Történelmi győzelemként ünneplik az Egyesült Államokban, hogy a demokrata többségnek sikerült keresztülvinnie a Szenátuson az ország első átfogó klímavédelmi törvényét, ami 369 milliárd dollárt szán arra, hogy 2030-ig jelentősen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban. Három független kutatóintézet (Rhodium Group, Energy Innovation és a Princeton Egyetem) is arra jutott, hogy a 2005-ös szinthez képest 2030-ig közel 40 százalékkal csökkenthető az ország károsanyag-kibocsátása. Nem siették elJames Hansen klímakutató 33 évvel ezelőtt már arról beszélt a szenátusi meghallgatásán, hogy az üvegházhatás kimutathatóan hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezt pedig 99 százalékos bizonyossággal azok a gázok okozzák, amiket a légkörbe juttatunk. Ez a beszéd nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény tudomást vegyen a klímaváltozásról, de az első komolyabb lépésre egészen mostanáig kellett várni. Közben még az is megtörtént, hogy Donald Trump egyszerűen kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amiben a világ vezetői azt vállalták, hogy jóval 2 fok alatt tartják a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Végül Biden már az elnöksége legelején visszaléptette az országot.Annak ellenére, hogy mára mindennapi tapasztalattá vált, milyen pusztítóak lehetnek a klímaváltozás következményei, még így is 18 hónapnyi alkudozás kellett hozzá, hogy a klímapolitikai csomag átmenjen a Demokrata Párt belső ellenzékén. (A legnagyobb ellenállóról, a nyugat-virginiai Joe Manchinról, aki a szavazatáért cserébe külön kedvezményeket csikart ki a fosszilis iparnak, külön cikket írtunk.) Végül a történek eljutott odáig, hogy kedd este Jo Biden asztalára került a törvény, amit az elnök alá is írt. Ha az inflációcsökkentő törvénybe (Inflation Reduction Act) csomagolt klímavédelmi intézkedések beválnak, akkor a lakosság és az ipar kevésbé fog függeni a fosszilis energiahordozóktól; kedvezményesen lehet elektromos autókat vásárolni; csökkenti a cégek metánkibocsátását; támogatja a tiszta technológiákat gyártó cégeket; valamint elősegítik az erdők és a vizes élőhelyek visszaállítását és növeli a mezőgazdaság alkalmazkodóképességét. Ugyanakkor a 2005-ös kibocsátási szinthez képest véghezvitt 40 százalékos csökkentés nem olyan drámai, mint amilyennek elsőre tűnik, ugyanis ebben az évben volt a csúcson az amerikai kibocsátás, így az 2030-ra a mostani intézkedések nélkül is visszaesett volna 20 százalékkal.Éppen ezért a Demokrata Párt fiatalabb tagjai és a tudósok arra figyelmezettnek, hogy a Biden-adminisztráció ezzel a kérdéssel még nem oldotta meg a klímakérdést, legfeljebb csak megtette az első fontos lépést a változás felé. „Ez még nem az a törvény, amit az én generációm megérdemelne és amire szüksége lenne a klímakatasztrófa elkerüléséhez, de jelen pillanatban csak annyi erőnk volt, ezt tudtuk átvinni” - mondta a törvény elfogadása után a New York Times-nak a Sunrise Movement nevű klímaaktivista csoport társalapítója, a 29 éves Varshini Prakash. Bár a törvénycsomag érinti a társasági adót, a receptre kapható gyógyszerek árát, sokak számára elérhetővé teszi az egészségügyi biztosítást is, de a legfajsúlyosabb rész a klímavédelemről szól. A program lényege, hogy a gazdaságnak azokban a szektoraiban jöjjön létre a legtöbb megújuló fejlesztés, amik a legtöbb szennyező anyagot bocsátják ki (közlekedés és villamosenergia-termelés). Ezért többféle adókedvezményt vezetnek be, hogy csökkenjen a nap- és szélenergia, az akkumulátorok, az elektromos autók, a hőszivattyúk és a többi tiszta technológia ára. Például akik a következő 11 évben elektromos autót vásárolnak, azok minden új járműnél 7500 dollár, a használtaknál pedig 4000 dollár támogatást kapnak. A megújuló energiával foglalkozó cégek pedig adójóváírást kapnak, hogy több nap-és szélenergiás kapacitást és akkumulátort telepítsenek a hálózatba. A meglévő hiteleik futamidejét pedig 10 évvel meghosszabbítják. Az amerikai lakosságot arra ösztönöznék, hogy több megújuló energiát vásároljanak. Bizonyos elemei a törvénynek kifejezetten a szegényebbeket támogatják: a 9 milliárd dolláros energia-visszatérítési program a háztartási készülékek korszerűsítésére ösztönzi az embereket, további 1 milliárd dollárral a bérlakásokat tennék energiahatékonyabbá. 27 milliárd dollárral pedig létrehozzák a Nemzeti Zöld Bankot, ami segítene az alacsonyabb jövedelmű közösségek projektjeinek magánfinanszírozását.Környezeti igazságosság címen 60 milliárd dollárt különítettek el. Így többek között az alacsony jövedelmű közösségek is lehetőséget kaphatnak arra, hogy tiszta energiához jussanak, illetve csökkentsék a kibocsátásukat. Az egyes közösségek, tagállami kormányok vagy törzsek olyan projektekre kapnak 3 milliárd dollárt, mint az elhagyott bányák felszámolása, a levegőminőség ellenőrzése vagy az extrém időjárással szembeni ellenállóképességük növelése. Azoknak a közösségeknek az újraegyesítésére is különítenek el forrásokat, akiket az országutak választottak szét. Az új klímatörvény visszafogná a metán kibocsátását is, aminek a hatása 86-szor erősebb a klímára, mint a szén-dioxidé, és az olaj- és gázkitermelési folyamat során szinte minden ponton felszabadul. Mostantól a kitermelő cégeknek díjat kell fizetniük, ha a tevékenységük a megengedett mennyiség feletti metán kibocsátásával jár. Hogy a kibocsátási szinteket követni is tudják, megerősítik a Környezetvédelmi Ügynökséget is. Az olajcégeknek pedig több jogdíjat kell fizetniük, ha állami tulajdonú föld- vagy vízterületen folytatják a kitermelést. Az Egyesült Államokban a közlekedés és az energiatermelés után az ipari szektor bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt. Ráadásul a nehézipar még mindig a fosszilis energiahordozókra támaszkodik, hogy képes legyen létrehozni a nyersanyagok előállításához szükséges hőt. Ezért itt a törvény elsősorban a létesítmények energiahatékonyságán és a karbonlábnyomának csökkentésén próbál segíteni. De cél az is, hogy fellendítsék a napelemeket, szélturbinák és akkumulátorok hazai gyártását és a kritikus ásványi anyagok kitermelését, valamint minél több olyan gyárat hozzanak létre, ahol elektromos autókat gyártanak.Ugyanakkor a törvény kritikusai megjegyzik, hogy egyelőre semmi sem biztosítja, hogy az amerikai gazdaság 2050-re karbonsemlegessé váljon,miközben ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi egyezményben is. Ehhez azonban az amerikai döntéshozóknak be kellene vállalniuk, hogy keményebben megadóztatják, sőt fokozatosan megszüntetik a globális felmelegedést okozó szén-, olaj- és gázszennyezés. Éppen ezért a washingtoni Resources for the Future kutatóintézet szakértője, Dallas Burtraw úgy értékelte, hogy az új klímatörvénnyel a Kongresszus csak időt nyert. „Be kell látnunk, hogy ez csak a kezdete lehet egy olyan klímaügyi intézkedéssorozatnak, ami helyrehozza az elmúlt évtizedek tétlenségét. Az előttünk álló út még így is ijesztő, ha azt nézzük, hogy a kibocsátási célok elérése csak az éghajlati károk minimalizálását jelenti” - értékelte a törvényt Kim Cobb, a Brown Egyetem klímakutatója a Scientific American oldalán. Szerinte a következőkben is a környezeti igazságosságra kell koncentrálni, vagyis el kell érni, hogy minden amerikai össze tudja kapcsolni a klímavédelmi intézkedéseket a családjuk és a közösségük biztonságával. Robert Rohde, a Berkeley Earth vezető kutatója arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok nem tudja egyedül megoldani a globális klímaválságot, nemzetközi együttműködésre van szükség a károk enyhítése érdekében. Pont emiatt nem túl biztató, hogy Kína, a világ legnagyobb szennyezője a Tajvan körüli feszültségek miatt még a törvény elfogadása előtt felfüggesztette a klímaügyi együttműködését az Egyesült Államokkal. (via Vox/NYT)