Rekordhőmérsékleteket mérnek világszerte, hőhullámok váltják egymást az Egyesült Államokban és Európában is. Több cikkben megírtuk már, hogy miért szívják meg különösen az európaiak a felmelegedést, hogy egyre keményebbek és egyre hosszabb hőhullámok, és hogy még így is az idei nyár lehet a hátralevő életünk leghűvösebb nyara.A hőséget sokan nehezen viselik, rengeteg egészségkárosító hatása lehet a nagy melegnek. A Daily Beast cikke szerint úgynevezett biohackerek a hőtűrő képesség növelésére dolgoztak ki módszereket.Samuel Sanchez személyi edző például olyan módszerekkel növeli tanítványai hőtűrését, mint a meleg pulóverekben edzés, az infraszauna, vagy az L-citrullin nevű aminosav szedése, amivel fokozható a véráramlás. Szerinte „nincs túl nagy különbség a sportteljesítmény és a mindennapi tevékenység között”, és ha sikerül „kicsit kitolni ezt a plafont, az bárkin segíthet”. Mások hideg zuhanyt ajánlanak, a fűszeres ételek és forró italok, illetve kolosztrum kapszulák fogyasztását, illetve azt, hogy csökkkentsük az elektromágneses tereknek való kitettséget.A hőakklimatizációval kapcsolatos kutatások szerint azonban ezeknek a technikáknak csak a töredéke növeli a hőtűrést, szakértők szerint a magukat biohackereknek nevezők számos részletet nem vesznek figyelembe.Patrick Fink, a hipotermiát és a hőstresszt tanulmányozó orvos szerint „van egy határ, amihez csak a fiziológia megváltoztatásával lehet alkalmazkodni". A Daily Beastnek azt mondta, az élsportolók gyakran alkalmaznak hőakklimatizációs gyakorlatokat, de még ezek sem feltétlenül tudják felkészíteni őket az extrém melegekben rendezett versenyekre, mint például a Badwater ultramaraton 217 forró kilométerére. Szerinte szinte lehetetlen elérni olyan szintű fiziológiai alkalmazkodást, amivel biztonságos lenne elindulni ilyen futóversenyen egy szál pólóban és rövidnadrágban.A hőakklimatizáció, vagyis a hőtűrés javulása/javítása azon a meglehetősen egyszerű elven alapul, hogy azok, akik rendszeresen magas hőmérsékletnek vannak kitéve, jobban elviselik hosszabb távon is a nagy melegeket. Az ilyen emberek az átlagosnál jóval többet izzadnak, és több vért is termelnek, mint azok, akik nincsenek hozzászokva a hőséghez. Azoknál pedig, akik hozzászoktak a meleghez, jóval több időbe telik, míg a hőstressz tüneteit produkálják, vagyis gyors szívverést és kimerültséget, ami egy idő után hőgutához vagy akár halálhoz is vezethet.Oliver Gibson edzésfiziológus egy évvel ezelőtt a Voxnak beszélt arról, hogy a klímaváltozás miatt a hőstresszel hamarosan mindannyiunknak szembe kell néznünk, mert hamarosan „nemcsak pár tucat olimpiai atlétát érint majd”, hanem „több milliárdnyi embert”. Szerinte azonban az élsportolókon végzett kutatások segíthetnek abban, hogy a testünk ellenállóbb legyen, és bárki képes a hőséghez alkalmazkodni. Kísérleteik szerint folyamatos melegben tartással csökkenteni lehet a testmag hőmérsékletét, aminek köszönhetően a test meleg időben lassabban és később melegszik fel, illetve hamarabb kezd izzadni, aminek segítségével lehűti saját magát. Ezt mondta a Daily Beastnek Andrew Garret testmozgás- és környezetfiziológus is, aki szerint rendszeres szaunázással és forró fürdőkkel könnyebb hozzászoktatni magunkat a hőséghez. Garrett ezzel párhuzamosan azt is vizsgálta, milyen hatással van az emberre az, ha az intenzívebb hőhatást kontrollált dehidratációval (vízmegvonással, kiszáradással) egészítik ki – abban a reményben, hogy ezzel majd felgyorsítják az akklimatizálódási időt –, de arra jutott, hogy a szándékos dehidratálás „veszélyes lehet”. Ahogy egyébként a szaunázást sem bírja mindenki, pláne nem 30-40 percig.Garret szerint a fő probléma egyelőre az, hogy a hőakklimatizációval kapcsolatos kutatások zömét eddig főként profi sportolókkal vagy katonákkal végezték, az ő szervezetük pedig jellemzően erősebb, mint az átlagos embereké. Emiatt kezdett gyerekekkel és idősebbekkel is foglalkozni, és arra jutott, hogy az ő esetükben megoldás lehet egy kád forró vízben ücsörgés, de hogy ez mennyire biztonságos vagy hatékony, azzal kapcsolatban még nincsenek pontos adatai. Egyelőre csak annyi biztos, hogy könnyebb hozzászokni a hőséghez, ha korábban hosszabb időt töltöttünk a melegben. De ez a módszer működik magától is: például az első nyári hőhullám első napjait még pokoli melegnek érezzük, aztán a nyár folyamán a sokadik 38-40 fokos meleg már jóval kevésbé tűnik elviselhetetlennek.Nyilván nem lehet a végtelenségig kitolni az ember hőtűrőképességét, így a kérdés leginkább az, hogy milyen intenzitással nőnek a nyári rekordhőmérsékletek, és mikor jön el az a pont, amikor már nem lesz elég beülni egy kád forró vízbe, hogy utána hűvösebbnek érezzük a kint tomboló 45-50 fokos hőhullámot. Főleg ha víz se lesz.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 47 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Úgy tűnik, hogy a pokoli hőhullámok ellen csak további pokoli meleggel védekezhetünk
Még nincs komment