Miközben Magyarországon kivételes vízügyi szakemberekből nem volt hiány, nagyszabású terveik közül akadt, ami annak ellenére sem valósult meg soha, hogy a hasznuk történelmi korokon átívelő lett volna. The post A magyarországi vízgazdálkodás kétszáz éve – Hogyan nem lett átjárás a Duna és a Tisza között? first appeared on 24.hu.

Elsősorban a déli parti települések védelme miatt eresztenek a Balaton vizén.

Digitális talaj-vízgazdálkodási térképek létrehozásával támogatják az ATK TAKI kutatói a természetes vízvisszatartás tervezését az aszály hatásának ellensúlyozására. The post Magyar kutatók térképe segítheti az aszály sújtotta földeket first appeared on 24.hu.

Kevés szó esik a digitális vízgazdálkodásról, de rengeteg lehetőség rejlik benne. The post A vízzel is segít gazdálkodni a digitalizáció first appeared on 24.hu.

A dél-alföldi település, Ruzsa közepén lévő parkban járva nehéz elhinni, hogy pár évvel ezelőtt nem volt még itt tó. Az apró tavat nádas veszi körbe, érkezésünk után rögtön egy békába botlunk, az egész nagyon természetesnek hat. Pedig a tó egy viszonylag új beruházás a 2400 fős településen, amitől nemcsak az ott élők életminőségének javulását remélik, hanem azt is, hogy segíthet enyhíteni a klímaváltozás következményeit.Ruzsa a Homokhátságon,...

A klímaszkeptikus elnök ennek apropóján vizsgáltatná felül az amerikai vízgazdálkodási szigort. Szerinte van víz bőven, úgy hívják, eső.

Érdekes adat: Magyarország GDP-je kb. 139 milliárd dollár, Brazíliáé kb. 2000.

Elég lenne 2020 végéig bejelenteni a kutakat.

Erről péntek reggel beszélt a rádióban.

Sem több, sem kevesebb víz nem lesz a Földön, de a felhasználása radikálisan nő. Ez jelentheti a XXI. század legnagyobb kihívását.