Miközben a forróság az országos rekordok közelében járt, közel ezer ember maradt víz nélkül a Pest megyei Solymár magasabbak fekvő településrészein, Kerekhegyen és Hutweidén, vagyis itt hétfő óta sem fürdeni, se mosni, de még vécét lehúzni sem tudnak a hálózatról. Volt, akinél péntek délelőtt már prüszköltek valamennyi vizet a csapok, de délutánra megint elapadt. Ezekben a napokban a környék legnépszerűbb emberei azoknak a lajtos kocsiknak kezelői, amiket a helyi vízmű vagy a Fővárosi Önkormányzat küldött, hogy a helyiek legalább az utcáról tudjanak vizet venni. Amellett hogy segítenek megtölteni és az autókig cipelni a gallonokat, rögtönzött mentálhigiénés szakemberként ők hallgatják meg a környékbeliek panaszait is: ki mennyire érzi magát büdösnek az elmaradt fürdések és ruhamosás miatt. A hőhullám és a vízhiány szerencsétlen kombinációja pedig erősen kikezdi az emberek idegeit: haragszanak a polgármesterre, kivannak a sorban tolakodóktól, szidják a medencés luxusvillákat építő újgazdagokat, azokra pedig különösen dühösek, akik a falu alacsonyabb részein még ilyenkor is simán működtetik az öntözőrendszereiket, nehogy megsárguljon az udvaron a pázsit. A hegyen lakók közül mindenki egyformán víz nélkül maradt. Van, aki Audi A5-össel érkezik, hogy abba pakolja a megtöltött palackjait, egy gyalog érkező nőnek viszont naponta többször kell fordulnia, mert egyszerre csak egy 10 literes kannát bír hazavinni kézben. Egy másik családanya nagyjából 40 litert visz haza autóval egy napra, hogy legalább a gyereket meg tudják mártóztatni esténként, egy idősebb nő pedig azt mondja, nem szeretné hazahozni a férjét a kórházból, mert nem meri kannás vízzel mosni a sebeit. A kocsikezelő igyekszik nyugtatni, hogy fertőtlenítették a kocsit, az abból vett vízből inni is lehet. Mennyiségi korlátozás nincs, mert a főváros lajtos kocsija képes 7000 litert is felhozni egy napra, szóval nagyjából mindenki annyi vizet vihet haza, amennyit elbír. Az egyik kocsikezelő elmondása szerint eddig csak egy embert kellett elzavarnia: „Jött valaki, hogy betonozni akar, mondtam neki, tűnjél innen, mások a vécét sem tudják lehúzni.”És hogy miért éppen a mintafalunak tűnő Solymáron omlott össze a rendszer, arra a válasz nagyjából annyi, hogy az átgondolatlan agglomerációs terjeszkedés és a hagyományosan pazarló vízhasználat frontálisan összeütközött a klímaváltozással. A hatóságok hivatalosan csak a hőséggel indokolják a vízhiányt. Kérdésünkre a térség vízellátásáért felelős DMRV Zrt. hivatalosan csak annyit közölt, hogy a rendkívüli időjárás miatt országszerte megnőtt és folyamatosan emelkedik az ivóvízfogyasztás. „A vízellátást biztosító rendszer teljes kapacitással működik, azonban a Pilisi-medence egyes településein vízhiány alakult ki. Ezért a DMRV Zrt. vízkorlátozást rendelt el az érintett településeken, és a vízhiányos területeken tartályos vízellátást biztosít” - írták, de a vízmű munkatársai a háttérben elismerték, hogy az elmaradt fejlesztések miatt a vízhálózat ma már nem képes ellátni a települést.A vízhiányos területeken 30 éve még nagyrészt csak faházak álltak, amikben legfeljebb hétvégén jelentek meg a tulajok. De amikor a rendszerváltás a kitelepülő fővárosi középosztály felfedezte magának a 30 perc alatt elérhető községet, a faházakat többszintes kertes házak váltották fel. Solymár lakossága az elmúlt 30 éveben 6044-ről 10823-ra nőtt, a lakásállomány pedig 47 százalékkal ugrott meg, miközben a vízhálózat kapacitásait az 1980-as évek óta egyáltalán nem bővítették. Vagyis az ma is ugyanaz, amit fele ennyi ember ellátására