#aszály
Ideiglenes fenékküszöbökkel, zsilipek zárásával próbálják elérni, hogy a nagy aszály után érkező esőből minél több beszivároghasson a talajba.
Néhány nap alatt látványosan emelkedett a tó vízállása, azonban egyelőre hiányzik egy fontos utánpótlási forrás.
+3 hasonló
Az elmúlt napokban a Velencei-tó vízgyűjtőjét is számottevő csapadék érte, ám a vízfolyások ezúttal nem járultak hozzá a vízszint emeléséhez.
A Magyarországon is átvonuló mediterrán ciklon kapcsán Timár Gábor azt írja, a többnapos esőzés érkezése lehetett volna a próbája annak, hogy a hazai vízügy felkészüljön egy ekkora vízhozam megtartására a szárazabb időszakokra.
Óriási szükség volt az esőre, amely a hét eleje óta országszerte jelentkezett. A vízhiányt azonban ez a csapadékmennyiség nem oldotta meg, a talaj mélyebb rétegei továbbra is nagyon szárazak.
Mire lehet elég az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszálya után a központi büdzsében 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelt keretösszeg? És nem utolsó sorban, kik tartják meg a tájban a vizet?
A bejelentett program nemcsak a csatornákat és zsilipeket érinti, a gazdálkodókat is érdekeltté tennék a szemléletváltásban.
Nem a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) okozta az elmúlt évek aszályait, de a jégeső elleni védekezésben is csak korlátozott a hatékonysága – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia friss jelentése. De akkor mire jó ez? Egyáltalán: hogy működik ez a rendszer, okoz-e környezeti kárt? És mi a helyzet a többi időjárás-módosítási elmélettel? Podcast Varga György geográfussal és Goda Zoltán környezetmérnökkel.
Homokzsákot azért még nem kell pakolni.
Ilyen mennyiségű eső már a talaj mélyebb rétegeit is átnedvesíti, vége lehet az aszálynak.
Egy tudományos felmérés mutatott rá a magyarországi földterületeket érintő brutális vízhiányra, ami a 2023-as adatokhoz képest nagyjából négy köbkilométeres különbség. De egy másik kutatás a folyóink élő környezetében fedezett fel aggasztó folyamatokat, ahol a partokat, ártereket idegenhonos fajok elszaporodása veszélyezteti.
Bóna Szabolcs az agráriumot érintő legfontosabb kérdésekről beszélt Orosházán: az öntözött területek bővítéséről, a termelési módok megváltoztatásáról és arról is, hogy a jégkármérséklő rendszer „sorsa meg van pecsételve”.
Idén az extrém szárazság miatt sokan a jégkármérséklő rendszert kiáltották ki bűnbakként.
+2 hasonló
Dócs Dávid aszályügyi vészhelyzetet akar.
600 oldalas lett az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv. Kijelöli a stratégiát, lesz újra független vízügyi kutatóintézet, meghatározza, mit kell már most megtenni, hogy a következő fél évben egy Balatonnyi vizet megtartsunk.
Valamivel több mint két hónapig nem üzemelt.
A 2022-es aszályt sokáig történelmi viszonyítási pont volt, de az idei év első kilenc hónapjára tovább fokozódott a vízhiány Magyarországon.
Már a 2022-es aszály idején látottnál is rosszabb a helyzet, és ezen pár esős nap nem segít.
Sivatagosodó alföld, víz nélküli tavak, kiszáradt folyómeder. A Kontroll és a TV 4 közös műsorában, a Riporterekben körbejárták az országot, és mindenhol elkeserítő helyzetet tapasztaltak. Meddig bírja a magyar föld a víz nélküliséget?
Ennyi volt.
+2 hasonló