Régi ötletet melegített fel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, amikor módosító javaslatot nyújtott be arról, hogy a megyéket nevezzék át vármegyékre. 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták ugyanezt, de akkora vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból.A vármegyés ötletnek belső ellenzői is voltak, élükön Lázár Jánossal és Harrach Péterrel, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőivel.Az Alaptörvény elfogadása előtt néhány héttel közösen nyújtottak be módosítót annak érdekében, hogy maradjon a meglevő elnevezés. Lázár 2011. március 28-án azzal érvelt, hogy a vármegyének„nem jó történeti aspektusai vannak. (...) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot".Április elsején az M1-en arról beszélt:egy modern, jövőorientált alkotmányban nincs szükség arra, hogy olyan kérdéseket érintsenek benne, amelyek sértik emberek érzékenységét, vagy amelyeknek a XXI. század Magyarországához semmi közük nincs.„Remélem, hogy a józan ész az érzelmeket felülírja” - mondta az MTI akkori tudósítása szerint.A parlamenti vitában Pálffy István (KDNP) nehéz, de eldönthető kérdésnek nevezte a dolgot. Azt mondta, a magyar vármegyerendszer egy „gyönyörű történelmi hagyomány”, de az új alaptörvény Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni.A fideszes Puskás Imre pedig arról beszélt: meg kellett volna kérdezni a vármegyéről az embereket a nemzeti konzultációban. Szerinte „nincs erős várakozás, nosztalgia a magyar társadalomban az iránt, hogy a megyéket ismét vármegyéknek hívják”.A kormánypárti frakciók végül elvetették a vármegyés ötletet, 264 igen és 41 nem szavazattal fogadták el Lázár és Harrach módosítóját.