terveztek. A faházak helyén felhúzott házakhoz tartozó kertekben nálunk hagyományosan vezetékes ivóvízzel locsolnak, de ezzel töltik fel a medencéiket, mossák a kocsijaikat, öblítik a vécét és hűtik a járda aszfaltját is egyben. A mostanihoz hasonló kánikulában pedig ez a vízigény különösen megugrik, nem csak ezen a településen, hanem az egész Pilisi-medencében (Budakalászon, Ürömben, Pilisborosjenőn, Pilisszentivánon, Pilisvörösváron), így aztán a Solymár magasabb részein lakóknak már az alapszükségletekre sem jut víz. „Nem tudjuk megmondani, mikor fog normalizálódni a helyzet” „Ha rá tudnánk venni a lakosságot a Pilisi medencében, hogy fogja vissza a locsolást, akkor a vízművek szerint pillanatok alatt normalizálódna a helyzet. Ezt megpróbáljuk elérni: elrendeltük a vízkorlátozást, hangosbemondóval járkálunk” - mondta Szente Kálmán, Solymár polgármestere. Pénteken Solymáron egész nap két vízműves tartálykocsi ingázott, hogy a budapesti vízműrendszerből elhozott vízzel megpróbálják újra megtölteni a helyi tározókat. Késő délutánra beszállt ebbe a munkába a Honvédség két vízszállítója is. A polgármester szerint a medencék töltésével annyit sikerült elérni, hogy egyes magasabban fekvő településrészeken valamennyit javul a helyzet, „alacsony nyomáson, kevés, de legalább már volt”. Ugyanakkor a Kerekhegyen és Hutweidén négy nap után sincs víz. Itt a lajtos kocsikon túl palackos ásványvizet osztanak, valamint mobilvécéket is kitettek. A polgármester is tisztában van vele, hogy ezzel a vízszállítós módszerrel nem oldható meg, hogy ugyanolyan vízszolgáltatás legyen, mint bármikor. „Azt szeretnénk elérni, hogy legalább naponta egy néhány órás időszakra a lakásokban megteljenek a vécétartályok, hogy az emberek ki tudják mosni a ruháikat, le tudjanak zuhanyozni, tehát legalább minimális szinten tudjuk orvosolni a helyzetet”. Egyébként Szente sem úszta meg a vízhiányt, az ő házában 48 órán át nem volt víz.„Egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy mikor fog valamilyen szinten is normalizálódni a helyzet, a Duna Menti Regionális Vízmű sem tud mit tenni” - mondta a polgármester, aki abban bízik, hogy ha jön végre egy nagyobb eső, az normalizálja a környék vízfelhasználását. Szente szerint alapelv, hogy Solymáron nem épülhetnek lakóparkok, de még így is el kell gondolkodniuk a testülettel azon, mennyire engedjék a további beépítéseket. „Azon valóban el kell gondolkozni, hogy a távlatilag belterületbe szánt területeket, illetve lakóterületnek szánt területeket esetleg vissza kell minősíteni. Bár ennek sajnos lehetnek jogi következményei, tehát nem ilyen egyszerű” - mondta Szente. Ezzel nemSolymár lenne az első, korábban már több agglomerációs település (Nagykovácsi, Érd, Szentendre) is jelezte, hogy megtelt, nem tudnak több kitelepülőt fogadni. Bár a mostani intézkedések csak a rendkívüli helyzet elhárítására jók, egy újabb hullám esetén újra ezrek maradhatnak víz nélkül a környéken. „A település növekedésével ezeknek az infrastruktúráknak valahogy lépést kell tartaniuk. Sajnos itt sok mindenben nem tartott lépést az infrastruktúra” - mondta Szente. A polgármester abban bízik, hogy a vízművek elkezdi megvalósítani azt a 17 milliós pályázatot, amit a hálózati rendszer korszerűsítésére nyert. De ennek legkorábban két év múlva lehet eredménye. A vízművek fejlesztési lehetőségeit az is nehezíti, hogy a 2013 óta bevezetett rezsicsökkentés és a közműadók miatt visszaesetek a közműszolgáltatók bevételei, pár éve néhány vízszolgáltató már a csőd szélére került, de az infrastruktúra a többieknél is egyre elavultabb.