A Zaporizssja Európa legnagyobb atomerőműve, és amíg rendesen működött, addig Ukrajna áramigényének 20 százalékát állította elő a hat blokkjával. A Dnyipro folyó partján álló erőművet március elején elfoglalta az orosz hadsereg, de a folyó túlpartja jelenleg is az ukránoké. Augusztus eleje óta jönnek igazán aggasztó hírek az erőműről. Több beszámoló érkezett arról, hogy lőtték a területét, robbanás volt a kiégett fűtőelemek raktárának közvetlen közelében, tűz ütött ki egy vegyi anyagokat tartalmazó létesítménye mellett, illetve tönkrementek sugárzást mérő eszközei. Csütörtökre összesűrűsödtek a fenyegetések. Az orosz hadügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy titkosszolgálati értesüléseik szerint péntekre az ukránok valamiféle támadást vagy merényletet terveznek az erőmű ellen. Az erőmű név nélkül nyilatkozó ukrán alkalmazottai közül többen is üzentek nyugati lapoknak, hogy nagyon félnek, mert az oroszok hazaküldték a Roszatomtól érkezett mérnököket, és az ukránok többségének is azt mondták, hogy pénteken csak azok jöhetnek dolgozni, akik nélkülözhetetlenek. Szintén csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben járt az ENSZ főtitkára, aki felszólította az oroszokat, hogy vigyék el a katonáikat és a fegyvereiket az erőműtől, és mindkét felet kérte, hogy demilitarizált övezetet alakítsanak ki az erőmű környékén. Az oroszok a kérést visszautasították.Ugyanezen a napon, az erőmű közelében lévő, ukránok ellenőrizte településeken katasztrófavédelmi gyakorlatokat tartottak, védőruhákat osztottak ki. Az ukrán kormány és hadsereg állítja, hogy eddig se lőtték az erőművet, és ezután sem fogják.Már augusztus eleje óta kétségbeesett nyilatkozatok jelentek meg az erőmű dolgozóitól. SMS-ekben és a Telegramon küldött üzeneteikben arról számoltak be, hogy tele van fegyveres katonával az erőmű, úgy kell dolgozniuk, hogy fegyvert fognak rájuk, és vannak akik eltűntek, valószínűleg elrabolták őket. A beszámolóikban kimerültségről és pszichés problémáikról írnak, és az aggodalmukról, hogy ilyen állapotban nem tudják, hogy meddig bírják karbantartani az erőművet. Azt is állítják, hogy tele van fegyverrel az erőmű, és az épületek tetején megfigyelőállásokat alakítottak ki az oroszok, oda nem is mehetnek fel. Az internettől a telephelyet elvágták, és csak orosz SIM-kártyák működnek az egész környéken, aminek forgalmát félő, hogy lehallgatják. Csütörtökön megjelent egy videó, ami az erőmű egyik turbinaházában készült, és öt orosz katonai teherautó látszik a házon belül. Azt nem tudni, hogy a képeket pontosan mikor rögzítették. Ám műholdfelvételeken is látszik, hogy az orosz hadsereg járművei ott vannak az erőmű területén. Csütörtök este az orosz hadügy kiadott egy közleményt, miszerint "nehézfegyvereket" nem tartanak az erőmű környékén.Az ukránok azt állítják, hogy az oroszok az erőmű területéről rendszeresen lövik a túlpartot, hogy ne tudjanak visszalőni, és légvédelmi rakétákat is elhelyeztek az erőmű területén, amiket így szintén nem tudnak kiiktatni. Az óvatosabb nyugati becslések szerint is legalább 500 orosz katona állomásozik az erőműben, és egyes épületeit laktanyának használják. Az ukránok attól tartanak, hogy az oroszok egy kisebb robbanást idéznek elő, amit majd az ukránokra igyekeznek kenni, és erre hivatkozva lépnek valami rendkívülit. Hogy mit, arról még találgatásokba sem bocsátkoznak az ukrán politikusok. Talán pánikot akarnak kelteni a csernobili katasztrófa miatt egyébként traumatizált ukránok között? Vagy ezzel akarnak majd igazolni egy atomcsapást? Vagy csak a propaganda része a fenyegetőzés? Az értelemzés borúlátás kérdése. Az biztos, hogy az oroszok a háború kitörésekor megpróbálták elhitetni a világgal, hogy az átfogó támadásukra azért volt szükség, mert az ukránok népirtást követtek el a Donbaszban. Ám akkor senki sem hitt nekik, hiszen semmilyen jele, bizonyítéka sem volt bármiféle ukránok által elkövetett népirtásnak, vagy akár civilek elleni támadásnak. Ugyanakkor sok katonai szakértő lehetségesnek tartja, hogy ezúttal az oroszok tényleg csinálnak valami veszélyeset az atomerőműnél, és azt az ukránok felelőtlenségére fogják, hogy ezzel rontsák a kijevi kormány hitelét, vagy okot találjanak egy brutális lépésre.Március óta most lett megint forró a helyzet EnergodarnálAz erőmű sorsa utoljára a háború első heteiben tartotta izgalomban a világot. Az erőműhöz vezető úton ugyanis Energodar város lakosai - akik szinte mind az erőműben, vagy az azt kiszolgáló munkahelyeken dolgoznak - fegyvertelenül álltak az orosz tankok elé, megakadályozva, hogy az orosz hadsereg bevonuljon az erőmű területére. A megtorpanó orosz páncélosok, és az eléjük álló civilek képei bejárták az egész világot. Néhány napon belül azonban az oroszok bementek, és azóta is ellenőrzésük alatt tartják az erőművet. Az erőmű nagyrészét már március közepére lekapcsolták, a hat blokkból