Hacsak nem csökkentjük mihamarabb a károsanyag-kibocsátásunkat. The post Októberig tarthat a nyár a jövőben first appeared on 24.hu.

A geotermikus energiában nagy potenciál van, a földrengéskockázatot jelentő technológiát ráadásul nem is használják Magyarországon. A Másfélfok szerint egy olyan energiaszegény és importfüggő országban, mint Magyarország, nagy hiba volna lemondani erről.

Gyors cselekvéssel még meg lehetne menteni a Velencei-tavat. The post Teljesen kiszáradhat a Velencei-tó first appeared on 24.hu.

Ha nem teszünk komoly lépéséket, a jelenlegi tízszeresére is ugorhat a tartós hőhullámok száma éves szinten. The post Hamarosan a nyár felében pusztíthatnak hőhullámok a magyar nagyvárosokban first appeared on 24.hu.

2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a tűzidőszak pusztítását tekintve az Európai Unióban. The post Negyven Budapestnyi erdő égett le tavaly Európában first appeared on 24.hu.

A legrosszabb kibocsátási forgatókönyv szerint a felmelegedés mértéke a 21. század végére itt akár a 4 fokot is elérheti. The post Ez az ország másfélszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része first appeared on 24.hu.

Ez akár előnyökkel is járhat. The post Eltűnhet az ősz Magyarországról first appeared on 24.hu.

Érdekes elemzést közölt az EU-s klímapolitikai célok alakulásáról a Másfélfok.hu. Eszerint 2020-ban sikerült ugyan elérni a kibocsátás csökkentésére és a megújuló energia használatának növelésére kitűzött célokat, de ehhez kellett az is, hogy a koronavírus-járvány miatt időszakokra lényegében leálljon az európai gazdaság. Ahhoz pedig, hogy a 2030-ra, és még inkább a 2050-re kitűzött célok elérhetők legyenek, sokkal jelentősebb csökkentésre lenne...

Még az optimista forgatókönyv szerint is az átlagosnál kétszer több nyári melegrekordra számíthatunk Magyarországon az évszázad közepéig, írják a Másfélfokon megjelent elemzésükben Szabó Péter és Pongrácz Rita éghajlatkutatók. Biztató, hogy utána egyre kevesebb ilyen extrém kilengés lenne de ehhez csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást.Ha továbbra is annyi üvegházhatású gázt engedünk a levegőbe, mint eddig, akkor viszont a század közepétől egyre...

Ha a káros anyagok kibocsátása a jelenlegi trendek szerint folytatódik, akkor a század végére búcsút inthetünk a magyar erdők jelentős részének, különösen a bükkerdőknek, az ország fele pedig teljesen kiszárad majd minden nyár végén - erre a megállapításra jutottak az ELTE Meteorológiai tanszékének kutatói. Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita a Másfélfok.hu oldalon megjelent elemzésükben azt írják, csak akkor lehet megőrizni a magyar erdőket és...

A 70-es, 80-as években legfeljebb az ország délkeleti részén fordultak elő hőhullámos napok, sehol máshol. Azóta jelentősen romlott a helyzet, a 2012-es csúcson 18 hőhullámos nap volt az Alföld közepén, tavaly pedig 13, olvasható Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus tanulmányában, ami a Másfélfokon jelent meg.Ha nem csökken a károsanyag-kibocsátás, a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos...

A klímaváltozás fenyegetése miatt az Európai Unió országaiban is csökkenteni kell a fosszilis energiaforrások felhasználását, a kérdés csak az, hogyan, mennyire, mikorra, és főleg: ki fizesse az energiarendszerek átállításának hatalmas költségeit. Az energiaforrások zöldítése megindult az elmúlt években, és az Ukrajna elleni orosz invázió akár fel is erősítheti ezt a folyamatot, hiszen az EU tagállamai Oroszországból importálják fosszilis energiahordozóik jelentős részét. A zöld átmenet eddig...

A fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd a jövőben. The post Harmadával csökkent a fagyos napok száma Magyarországon first appeared on 24.hu.

A természeti katasztrófákból származó globális gazdasági veszteségek 2020-ban 190 milliárd dollárra rúgtak, és az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet, írja a Másfélfokon megjelent cikkében Szabó Amanda Imola doktorandusz, meteorológus-éghajlatkutató. A cikk szerint a kritikus infrastrukturális elemek egyike sincs biztonságban,...