Országos táblacsere helyett történelmi átmatricázással varázsolhatnak vármegyéket a megyékből

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Kedden szavazta meg a parlament, hogy az Alaptörvény módosításával a megyéket a kormány vármegyékké nevezi át. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy mindent, amit eddig megyeinek hívtak, át kell nevezni vármegyeire. Például az összes megyehatárnál táblacsere várható, a történelmi feladat pedig a Magyar Közút Zrt.-re vár.„Társaságunk az országos közúthálózatot érintően összesen 714 darab megyehatár jelző tábla üzemeltetési feladatait látja el. A megyék vármegyére történő átnevezése kapcsán a módosításokat, átmatricázásokat, esetleges táblacseréket illetékes mérnökségeink végezhetik majd el. Az esetleges jövőbeli feladatok felmérése és összegzése még előkészítés alatt van, így a módosítások pontos ütemezéséről és annak költségeiről majd csak a későbbiekben áll módunkban részletesebb tájékoztatást adni”– közölte az állami cég.Tehát 714 darab vármegyetábla lesz az országban, de nem biztos, hogy új táblákat raknak ki, hiszen az átmatricázás is megoldás lehet. Így a költségeket is nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy a közlekedési táblák horganyzott lemezből készülnek, ami tartós, nem rozsdásodik. Az árát befolyásolja a mérete is, ezért a HEVES VÁRMEGYE táblája olcsóbb lesz, mint a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYE táblája, de durva becslés szerint 30 ezer forintból kijöhet egy új tábla piaci áron.A Magyar Közút Zrt.-nek amúgy már nagy tapasztalata van a táblacsere területén, hiszen az ő dolguk volt 2012-ben leszerelni a határokon a „Magyar Köztársaság” táblákat, és helyettük kitenni a sokkal rövidebb, „Magyarország” feliratú változatot. A „Csongrád megye” táblákat pedig 2020-ban kellett kicserélniük „Csongrád-Csanád megye” táblákra, amik most szintén mehetnek a kukába.A második legfontosabb dolog, hogy mi lesz a megyei bajnokságokkal. Egyelőre a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is tanácstalan. „Köszönjük érdeklődését, a válaszadásig türelmét kérjük” – válaszolt a szövetség. Így még nem lehet tudni, hogy például a balatonszemesiek a jövőben vármegyei meccsekre járhatnak, vagy marad az elavult megyei elnevezés.Számos olyan állami intézmény/szervezet/hatóság is van, amelynek az országos központjai eddig megyei alegységekre bomlottak, a jövőben itt sem kizárt, hogy átnevezésre lesz szükség. „A kérdésében olyan jogszabálymódosításra utalt, amely még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így az még nincs kihirdetve” – közölte például Fazekas Géza főosztályvezető ügyész. Jelenleg 19 megyei ügyészség felel az állami vádemelésekért, ezért érintettek lehetnek az ügyben.Az ügyészségi szervezet mellett a megyei rendőr-kapitányságok, megyei könyvtárak, megyei kórházak és például a megyei önkormányzatok, megyeházák elnevezése is kérdéses. „Ez aranyos, erre még nem gondoltam” – válaszolta lapunknak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester arra a kérdésre, hogy Hódmezővásárhely a jövőben megyei vagy vármegyei jogú város lesz-e. Az Országos Kórházi Főigazgatóságnál sem született még döntés a megyei kórházak neveiről.A pontos költségeket tehát nem tudni, de a Momentum szerint sokba fog kerülni az átnevezősdi. „Úgy számoljuk hogy a táblák és okmányok cseréje, az adminisztrációs költségek százmilliós, de inkább milliárdos tételre rúghatnak, és egy olyan kontextusban, amikor a Fidesz pontosan azt magyarázza, hogy nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat, spórolni kell, a katásokra költött pénzt kell beszedni, és így tovább, ilyenkor erre kidobni ennyi pénzt, ez pazarlás” – mondta az Rtl.hu-nak Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője és szóvivője.A változásokról a parlamenti vita során a fideszes képviselők elmondták, hogy szerintük nem kell többet belelátni, mint ami a törvény szövegében le van írva. A vármegyés ötlet nem új, már 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták, de olyan vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció