#klímaváltozás
Az UNESCO és a University College London közös kutatásában azt vizsgálták, hogy mennyire hitelesek a nagy nyelvi modellek információi a klímaváltozásról. Összefoglalni jól tudnak tényeket, de ha úgy érzik, hogy egy klímaszkeptikussal beszélnek, ők is azzá válnak.
A kutatás felfedező ereje hajtja Ősi Attilát, aki kitalálta és vezeti a magyarországi dinoszaurusz-kutató expedíciót. Nekik köszönhetően olyan őshüllőket ismerhettünk meg, mint a Hungarosaurus, az Ajkaceratops és a Bakonydraco galaczi. A feltárt múlt aktuális tanulságokkal is szolgál.
Úgy tűnt, hogy a kis vízállás miatt se enni, se szexelni nem tudnak majd a Duna lakói. Aztán a folyó megmutatta, hogy milyen váratlan húzásokra képes. Közben annyi más faj után végre az ember is megjelent a parton. Beszámoló arról, hogy a sosem látott szárazság hatására hogyan változott meg 2026-ban a Duna.
Egy friss kutatás szerint egyre nagyobb bajban van a Föld jégtakarója, amely az egész bolygó éghajlatára hatással van.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a történelem során most először minősítette egészségügyi vészhelyzetnek az El Niño várható egészségügyi következményeit.
Rekordokat dönthet a jelenlegi El Niño, és ez a WHO-t is olyasmire késztette, amire éghajlati értelemben még nem volt példa.
Nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unióban jellemző az a trend, hogy a mezőgazdasági területeket egyre kevesebb gazdálkodó műveli. Ennek hosszú távon az ellátási láncokra és az élelmezési szektorra nézve is súlyos következményei lehetnek.
Az idei nyár megmutatta Magyarországon, hogy a vízhiány közvetlen veszélyt jelent az energiabiztonságra. Európa ezért új tervet mutatott be a klímaváltozásra.
Drasztikusan, a jelenlegi felére kellene csökkenteni a fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátást a következő 9 évben. Akkor 1,7 fokig menne fel a felmelegedés, és lenne esélyünk visszatérni a célul kitűzött 1,5 fok alá is a század végére.
Valószínűleg csak egy „rövid kilengés” miatt csökken a széndioxid-kibocsátás az idei évben, hosszabb távon emelkedéssel számolnak a kutatók.
Katalán kutatók szerint több mint 100 ezerrel lesz több haláleset az idei El Niño miatt a „szokásoshoz” képest. A Chicagói Egyetem tudósai még borúsabban látják a helyzetet.
Nem a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) okozta az elmúlt évek aszályait, de a jégeső elleni védekezésben is csak korlátozott a hatékonysága – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia friss jelentése. De akkor mire jó ez? Egyáltalán: hogy működik ez a rendszer, okoz-e környezeti kárt? És mi a helyzet a többi időjárás-módosítási elmélettel? Podcast Varga György geográfussal és Goda Zoltán környezetmérnökkel.
Elolvadt a Schwarzmilzferner, és ezzel az utolsó gleccser is eltűnt a német-osztrák határon húzódó Allgäui-Alpokból a klímaváltozás hatásait kutató tudósok közlése szerint.
+1 hasonló
A program keretében legalább 12 millió facsemetét ültetnének el, valamint közparkokat és közintézményi udvarokat is megújítanának, okulva a nyári hőhullámokból is.
+4 hasonló
A következő négy évben 18,2 milliárd forintot fordítanak az országfásítási programra, 39,6 milliárdot pedig a települészöldítésre.
A magyar szőlőültetvények 30-50 százaléka is odaveszhet a betegség miatt, amit évekig sem a kormányzat, sem a hatóságok, sem a gazdák nem vettek komolyan. A betegség Ausztriában is terjed, és Románia legnagyobb bortermelő területét fenyegeti. Osztrák és erdélyi újságírókkal tártuk fel, hogyan jutottunk idáig.
Az Antarktiszra már turisták tízezrei érkeznek, miközben a világ legkülönlegesebb természeti helyszínei egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Ürge-Vorsatz Diana klímakutató szerint ideje újragondolnunk, mit nevezünk kalandnak – és milyen árat vagyunk hajlandók fizetni érte.
Egy friss jelentés szerint 2150-re 1 Celsius-fok alá kellene szorítani a globális átlaghőmérséklet-emelkedés szintjét. A jelenlegi hozzáállással a felmelegedés 3 Celsius-fokos lesz.
Egy fakivágásos háttérbeszélgetésen beszélt az új klímatörvényről a miniszter a HVG-nek. Azt mondta, hogy a tervezet már bent van a rendszerben, és hamarosan nyilvános lesz.
Több mint kétszeresére nőtt az utóbbi évtizedekben a nyári vízhiány a Balatonnál, miközben a tóra és vízgyűjtőjére lehullott csapadék nem sokkal lett több. Ez az egyre gyakrabban előforduló negatív vízmérleg évek során összeadódik, most is ezt látjuk.