#duna
Úgy tűnt, hogy a kis vízállás miatt se enni, se szexelni nem tudnak majd a Duna lakói. Aztán a folyó megmutatta, hogy milyen váratlan húzásokra képes. Közben annyi más faj után végre az ember is megjelent a parton. Beszámoló arról, hogy a sosem látott szárazság hatására hogyan változott meg 2026-ban a Duna.
Elolvastuk a hatásvizsgálati anyagot, és elmentünk a közmeghallgatásra is. Összefoglaló.
A hajóknak és a vándorló halaknak is kihívást jelentő medergátról tartott közmeghallgatáson egy 7 kilométeres mellékcsatorna ötlete is felmerült.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság friss jelentése szerint jelentős eróziót okozott a paksi fenékküszöb építése. A sodrás miatt utólagos kőszórással kell megerősíteni a medret a műtárgy alatt. A felgyorsult víz nemcsak az építménynél, hanem attól távolabb is erodálhatja a folyó medrét.
Nemcsak az ország, de Közép-Európa egyetlen működőképes és aktívan használt hidroplánját többször is láthatták mostanában az óbudaiak.
A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben: ismét előállt helyzet, hogy a védelmi rendszer hibajelzése egy turbina nem tervezett leállítását eredményezte. Bár a javítás csak fél napig tartott, éppen a hiba helyétől és jellegétől lett a helyzet rizikósabb.
Nincs vége a répamesének, szombaton is sikertelenül próbálták kiemelni és elgurítani az ikonikus tárgyat.
Bár most a klímaváltozással, az aszállyal magyarázható, hogy történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje, már a hetvenes években voltak olyan beavatkozások, amelyek növelték a mai kisvizek kockázatát.
+1 hasonló
Az egyik turbinagenerátor gépegység kiesett.
+2 hasonló