valószínűleg egy működik már csak, és az se teljes kapacitással, illetve további egy vagy két blokk (erről ellentmondóak a beszámolók) készenléti üzemmódban van. Az erőművet legalább a mostani szintjén muszáj működésben tartani, mert mind a hat blokkot továbbra is hűteni kell, ehhez pedig áram kell, és ezt a még félig-meddig működő blokk állítja elő. Valószínűleg ezért kényszerítik munkára az erőmű dolgozóit, legalább is egy részüket, mert sokan március elején elmenekültek az ukrán oldalra. Az oroszok hosszabb távon újraindítanák az egészet, de előbb le akarják vágni az erőművet az ukrán áramhálózatról, és a saját területeik felé irányítanák az itt termelt elektromosságot. Ám ehhez szakértők szerint még hónapok munkájára lenne szükség, még békeidőben is. Hogy az augusztus eleji rakétabecsapódásokról, az erőművet ért lövésekről ki tehet, azt lehetetlen kívülről megítélni, a háborús felek egymást vádolják, külső szemlélők pedig nem jöttek elő még bizonyítékokkal. Elvben fura lenne, ha az oroszok magukat lőnék egy atomerőműben, de közben egy gondosan megtervezett ál-támadás nem állna messze az orosz propaganda természetétől. Másrészt az is fura lenne, ha az ukránok megkockáztatnák az erőmű területére rejtett orosz fegyverek kilövését, amikor a környéken rengeteg civil él, akiknek az élete veszélybe kerülne, ha radiokatív szennyeződés árasztaná el a térséget.Szakértők sora azzal nyugtatja a világ közvéleményét, hogy a zaporizzsjai erőmű modernebb, mint a csernobili volt, és nem tud úgy felrobbanni, hogy egész Európát veszélyeztesse. Viszont ha nem sikerül hűteni, akár a saját maga termelte árammal, akár a tartalék, dízeles generátorokkal, akkor ettől még történhet katasztrófa, olyasmi, mint 2011-ben Fukusimában. Ebben az esetben mintegy 100 - 200 négyzetkilométeres területet azonnal ki kellene üríteni, illetve eltorlaszolni a Dnyipro folyót, hogy a szennyezést ne vihesse tovább a Krím, illetve a Fekete-tenger felé. Felmérhetetlen katasztrófa lenne tehát ez is.Az erőmű dolgozóinak segélykiáltásaCsütörtökön az erőmű dolgozói az alábbi közleményt küldték ki a világnak:"Mély szorongással, a családunk, rokonaink és a hozzánk közelállók életéért és gyermekeink jövőjéért aggódva, egyre elkeseredettebben szólunk most, a zaporizzsjai erőmű dolgozói. Az elmúlt öt hónapban számos, a nukleáris biztonságot garantáló jogi normát, biztonsági alapelvet és szabályt sértettek meg. Az elmúlt két hétben pedig az erőmű szó szerint folyamatos katonai támadás alatt áll. A tüzérségi lövegek egyre erőteljesebbek és veszélyesebbek, egyre valószínűbbnek látszik a biztonsági létesítmények pusztulása. Egy atomerőmű azonban nem csupán reaktorokból, generátorokból, turbinákból és mindenféle elektromos felszerelésekből áll. Hanem emberekből is, nagyon sok emberből, esetünkben több mint tízezer alkalmazottból. Ők nem csupán különleges szaktudásuk és tapasztalataik miatt fontosak. Hanem egyedi emberi lényekként is. Ezek az emberek a saját munkahelyükön sérüléseket szenvednek el, meghalnak. Energodar sok ártatlan és békés lakója áldozatául esett már a háborúnak. Az ő emlékük is kötelez minket, hogy hangosan követeljük:Álljatok meg és gondolkodjatok! Ami történik, az borzalmas, és józan ésszel felfoghatatlan mindenki számára, aki képes akár csak egy lépéssel is előre gondolkodni. Gondoljatok a Föld és gyermekeitek jövőjére! A bolygónk oly kicsi, hogy képtelenség bárhova is elbújni rajta egy nagy nukleáris katasztrófa elől. Hiszünk benne, hogy nincs olyan válság a világon, amit ne lehetne elkerülni. Nem lehet a halál az egyetlen kiút. Meggyőződésünk, hogy a közös értelem és jóakarat elhallgattathatja a fegyvereket, és megelőzheti a visszafordíthatatlant! Mert a most fenyegető veszedelem következményei borzalmasabbak lehetnek Csernobil és Fukusima nagyságrendjénél is. A nukleáris ipar nincs felkészülve arra, hogy háború terepe legyen. A szüleink építették a Zaporizzsja Erőművet. Biztonságosan üzemeltetjük negyven éve, egyetlen baleset nélkül. Ez nem csak a munkánk. Ez az életünk. Egyetlen cél érdekében: hogy környezetbarát technológiával fényt és meleget biztosítsunk az embereknek, kényelmet minden otthonban, minden családnak, minden embernek, akármilyen fajhoz, nemzetiséghez, valláshoz tartozzék, bármilyenek is a politikai nézetei vagy az állampolgársága. Tudjuk, hogyan kell szakszerűen felügyelni egy nukleáris reakciót. De nincs hatalmunk az emberi felelőtlenséggel és őrülettel szemben. Élni és dolgozni akarunk, felnevelni és tanítani a gyerekeinket, egy békés városban, egy békés országban, egy békés bolygón. Az egész civilizált emberiséget kérjük, segítsetek és mentsetek meg, most. Holnap talán már túl késő lesz!"Az eredeti közlemény a dolgozók aláírásaival a linkeken olvasható. A fejléces papír és a szignók alapján a szöveg kiadását az oroszok is jóváhagyhatták, de az ukrán sajtó is részletesen ismertette.