A Signal, WhatsApp és társaik ráadásul végpontok között titkosítják a beszélgetést, míg a mobilhálózatok csak a telefon és a bázisállomás között. Vagyis míg egy butatelefonon folytatott beszélgetést a szolgáltatókhoz bekötött titkosszolgálatok – Magyarországon a törvény szerint a szolgáltatóknak hozzáférést is kell biztosítaniuk központjukhoz – simán lehallgathatják, egy Signallel titkosított beszélgetésbe így se tudnak belehallgatni.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció