„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egyetlen kilowattórát is elvesztegessünk” - magyarázta a spanyol klímaügyi miniszter, miután a kormány augusztus elején jóváhagyta az új energiatakarékossági intézkedéseket. Nyáron nem szabad 27 foknál alacsonyabbra állítani a légkondicionálót, télen pedig maximum 19 fokra fűthetnek fel bizonyos épületeket. Ide tartoznak a hivatalok, bankok, üzletek, bevásárlóközpontok, mozik, szállodák, éttermek, kocsmák, tömegközlekedési várók és repterek. Csukva kell tartani az ajtót, nehogy kiszökjön a meleg vagy a hideg, és este tíz után nem világíthatnak a kirakatok.A tervek szerint a műemlékeket sem fogják kivilágítani, de Madrid tartomány jobboldali vezetője először azt mondta, nem fogja betartani a baloldali kormány rendelkezését, mivel szerinte árt a közbiztonságnak, a turizmusnak, és „sötétséget, szegénységet, szomorúságot” hoz. A madridi városházát mindenesetre lekapcsolták:Párizsban rendőrök ellenőrzik a boltokat, és 150 eurós (60 ezer forintos) bírságot szabnak ki, ha tárva-nyitva hagyják az ajtót, amíg megy a klíma. Több francia városban, például Lyonban és Besançonban is bevezettek ilyen korlátozást, de a kormány az egész országra kiterjesztené, mivel úgy számolnak, az utca hűtése 20 százalékkal növeli az energiafogyasztást. Az első beszámolók alapján a boltosok nagy része nem ellenkezik, de van, aki inkább fizet, csak ne veszítse el a vevőket, akik esetleg a csukott ajtó miatt nem mennek be. Vitás helyzetek is előfordulnak. Megbüntették például azt az üzletet, ahol ki-bekapcsolgatták a klímát, és nyitogatták az ajtót aszerint, hogy éppen volt-e bent vásárló vagy sem.Franciaországban már a nagyobb üzletláncok is beleegyeztek, hogy zárás után lekapcsolják a kivilágított feliratokat, és csökkentik a fényerőt a boltokban. Éjjel egytől reggel hatig a hirdetőfelületeket sem szabad kivilágítani, kivéve a reptereken és a pályaudvarokon.Görögországban is 27 fokos határt szabtak a légkondiknak, árnyékolókkal kezdték felszerelni a középületek ablakait, és 640 millió eurós energiahatékonysági programot indítottak. Olaszországban szintén a spanyollal megegyező, 19-27 fokos ajánlás van érvényben a közintézményekben.Írországban arra kérték a lakosságot, hogy a folyosón 15, a hálószobában 18, a többi helyiségben pedig 20 fokra állítsák a termosztátot. Ezek a példák is mutatják: egyre több európai országban vállalják fel a kormányok, hogy spórolni kell az energiával.Magyarországon itt még nem tartunk, de az elmúlt hetekben valamelyest változott a helyzet. A kormány és nyilvánossága hónapokon át gúnyolódott azokon, akik spórolásról beszéltek, majd a rezsiemelés bejelentése után mégis előkerültek olyan tanácsok, mint hogy elég 4-5 naponta mosni.A főváros egyelőre a díszkivilágításon és a hűtésen-fűtésen spórol valamennyit, a nagyobb beavatkozásokhoz viszont hitelre vagy uniós forrásra, ahhoz pedig kormányzati jóváhagyásra lenne szükség, amit nehéz elképzelni.Július óta uniós terv is van a takarékoskodásra, amit Magyarországon kívül mindenki jóváhagyott. Az iránymutatás szerint a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy augusztus 1-től március 31-ig 15 százalékkal csökkentsék földgáz-felhasználásukat az elmúlt 5 év átlagához képest. Minősített többség mellett kötelező spórolást is elő lehet írni az EU-ban.A németeknek nagyon sürgősBerlinben már áprilisban elkezdték a spórolást, amikor bejelentették, idén nyáron két fokkal hűvösebbek lesznek a gázfűtéses, kültéri medencék. Ami tavasszal jelképes fővárosi intézkedésnek tűnt, mostanra általánossá vált, nem véletlenül, hiszen Németország nagyon nagy mértékben függ az orosz gáztól. Robert Habeck gazdasági miniszter néhány napja arról beszélt, 19 fokra fogják letekerni a fűtést a középületekben, leszámítva a kórházakat és a szociális intézményeket. A folyosókon, hallokban egyáltalán nem lesz fűtés. A készülő miniszteri rendelet szerint le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani. Mindez részben országos kiterjesztése annak, amit német nagyvárosok hetek-hónapok óta csinálnak.Hannoverben kikapcsolták a meleg vizet a középületekben, ahol áprilistól szeptemberig egyáltalán nem szabad fűteni. Betiltották a mobilklímákat és hősugárzókat, éjszakára lekapcsolják a díszkivilágítást, és kikapcsolták a szökőkutakat. „Kiszámíthatatlan a helyzet. Minden kilowattóra számít” - mondta korábban a város zöldpárti polgármestere. Hasonló intézkedéseket hoztak a bajorországi Augsburgban és Münchenben, majd a tartományi vezetés is úgy döntött, legfeljebb 20 fok lehet a közhivatalokban, a folyosókon pedig a lekapcsolják a villanyt. Újra előveszik a home office-t, és képzéseket tartanak a közalkalmazottaknak, hogyan lehet spórolni az energiával.Nürnbergben bezárták a város által fenntartott, beltéri medencéket, a szabadtéri strandokat pedig egészen szeptember végéig nyitva tartják. Berlinben sötétségbe borultak a műemlékek és önkormányzati épületek.A lakosságnak is sokba fog kerülniA német lakosság hétfőn értesült róla, hogy októbertől kilowattóránként 2,4 eurócenttel, majdnem 10 forinttal többet kell fizetnie a gázért. Mostanáig nem sokat éreztek az áremelkedésből, mivel a szolgáltatók nem háríthatták át növekvő terheiket, de a téli hónapokban csődbe vinné őket ez a rendszer.A kormány kivételért lobbizik Brüsszelben, hadd engedje el az áfát a megnövekedett háztartási gázár után, de a gazdasági miniszter becslése szerint néhány száz euróval mindenki többet fog fizetni éves szinten.Ez bizonyára mindenkit spórolásra fog ösztönözni, ami kulcsfontosságú Németország számára most, hogy 80 százalékkal csökkent az Oroszországból érkező gázmennyiség az Északi Áramlat 1-en (ez Magyarországot is érinti). Az oroszok technikai nehézségekre hivatkoznak, Európában viszont erősebb az a meggyőződés, hogy Vlagyimir Putyin így áll bosszút a szankciókért.