A kormány a napokban úgy döntött, feléleszt egy évekkel ezelőtt megszüntetett korrupcióellenes testületet: határozata értelmében újraindítják az úgynevezett antikorrupciós munkacsoportot, amely 2012 és 2014 között már működött az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alatt.Mindez feltehetően az Európai Bizottságnak szól, és a célja – a Béke Brüsszellel törvényekhez hasonlóan – a helyreállítási és felzárkóztatási források megszerzése.A korábban működő antikorrupciós munkacsoportból 2013-ban azért léptek ki a civil szervezetek – így a K-Monitor és a Transparency International Magyarország is –, mert az információs szabadságról szóló törvény módosítása után úgy látták, „a kormány részéről nincs valódi szándék a korrupció visszaszorítására”. A K-Monitor most úgy fogalmazott: akkor álltak fel, amikor azt tapasztalták, hogy „az egyeztetésekkel párhuzamosan a korrupcióellenességgel ellentétes lépések történnek”.Megkerestük a Transparencyt és a K-Monitort, hogy megtudjuk, meghívták-e őket a korrupció elleni új bizottságba, oda ilyen feltétellel mennének el, és mit várnak a testülettől.„A kormány által létrehozandó korrupcióellenes munkacsoportba a mi ismereteink szerint nem várhatók meghívások, a kormány ez irányú nyilvános felhívására lehet majd jelentkezni, szóval a civileknek vagy bárkinek, aki külsősként részt akar venni, proaktívan kell fellépniük” – válaszolta a 444.hu-nak a Transparency International Magyarország, hozzátéve, egyelőre nem tudnak arról, hogy ez a felhívás megjelent volna. Vagyis őket nem keresték még meg, de szerintük „erre nem is lehet számítani az adott körülményekre figyelemmel”.Egyébként még nem döntöttek sem a részvételi feltételekről, sem a szándékról.„Miközben nem zárkózunk el a részvétel elől, sőt kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy kialakuljanak a hatalom és a civil szakemberek közötti párbeszéd fórumai, arra is figyelnünk kell, hogy tényleg érdemi munka folyjék ebben a munkacsoportban. Nehéz elképzelni, hogy önmagukban egyébként fontos korrupció elleni elképzelésekről vitatkozzunk a kormánnyal, miközben a túlárazott és megbundázott közbeszerzések gyakorlata továbbra is fennmarad.”Most arra várnak, hogy megjelenik-e a kormányzati felhívás, és annak ismeretében fogják megfogalmazni a feltételeket, amelyek érvényesülése esetén értelmét látják a közös munkának a kormánnyal.A K-Monitor megkeresésünkre annyit válaszolt, hogy miután a kormány még nem dolgozott ki minden részletet a korrupcióellenes munkacsoport működését illetően, ezért csak későbbi időpontban fognak tudni szervezeti álláspontot megfogalmazni stratégiájukról.Ezen túl azt mondták még, hogy „a jelenlegi helyzet is figyelmes elemzést igényel, hiszen a Bizottság felé tett demonstratív lépésekkel párhuzamosan – szakmailag komolyan vehető érvek vagy egyeztetés nélkül – megszüntették a képviselők és állami vezetők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét”.A két fenti szervezeten felül megkerestük Tóth István János közgazdászt, a Korrupciókutató Központ igazgatóját, aki annyit írt, hogy nem hívták, nem menne, és az antikorrupciós munkacsoporttól „nem vár semmit”.