Peter Newell klímapolitikai szakértő szerint ahogy a 60-as években nemzetközi egyezmény szabályozta az atomfegyverek terjedését, ilyen egyezmény tudná megmenteni a világot a pusztító éghajlatváltozástól. Ehhez az kellene, hogy a világ országai megállapodjanak, hogy leszoknak a fosszilis energiáról. Sok történelmi példa mutatja, ez az ötlet kevésbé sci-fi, mint elsőre tűnik.

A fejlődő országoknak sikerült elérniük, hogy a gazdagok fizessenek az őket ért károkért, az olajtermelőknek pedig sikerült megfúrniuk, hogy a résztvevők vállalják a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. A klímakatasztrófa elkerüléséhez nem került közelebb a világ.

A fejlett és a fejlődő országok vitái dominálják az egyiptomi ENSZ-klímatárgyalásokat. A fő kérdés az, hogy a fejlett országoknak mennyi pénzt kellene fizetniük a fejlődőknek, hogy kárpótolják őket a klímaváltozás már most érezhető pusztításáért.

Érdekes elemzést közölt az EU-s klímapolitikai célok alakulásáról a Másfélfok.hu. Eszerint 2020-ban sikerült ugyan elérni a kibocsátás csökkentésére és a megújuló energia használatának növelésére kitűzött célokat, de ehhez kellett az is, hogy a koronavírus-járvány miatt időszakokra lényegében leálljon az európai gazdaság. Ahhoz pedig, hogy a 2030-ra, és még inkább a 2050-re kitűzött célok elérhetők legyenek, sokkal jelentősebb csökkentésre lenne...

Választanunk kell: Kollektív cselekvés, vagy kollektív öngyilkosság. A döntés a kezünkben van.- ezt mondta a klímapolitikával foglalkozó miniszterek nemzetközi találkozóján Berlinben António Guterres. Az ENSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy nincs olyan nemzet a világon, amely immunis lenne a klímakatasztrófára, az emberiség fele pedig már most is veszélyzónában van: áradások, szárazság, extrém viharok vagy hőhullámok fenyegetik őket. Gutteres beszéde nem...

Bemutatta az Európai Bizottság azt a klímapolitikai javaslatcsomagot, amellyel teljesíteni lehet a vállalást, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lehessen. A kérdés nem az volt, hogy milyen területekhez és hogy fog hozzányúlni a bizottság, hiszen régóta tudni lehetett, milyen javaslatokra lehet számítani. A kérdés inkább az volt, mennyire lesz hajlandó felvállalni az ezekkel a...

Az Európai Parlament a brüsszeli plenáris ülésén csütörtökön jóváhagyta a klímavédelmi rendeletet, ami 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig klímasemleges kontinenssé tenné Európát.Az EP tájékoztatása szerint a 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet az átmeneti időszakra jogi kiszámíthatóságot biztosítva azt célozza, hogy 2050...

A magyar kormánynak nem a legkedvesebb témája a klímapolitika, ez tipikusan az az ügy, amit a kormány se lenyelni, se kiköpni nem tud. Orbán Viktor és pártja odáig nem megy el, mint mondjuk az amerikai Republikánus Párt egy része, hogy baloldali huncutságnak kezeli az ügyet, de nem is akar vele sokkal többet foglalkozni, mint amennyit uniós tagként muszáj, mert nem illik igazán bele a jól megtervezett, megválogatott és nagy gonddal alakított...

Fontos vállalásokat tettek a világ vezetői az amerikai elnök által szervezett klímacsúcson. Viszont ezek még nem elégségesek ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Az új elnök korlátozná az olajkitermelést és megduplázná a szélerőműveket, a klímaváltozást pedig külpolitikai prioritássá emeli.

Az idei év végéig dolgozzák ki a nemzeti fejlődési stratégiát.

Orbán Balázs szerint a környezetvédelem ügye "csak eszköz a nemzetek felett álló, globális birodalmi kormányzás megvalósításához."

A független képviselő a kormány klímapolitikáért és európai uniós ügyek koordinációjáért felelős képviselőit várja az ülésre.

A szocialista Ujhelyi István nyílt levelet írt Áder Jánosnak. Az EP-képviselő felszólította az államfőt, ha hallgatásával továbbra is ámogatja az

Brüsszel szerint szigorítani kell a károsanyag-kibocsátási célkitűzéseket, a magyar kormány szerint nem.